Találat: minőségi jogalkotás

5/2019. (III. 13.) IM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről

„...1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a) a jogszabályok kihirdetésére, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyes más jogi aktusok, valamint a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolások közzétételére (a továbbiakban együtt: megjelentetés), b) az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének megjelölésére, a jogszabályok kihirdetés során történő megjelölésére, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint egyes más jogi aktusok közzététel során történő megjelölésére. (2) E rendelet jogszabályra vonatkozó rendelkezéseit – a jogszabály kihirdetése során történő megjelölésének szabályai kivételével – az Alaptörvény és annak módosítása tekintetében...

Részletek

A Kormány 48/2019. (III. 13.) Korm. rendelete a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletnek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról

„ 1. § A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az Indokolások Tárában közzétett indokolásokat. (6) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az igazságügyért felelős miniszter által meghatározott, kiemelkedő társadalmi, gazdasági jelentőségű, hatályos jogszabály tekintetében a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslathoz kapcsolódó indokolásra, előterjesztői álláspontra és a megalkotása vagy módosítása során keletkezett irományokra figyelemmel szerkesztett összefoglalót, amely előkészítéséről az igazságügyért felelős miniszter...

Részletek

1113/2019. (III. 13.) Korm. határozat a bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről

„1. A Kormányhoz benyújtott, jogszabály megalkotására irányuló előterjesztéseket és a miniszteri rendeletek tervezetét (a továbbiakban együtt: jogszabály tervezete) – a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) követelményeinek megtartása mellett – az e határozatban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal kell előkészíteni. 2. Ha a jogszabály tervezete a) új adminisztratív kötelezettséget, b) új fizetési kötelezettséget vagy c) egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget vezet be, a jogszabály tervezetében valamely – hatásában a bevezetendő kötelezettséghez hasonló mértékű –,...

Részletek

2019. évi II. törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról

„1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály ne tartalmazzon indokolatlanul olyan rendelkezést, amely a) a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges, b) normatív tartalommal nem rendelkezik, c) felhatalmazás alapján olyan más jogszabályban is megalkotható, amely a jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, vagy d) közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható.” 2. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. §-a helyébe a...

Részletek

Európai Számvevőszék: alaposabb felügyeletre van szükség az Európai Bizottság részéről az uniós jogszabályok tagállami alkalmazását illetően

„Az Európai Számvevőszék friss állapotfelmérése szerint az Európai Bizottságnak még alaposabban kellene felügyelnie az uniós jogszabályok tagállami alkalmazását. Az állapotfelmérés áttekinti a Bizottság felügyeleti tevékenységeit, vizsgálja a jövőbeni kihívásokat és lehetőségeket, továbbá rámutat az átláthatóság, elszámoltathatóság és ellenőrzés szükségességére az uniós jogszabályok alkalmazása terén. Az Európai Bizottságnak az Európai Unióról szóló szerződés szerint felügyeleti kötelezettsége van az uniós jogszabályok tagállamok általi alkalmazását illetően. Ez alapvető fontosságú az Unió általános teljesítményének és elszámoltathatóságának biztosításához. A Bizottság felügyeleti tevékenysége annak a kockázatnak a kezelésére...

Részletek

Az Európai Unió 2017. évi jogalkotási prioritásai

„A mai napon Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Robert Fico, a Tanács soros elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke aláírta az első alkalommal kiadott együttes nyilatkozatot, amely meghatározza az EU jogalkotási folyamatokra vonatkozó céljait és prioritásait 2017-ben. Az Európai Tanács stratégiai iránymutatásaira és azon 10 prioritásra építve, amelyek megvalósításával az Európai Parlament megbízta a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságot, a három európai intézmény megállapodott több javaslatról, amelyeket kiemelten fognak kezelni a jogalkotási folyamat során. Ez biztosítani fogja, hogy az EU...

Részletek

Minőségi jogalkotási program: Kérdések – válaszok

„Miért van szükség a minőségi jogalkotási programra? A 2014-es uniós választások során kiderült: sok polgár úgy érzékeli, hogy az Európai Unió túlságosan beleavatkozik mindennapi életükbe. Ez részben abból ered, hogy sokan nem ismerik kellőképpen az EU tényleges munkáját, és számos tévhit terjeng azzal kapcsolatban; mindamellett fel kell tenni az önkritikus kérdést, hogy valóban csak ott lép-e fel az Unió, ahol többet tud tenni a különálló nemzeti szintű kezdeményezéseknél. Ezért Jean-Claude Juncker, az Unió elnöke elkötelezte magát a minőségi jogalkotás mellett, és az...

Részletek

Minőségi jogalkotási program: Az átláthatóság és az ellenőrzés fokozása az uniós jogalkotás javítása érdekében (Európai Bizottság)

„A mai napon, május 19-én az Európai Bizottság elfogadja a minőségi jogalkotási programot. Az uniós jogalkotás teljes folyamatát lefedő, átfogó reformcsomag fokozza az uniós döntéshozatali eljárás nyitottságát és átláthatóságát, a jogszabálytervezetekhez és módosításokhoz kapcsolódó hatásvizsgálatokat tökéletesítve javítja az új jogszabályok minőségét, és előmozdítja a hatályos uniós jogszabályok folyamatos és következetes felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikai célkitűzések a leghatékonyabban és legeredményesebben valósulhassanak meg. Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „Ennek a Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy az Unió működési területeit és...

Részletek