MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A „XXI. századi diplomácia”, avagy egy fogalom-család születése
Definíciókat keresünk, mutatunk be hetek óta. Nem érdektelen egy pillanatra most leásni a gyökerekig. A modern diplomácia megújításában, legyen szó a koncepciók újraalkotásáról vagy az eszközrendszer átalakításáról az amerikaiakat az úttörők között találjuk. Noha már az idősebb Bush elnöksége idején megjelennek a „cyber-diplomácia” egyes eszközei, valójában 2009-ben hirdeti meg az amerikai Külügyminisztérium a működését vezérlő elvek és gyakorlatok „forradalmát”. Ez volt a „XXI. századi diplomácia” koncepciója. Célja: alkalmazkodni a rohamosan átalakuló nemzetközi környezet kihívásaihoz. A hagyományos amerikai újító szellemet kívánják mozgósítani: új, hatékony eszközök kifejlesztésével, adaptálásával, a digitális technológiák erejével akarják megsokszorozni a hagyományos diplomácia lehetőségeit. Az ezt követő években digitális innovációk sokasága születik a US Sate Department-ben, a DipNote-tól a Virtual Student Foreign Service-ig. Megannyi minta a rohamosan bontakozó„cyber diplomácia”, „online diplomácia”, „2.0-ás diplomácia” globális művelői számára.
Talking 21st Century Statecraft; Thom Woodroofe; The Diplomat; 2011. április 16.
21st Century Statecraft; US Department of State; 2009-2017
A kritikai digitális diplomácia kihívása – a dél-koreai példa
A diplomáciai gyakorlatok „digitalizálásáról” élénk viták, eszmecserék folynak napjainkban. Jelenleg még a nyugati szakértők koncepciói uralják ezt a fontos és aktuális diszkussziós teret, ugyanakkor nem érdektelen a kitekintés. Az erős technológiai nagyhatalomnak számító Dél-Korea példája azt mutatja, hogy a külügyi gyakorlatok digitalizációja – szerencsés esetben – messze nem egyenlő a hagyományos („analóg”) eszközök és módszerek digitálissá „kozmetikázásával”. Miközben a világ diplomáciai köreiben még elterjedt az a nézet, hogy az e-diplomácia tulajdonképpen az IT (mindenekelőtt a közösségi médiumok, a Facebook, Twitter, YouTube) felhasználása a hagyományos külpolitizálás „divatossá” tételére, addig a dél-koreaiak a technológia paradigmaváltó erejét hangsúlyozzák. Ebben a felfogásban a diplomácia digitalizálása valójában a szervezeti- és működési kultúra gyökeres átalakításával jár együtt. Terepe sem csupán a külső kommunikáció, hanem átfogja a külügyi szervezeti folyamatok egészét.
Critical Digital Diplomacy as a Global Challenge: The South Korean Experience; Jan Melissen, Emillie V. de Keulenaar; Global Policy; Vol. 8., Issue 3.; 2017. szeptember
és Critical Digital Diplomacy as a Global Challenge: The South-Korean Experience; Global Diplomacy
„Leszállóhelyek” nemzetközi hálózatával az ausztrál start-up kezdeményezések sikeréért
A digitális diplomácia némiképp félrevezető koncepció. Nem csak közösségi média eszközöket takar ugyanis, és működési köre is jócskán túlnyúlhat a hagyományos diplomáciai szervezetek szokványos világán. Jó példa erre az ausztrál kormány külső expanziójáért felelős szervezet, az Austrade. Noha formálisan nem az ausztrál Külügyhöz tartozik, mégis hangsúlyos szerepet kap a most formálódó új, átfogó Külpolitikai Stratégiában. Egyértelműen az innováció-generálás áll a szervezet működésének fókuszában. Egyik érdekes kezdeményezésük a Leszállóhely (Landing Pad)Program. Valójában egy nemzetközi inkubátorhálózat, amely stratégiai pontokon (San Francisco, Berlin, Tel Aviv, Shanghai és Szingapúr) biztosít – pályázati alapon – infrastruktúrát, támogatást a piacképes innovációkat megtestesítő ausztrál start-up vállalkozásoknak. Az ígéretes fejlesztések birtokában a globális piacok felett „köröző” ausztrál cégeknek kínál így biztos kikötőt, támaszpontot.
Tap into the global start-up network; Australia Unlimited
Foreign Policy White Paper; Department of Foreign Affairs and Trade (Ausztrália)
Harnessing innovation through Team Australia; Stephanie Fahey; DFAT Blog; 2017. szeptember 18. (DFAT=Australia’s Department of Foreign Affairs and Trade. Szerk.)
