A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. december 11.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Ideje sutba vágni a „fake news” kifejezést
A 2016-os év slágerkifejezése, az amerikai elnökválasztási küzdelemben szárnyalni kezdő „fake news” idén aztán tényleg szédületes karriert futott be. Egyes szakértők szerint túlságosan is fényeset. Eredetileg olyan, lényegében „fabrikált” híreket, információkat jelöltek ezzel a – persze nem teljesen új keletű – szóösszetétellel, amellyel a kiélezett politikai harc szereplői igyekeztek lejáratni ellenfeleiket. És amelyek mögött aztán általában az orosz államhatalmat vélték felfedezni. A fake news-jelenség jellegzetes terepe az „alternatív média” lett: néhány jobboldali hagyományos tájékoztatási csatorna mellett elsősorban a digitális világ új eszközei, mindenekelőtt a közösségi médiumok információáramlását tekintették „hamisnak” (manipulatívnak, manipulálhatónak). A kifejezést eleinte a demokratákkal rokonszenvező médiaemberek használták előszeretettel, majd a Trumppal szembenálló republikánus politikai erők is. Mára aztán gyakorlatilag az egész nyugati elit közkeletű nyelvi fegyverévé vált a terminus. Ez a nagy népszerűség azonban egy ponton már visszaütött – vélik az Európa Tanács számára összegző jelentést készítő médiakutatók. Nem közömbös ebben a kérdésben az sem, hogy Donald Trump, előbb elnökjelöltként, majd immár az Egyesült Államik elnökeként maga is előszeretettel kezdte használni a kifejezést. A 2017-es évben lényegében megfordult a kocka: a legújabb felmérések szerint a közemberek ma az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyaránt éppen a hagyományos „mainstream” sajtót tekintik a fake news elsődleges forrásának.
A tendencián megütköző médiaszakemberek éppen ezért úgy vélik: az ilyen formán „devalválódott” fake news kifejezés helyett más terminusokat kellene inkább alkalmazni. Az ET megbízásából készített kutatás például a „félretájékoztatás”, a „dezinformálás” és az „alulinformálás” kategóriáinak használatát veti fel, mint lehetséges terminológiai pontosítást. Mindenesetre a fake news-jelenség körüli szakmai-, illetve társadalmi viták nem hagyják érintetlenül a digitális diplomácia művelőit sem. Abban ugyanis mindenki egyetérteni látszik, hogy az „információs gátszakadást” az e-diplomácia közkedvelt eszközei, a közösségi médiumok robbanásszerű fejlődése tette lehetővé.
Ban the term „fake news”. Hossein Derakhshan, Claire Wardle; CNN.com; 2017. november 27.

Új Facebook-eszköz az orosz propaganda ellen
Múlt heti összefoglalónkban már említettük: a vezető technológiai cégek közül többen is belesodródni látszanak az USA és Oroszország közötti nagyhatalmi csatározásokba. Most a Facebook adta hírül, hogy külön eszközzel kívánja segíteni az „orosz propaganda” elleni küzdelmet. A közösségi média cég egy olyan portált indít – a tervek szerint még ebben az évben – ahol a felhasználók ellenőrizhetik, hogy az elmúlt két év során lájkoltak-e, vagy követtek-e olyan Facebook-, illetve Instagram fiókokat, amelyek mögött az Internet Research Agency nevű céget sejtik. E vállalatról ugyanis azt tartják, hogy „kapcsolatban áll a Kremllel”.
A Facebook cég szerint a majdani listájukon szereplő fiókok a politikai megosztottságot kívánták előmozdítani, illetve kétkedést, bizonytalanságot igyekeztek kelteni az amerikai választókban. Az újonnan felállítandó portállal tehát a tisztességtelen tájékoztatás elleni határozott fellépést kívánja erősíteni a vállalat. A szolgáltatás egyébként a Facebook Help Centerén keresztül lesz elérhető.
Ugyanakkor azért szembeötlő, hogy az amerikai technológiai óriáscég közleményében az „állítólag” az egyik leggyakrabban használt kitétel. Amiből arra lehet következtetni, hogy tárgyszerű értesülések, netán bizonyítékok aligha állhatnak a Facebook rendelkezésére, amivel ténylegesen alátámaszthatná ezt a diszkriminatívnak is tekinthető lépését. Arról egyelőre nem érkezett hír, hogy az orosz médiahatóság tervez-e valamilyen retorziót, amilyet például a Google „leminősítő algoritmusának” bejelentésére helyezett kilátásba.
A new Facebook tool will let users see if they fell for Russian propaganda. Adi Robertson; The Verge; 2017. november 22.

