Az egyre hatékonyabb állam felé

„Elektronikus belső munkafolyamatok, hatékonyabb munkavégzés, szolgáltatói szemlélet az ügyfelekkel fenntartott kapcsolatokban – az egyes államigazgatási szereplők stratégiai fejlesztései hasonló irányokat követnek.

A 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban külön operatív program szolgálja a közigazgatás, valamint a helyi közszolgáltatások fejlesztéseinek végrehajtását. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program a hatékonyabb állam megteremtése révén kíván hozzájárulni az uniós programok legfőbb céljához, a gazdaságélénkítéshez. Ha ugyanis csökken az állam, illetve, ha a vállalkozások közigazgatási kiadása, akkor a megtakarítás más területekre fordítható; illetve ha a korszerűsítéseknek köszönhetően a lakosságnak és a vállalkozásoknak kevesebb időt kell ügyintézésre fordítaniuk, akkor több idejük és erőforrásuk marad termelőmunkát végezni – vázolta fel a KÖFOP áttételes hatásait Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

Jól költjük a pénzt
Év végéig a rendelkezésre álló EU-s támogatási keret mintegy 85 százalékára megszületik a támogatói döntés, ez pedig időarányosan jóval nagyobb arány, mint a régió többi országában – mondta Vitályos Eszter. A kifizetési tervek is ambiciózusok, de azokban sincs elmaradás: október elejéig 3100 milliárd forintnyi forrás jutott el a kedvezményezettekhez.

Ami az infokommunikációs fejlesztések forrásait illeti, a legtöbbet a GINOP kínálja. Az operatív program 3., 6. és 8. prioritása összességében mintegy 260 milliárd forintot biztosít infrastruktúra-fejlesztésre, a digitális gazdaság és a versenyképes ICT-szektor kiépítésére, valamint a digitális írástudás javítására. Ezen felül a többi operatív programban is számos olyan konstrukció található, amely kisebb vagy nagyobb mértékben informatikai fejlesztéseket tartalmaz.

Adattárház a költségvetéshez
Az egyes szervezeteknél megvalósuló fejlesztések igyekeznek is eleget tenni ezeknek az elvárásoknak. A magyar központi költségvetés végrehajtásáért felelős – és ennek részeként 16 ezer milliárd forintnyi állami kiadás kontrollját végző – Magyar Államkincstárnál két nagy projekt is zajlik, mondta Tavaszi Zsolt, a Kincstár államháztartási ügyekért felelős elnökhelyettese. A közpénzek átláthatóbb felhasználását szolgálja az államháztartási adattárház kiépítése, melynek során megújítják a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendszereket. A mintegy 700 központi intézmény a Kincstáron keresztül teljesíti kifizetéseit, illetve bevételeit is azon keresztül kapja meg. Ezt az ügyviteli folyamatot igyekszik minél egységesebbé, automatizáltabbá és lehetőség szerint papírmentessé tenni minden érintett számára az Államkincstár.

A tranzakciós szoftverek megújítása mellett kiépítenek egy adattárházat és a hozzá kapcsolódó üzletiintelligencia-rendszert is a keletkező óriási adatmennyiség minél hatékonyabb felhasználására. Ezeknek köszönhetően többé majd nem kell Excelt használni a lekérdezések és jelentések elkészítéséhez: online eszközök segítségével akár a napi szintű tranzakciókról is lehet információkat szerezni, illetve azokon elemzéseket végezni. „Mindez hatalmas előrelépés lenne az adatvezérelt kormányzati döntéshozatal felé” – érzékeltette a fejlesztés jelentőségét Tavaszi Zsolt.

Tovább folyik az önkormányzati ASP rendszer kiépítése, illetve kiterjesztése. Jelenleg több mint 1700 önkormányzat (az önként csatlakozottakon kívül az 5 ezer főnél kisebb településeké) használja már a központilag szolgáltatott, komplett informatikai alkalmazáscsomagot, amely egyebek mellett segíti az iratkezelést, a gazdálkodást és az adóbeszedést, illetve lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés zökkenőmentes megvalósítására és működtetésére. Jövőre újabb 1248 önkormányzat tér át az ASP használatára. A gazdálkodási rendszerben szeptemberben 2 millió tranzakciót hajtottak végre, az adórendszerben pedig közel 140 ezer dokumentum keletkezett – érzékeltette a nagyságrendeket Tavaszi Zsolt.

Büntetés helyett segítség
Nemcsak a DJP-ből, hanem a NAV-ból is van (lesz) 2.0-s verzió. Az adóhatóság szakemberei másfél évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni azzal, hogyan lehet a 21. század követelményeihez igazítani a hivatal munkáját és kapcsolatát ügyfeleivel. Ebből a munkából született meg a NAV 2.0 stratégiai program – derült ki Kalocsai Kornél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri biztosának előadásából.