Izrael erősítené a közvetlen párbeszédet a környező térségek arab közvéleményével
A közel-keleti geopolitikai átrendeződések nyomán Izrael érezhetően javítani tudta kapcsolatait egyes környező szunnita arab államokkal. Ez azonban vajmi keveset javított az „utca arab embere” megítélésén. A technológiai nagyhatalomnak számító zsidó állam az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy lehetőségeit kihasználva, közvetlenül szólítsa meg a környező térségek újonnan felnövekedett, digitális natív arab lakosságát.
Ma már izraeli szakértők mind gyakrabban szerepelnek az arab nyelvű tévéállomások műsoraiban. Különösen aktív az izraeli állam egyes szervezeteinek ( Külügy, hadsereg) arab nyelvű közösségi média jelenléte: a miniszterelnöki szóvivői iroda twitter fiókjának angol és arab nyelvű információit közel ötvenezren követik nyomon naponta. Probléma ugyanakkor az, hogy a külső imázsépítésben hagyományosan erős izraeli kormányzatok mindeddig nem fordítottak hangsúlyt a környező arab népességet elérő, hatékony hasbara (közönség kapcsolati-) stratégia kiépítésére. Fontosnak tartják azt is: hiteles (arab) véleményvezérekkel való kapcsolatok építése és ápolása nélkül aligha lehet eredményes tájékoztatás a közösségi médiumok által mind jobban uralt média-térben.
Israel’s efforts to directly engage with Arab population; John Brown’s Public Diplomacy Press and Blog Review; 2017. szeptember 29.
„Népszerűsítené az orosz nyelvet? Mi segíthetünk!”
Twitter-üzenetben gúnyolja az Orosz Külügyminisztérium az amerikai CIA toborzó kampányát.
A twitter-diplomáciai fenegyerekeként elkönyvelt orosz diplomácia a héten ismét „öregbített” ezen a hírnevén. Alig egy nappal az után, hogy az amerikai hírszerzés vezérhajója, a CIA Twitteren kezdett – közelebbről meg nem határozott feladatra – oroszul beszélő munkatársakat toborozni, az Orosz Külügyminisztérium október 2-án az alábbi, fanyar üzenetet osztotta meg a maga Twitter-fiókján át:
„CIA, köszönjük, hogy támogatják és népszerűsítik az orosz nyelvet! Előbb is szólhattak volna! Mi szívesen segítünk Önöknek szakemberekkel és tanácsokkal is.” A bejegyzést az angolon kívül oroszul is közreadták, ami arra enged következtetni, hogy mind népszerűbb közösségi média jelenlétükkel korántsem csupán az ellenoldali hírszerzőknek kívánnak borsot törni az orruk alá.
„Promoting Russian? We can help.” Foreign Ministry trolls CIA recruitment drive for Russian speakers; RT.com; 2017. október 3..
Az eredeti bejegyzés a CIA-tól
Az orosz Külügyminisztérium válasza
SZAKMAI MŰHELYEK – A máltai DiploFoundation online posztgraduális képzései
Az informatika, az online technológiák térhódítása a külügyi munka oktatási aspektusát sem hagyja érintetlenül. Így például a digitális diplomácia szakmai híreinek egyik lelkes műhelycsapata, a máltai központú DiploFoundation is rendszeresen kínál a nemzetközi kapcsolatok, illetve a gyakorlati külügyi szakma területén posztgraduális képzéseket – online.
A héten hirdették meg (a University of Malta Nemzetközi kapcsolatok Tanszékével közösen) a 2018-ban induló, diplomát adó, akkreditált posztgraduális képzésüket Legújabb kori diplomácia szakirányon. A képzés gerincét 16-20 hónapig tartó online tanfolyam alkotja, amelyet összesen 10 napnyi bentlakásos workshop egészít ki. Az általános külügyi témák mellett a hallgatók kiemelten foglalkozhatnak az e-diplomácia területével is. A tanfolyam sikeres elvégzése mester fokozatú (MA) diploma megszerzését teszi lehetővé.
A tandíjat részben a Máltai Kormány által biztosított tanulmányi ösztöndíjból fedezhetik a fejlődő országokbeli hallgatók.
Applications open for the 2018 Master/Postgraduate Diploma in Contemporary Diplomacy; DiploNews; Issue 333; 2017. október 3.