Az arab világ habzsolja a török tévésorozatokat
Nem csak nálunk hihetetlenül népszerűek a történelmi témájú török tévésorozatok. A török kulturális és idegenforgalmi miniszter által közzétett legfrissebb adatok a török film- és televízió ipar töretlen expanziójáról tanúskodnak. Ebben a figyelemre méltó bővülésben a kosztümös szappanoperák viszik a prímet, bár a mai környezetben játszódó sorozatok népszerűsége sem elhanyagolható. A forgalmi adatokból egyértelműen kitetszik, hogy a tévé sorozatok tulajdonképpen kiemelkedő exportcikkek: forgalmazásukban csak az Egyesült Államok előzi meg Törökországot. E különleges kiviteli cikknek – nyilván nem véletlenül – az elsődleges piaca persze nem Európa, hanem az arab világ. A török sorozatokat mintegy 250 millió néző követi szerte a világban; népszerűségük az arab országokban is töretlen, ahol akár 85 millió nézője is akad egy-egy különösen népszerű sorozat epizódjainak.
Szakértők szerint a tévé sorozatok egyértelműen a török kulturális diplomácia legsikeresebb termékei, és tulajdonképpen az e-diplomácia eszközei. Maga a televízió is – bár ezt már néha elfelejtjük – digitális technológia, a fiatalabb generációk pedig a tévé sorozatok követésére is mind inkább a számítógépet, vagy még inkább a mobil eszközöket használják, az arab világban is.
A tévésorozatok kedvező fogadtatásában bizonyára szerepet játszik a kulturális rokonság. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a török szappanoperák népszerűsége a „Dicsőséges évszázad” című, az Ottomán Birodalom fénykorát idéző tévédrámával érte el csúcspontját az arab nézőközönség körében. Ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy az Ottomán korszak „újrafelfedezése”, az Ottomán Birodalom iránti feltámadó érdeklődés nem csupán Törökországban érzékelhető, hanem a szélesebb térségben is kitapintható tendencia immár.
Arab world remains biggest market for Turkish TV series. Menese Tokyay; Arab News; 2017. november 21.

Az állami hírügynökség rapvideóban mutatja be a külföldiek mindennapjait Kínában
A kínai Xinhua Hírügynökség angol nyelvű rapvideóban mutatja be a „Kínában élő külföldiek mindennapjait”. A hírügynökség saját hivatalos YouTube csatornáján, a New China TV-n adta közre a tipikusan soft power diplomáciai eszköznek számító klipet.
A kezdeményezés máris ellentmondásos hatásokat váltott ki: a Reddit nevű amerikai közösségi hírportálon „minden idők legszánalmasabb állami zenés videoklipjének” nevezték az alkotást. A Weibón azonban máris jó néhány kedvelője akadt a zeneszámnak. Kétségtelen, hogy a műben a szöveg a domináns, és bár a szereplők elszántan táncolnak a refrénre, az egész valahogy mégsem kap igazi lendületet – fogalmaz a szintén külföldi kritikus. Ugyanakkor azonban nem ellenszenves, kifejezetten szórakoztató nézni.
A videoklipet eredetileg az Ychina nevű, Pekingi székhelyű blogcsatorna készíttette, amely alapvetően a Kínában élő külföldieket igyekszik megcélozni. A felvétel elsőként a kínai közösségi médiumon, a Weibón jelent meg, december elején, és az első néhány napban mintegy 20000 lájkot gyűjtött be. A dalt egy Dylan Jaye nevű énekes szerezte, és ő is adja elő. A klipben megjelenő „barátai”, Kínában élő külföldiek, szintén Weibo-személyiségek, általában több tízezer követővel.
Az elmúlt években a kínai állami média több alkalommal készített és tett közzé rapvideókat, angol nyelven, a külföldi közvéleményt megcélozva. A témák a nyugati szemlélő számára kicsit szokatlannak tűnhetnek: tavaly például egy Karl Marxot népszerűsítő video lett a sláger. Nemrégiben jöttek ki egy rapvideóval, amely Kína modernizációs programját igyekezett bemutatni, de az év elején már előrukkoltak egy zenei klippel, amely az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést népszerűsítette.
„Wo Ting Bu Dong” Rap Video Portrays Foreigners’ Life in China. Manya Koetse; What’s on Weibo; 2017. december 8.