A cél nem kisebb, mint hogy 2021-re az EU egyik legmodernebb e-adózási szolgáltatását valósítsák meg, adminisztrációs többletterhek nélkül. A hatékonyságnöveléshez hozzátartozik, hogy csökkentsék az adózással eltöltött időt – Magyarországon ma egy vállalkozás évente 277 órát fordít az adóügyek intézésére, ami nemcsak az EU átlagát, hanem a térség többi országának értékét is jócskán meghaladja. Szintén fontos feladatnak nevezte Kalocsai Kornél a NAV igazgatási költségeinek csökkentését – ez jelenleg az adóbevételek 1,15 százalékára rúg. Korántsem utolsósorban pedig a szürkegazdaság közel 22 százalékos arányát is vissza akarják szorítani a fejlesztésekkel.

A fent vázolt célok elérésében a kulcsszó a digitalizáció, úgy a belső működésben, mint a külső kapcsolatokban. Az egyik kulcsfontosságú lépés a meglévő adatvagyon jobb kihasználása. Gépi tanulással például már korai fázisban felismerhetők a tipikus adócsalási módszerekre utaló jelek, és még azelőtt be lehet avatkozni, hogy a cselekmény megtörténne. A másik oldalon azt is fel lehet ismerni, ha egy jó adózó egyszerűen csak elfelejtette befizetni az esedékes adót – ilyenkor nem büntetnek, hanem csak figyelmeztetnek.

Ez a fajta támogatói ügyfélkezelés és szolgáltatói szemlélet amúgy is meghatározó lesz az adóhatóság jövőjében, erősítette meg Kalocsai Kornél. Az e-SZJA rendszer is ebbe az irányba mutató lépés, hiszen az adózónak csak ellenőriznie kell az automatikusan kitöltött adatokat, és egyetlen gombnyomással beadhatja adóbevallását.

A NAV megbízható, észrevétlen partnere kíván lenni a lakosságnak és a vállalkozásoknak, amely nem akar azonnal büntetni, ha hibát vesz észre, hanem feltételezi, hogy csak valamilyen tévedésről van szó. A remények szerint ennek határozottan pozitív hatása lesz az adómorálra is.

Folyik a digitális adóhatóság megteremtése is. Manapság a célzott adóellenőrzések esetében papírdokumentumokat vizsgálnak a NAV szakértői – a cél az, hogy az ellenőrzés is digitálisan történjen, hiszen többnyire már amúgy is elektronikusan születnek meg a dokumentumok.

Megnyílt a közbeszerzés
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztülfolyó forgalom 80 százaléka az infokommunikációhoz kapcsolódik – árulta el Demény Ádám, a KEF főigazgatója. A KEF rendszerében szereplő 1235 eladónak és szolgáltatónak szintén mintegy négyötöde jön az ICT-szektorból.

A tavalyi abszolút mélypont után – amikor is összesen 11 milliárd forint értékben írt ki központosított közbeszerzési eljárást a KEF – idén októberig már 447,2 milliárd forint a kiírt eljárások értéke, és ebből 362,5 milliárd forint jut az információtechnológiára. Demény Ádám kiemelte, hogy az új keretmegállapodások között megjelentek az eddig fájón hiányzó általános informatikai és kimondottan a szoftverfejlesztéshez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások. Idén még négy új eljárást terveznek indítani, további 78 milliárd forint értékben.

Alkalmazásfejlesztés új mederben
A fenti példák – mint ahogy a közigazgatásban zajló további rendszerfejlesztések is – egyedi projektek alapján valósulnak meg, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az államigazgatásban használt megoldások egységes irányelvek alapján szülessenek meg. A szállítói függőség csökkentésének érdekében egy idei kormányhatározat egységes mederbe kívánja terelni az állami alkalmazásfejlesztést. Az új irányok a tervezéstől kezdve az üzemeltetésig kijelölik az útvonalat, hogy a használatba vett szoftvernek ne csak a fejlesztése, hanem a későbbi működtetése, továbbfejlesztése is gazdaságosan történhessen.

A cél elérésének az eszköze az Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet (ÁAFK) lesz, melynek létrehozása és fenntartása az IdomSoft feladata lesz. A jövő év közepétől egy addig meghozandó jogszabályban megszabott intézményi körnek az új fejlesztéseket már kötelezően ebben a környezetben kell megkezdeniük. A fejlesztéshez az IdomSoft technológiai szakértői támogatást nyújt, míg a szakmapolitikai szempontok érvényesüléséért úgynevezett ágazati integrátorok lesznek felelősek. Viszont szó sincs arról, hogy az állam egyetlen fejlesztői technológiai platform mellett tette volna le a voksát – igyekezett eloszlatni egy tévhitet Papp Gergely Zoltán, az IdomSoft terméktámogatási csoportfelelőse. Nem egyetlen platformról van szó, hanem egy modern, folyamatosan frissített eszköz- és szempontkészletről, amelybe beépítik az iparági legjobb gyakorlatokat.

Az ÁAFK-hoz funkcionálisan szorosan kapcsolódik majd az állami alkalmazáskatalógus. Ez egy naprakész, aktív, online elérhető adatbázis lesz az államigazgatásban használt szoftverekről. Szerepe kettős: egyrészt a kormányzat szereplői adatokat tudnak kinyerni belőle stratégiai döntések meghozatalához, másrészt az intézmények láthatják, hogy a számukra szükséges funkcionalitásra nincs-e már kész alkalmazás a közigazgatásban.”

Forrás:
Az egyre hatékonyabb állam felé; IT Business; 2017. december 8.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.