Irwin Steven (Steve) Goldstein vette át az USA Külügyminisztériuma közdiplomáciai miniszterhelyettesi posztját
December 4-én letette a hivatali esküt az USA Külügyminisztériumának közdiplomáciáért és közkapcsolatokért felelős új miniszterhelyettese, Irwin Steven (Steve) Goldstein. A miniszterhelyettes külső szakemberként került a posztra, amelynek jellegzetessége, hogy – létrehozása, azaz 1998 óta – sohasem töltötte be ezt a megbízatást hivatásos diplomata.
Goldstein korábban számos nagyvállalatnál töltött be vezető pozíciót: többek között a BP Global Solutions-nál, illetve a TIAA-nél, valamint a Dow Jones -The Wall Street Journal-nál. Különböző kormányzati pozíciókat is viselt George H. W. Bush elnöksége idején.
Meghatározó személyisége lesz az elkövetkező időszakban az Egyesült Államok kifelé irányuló digitális diplomáciájának: a közdiplomáciáért és közkapcsolatokért felelős miniszterhelyettes irányítása alá tartozik ugyanis a legfontosabb e-diplomáciai szervezeti egység, a Nemzetközi Információs Programok Hivatala (Bureau of International Information Programs). Ez a hivatal szervezi és irányítja a külföldi közvéleménnyel való közvetlen kapcsolattartást, a kétirányú kommunikációt, és ennek érdekében maximálisan támaszkodik a korszerű infokommunikációs eszközök kínálta lehetőségekre.
Ugyanakkor a közdiplomáciáért felelős miniszterhelyettes irányítása alá tartozik egy különleges „digitális diplomáciai” szervezeti egység, a Global Engagement Center. Ennek küldetése is az, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen, kétoldalú kommunikációt folytasson a külföldi közvélemény csoportjaival, célja azonban speciális, és szűkre szabott: a nemzetközi terrorizmus visszaszorításán munkálkodik, az e-diplomácia eszköztárát (is) mozgósítva.
Steve Goldstein Assumes Charge as Under Secretary of State for Public Diplomacy and Public Affairs. Diplopundit; 2017. december 5.
Irwin Steven (Steve) Goldstein. U.S. State Department; 2017. december 4.

SZAKMAI MŰHELY – „Diplomácia az algoritmusok korában” konferencia Jeruzsálemben
December 5. és 7. között rendezték meg Jeruzsálemben a 2. Nemzetközi Digitális Diplomáciai Konferenciát. A rendezvény ez alkalommal a „Diplomácia az algoritmusok korában” munkacímet kapta. Az Izraeli Külügyminisztérium által szervezett nemzetközi fórumon – amelyen a vendéglátó minisztérium e-diplomáciai szakemberein kívül az USA, Nagy-Britannia, Németország, illetőleg az Európai Unió szakterületi specialistái vettek részt – az alábbi témák kerültek napirendre:

  • közösségi hálózatok és parlamenti -(illetve elnök-) választások
  • a digitális diplomácia trendjei
  • a befolyásolás dinamikája az algoritmusok korában
  • kódbeszélők – az izraeli tapasztalatok
  • a fegyverként használt web – kihívások és válaszok
  • online gyűlöletbeszéd, radikalizáció, manipuláció és kezelésük eszközei
  • kormányok és az internetes platformok
  • tükör a falon – a digitális diplomácia rangja
  • a digitális diplomáciától a digitális korszak diplomáciájáig
  • kormányzati hangok a digitális ökoszisztémában
  • big data és a diplomácia
  • algoritmusok a célzott közönségeléréshez a világban

CPD Director participates in International Conference on Digital Diplomacy; USC Center on Public Diplomacy; 2017. december 5.

Összeállította: Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, művelődés, politika, politikai informatika, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.