Amszterdam, az open data hazája. BIM, GIS és geodesign holland módra

„Amszterdamban találkoztak a BIM és a geodesign technológia szakemberei a nemzetközi GEO|Design+BIM konferencián. A három földrész kutatói és szakértői részvételével zajló kétnapos esemény előadói egyetértettek abban, hogy a jövő útja az adatok nyilvánossága, a közös tudás és a komplex rendszerben gondolkodás.

A geodesign és a BIM szakértői találkoztak Amszterdamban, a GEO|Design+BIM nemzetközi konferencián 2017. november 23-24-én. A rendezvényen résztvevők megismerkedhettek a geodesign és a BIM területének legfrissebb nemzetközi témáival, tapasztalataival és a két terület összekapcsolásának lehetőségeivel is.

A neves, főként amerikai, brit, holland, indiai, észak-európai és német szakértők összesen 62 plenáris, illetve több szekcióra osztott előadáson mutatták be a geodesign és a BIM új módszereit, oktatási helyzetét, és összekapcsolásának lehetőségeit. A 3 kontinens 23 országából összegyűlt jelenlévő az előadásokon kívül workshopon vehetett részt és szekciózáró kerekasztal-beszélgetéseken is feltehette kérdéseit.

Az előadások egységesen közvetítették az adatbázisok építésének újgenerációs szemléletét, vagyis hogy nem egy nagy adatkomplexum kiépítése a fontos, hanem az egyes adatgazdák szervereinek összekapcsolása és az információk metaadatainak megosztása.

BIM: Building information modeling – épületinformációs modellezés, amely lehetővé teszi az építőipari projektek támogatását és összehangolását 3D digitális modellek segítségével azok teljes életciklusán keresztül, a tervezés előtti szakasztól a tervezésig, kivitelezésig és az épület-üzemeltetésig.
GIS: Geographic information system, azaz olyan földrajzi információs rendszer, amelyet földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki-
Geodesign: integrált – egy térségi tervezés koncepcióját, elemzést, érdekelt felek (helyi érintettek, különböző szakágak és tervezők) részvételét és együttműködését, tervezést, szimulációt és értékelést magában foglaló –, a rendelkezésre álló összes téradatot felhasználó térképes megjelenítéssel támogatott közösségi tervezési módszer.

A rendezvényen a Lechner Tudásközpontot Devecseri Anikó vezető térségi tervező és Szekeres Orsolya térinformatikai szakértő képviselte. A szakemberek a konferenciát megelőzően workshopon vettek részt, ahol egy tervezett út két alternatívája közötti döntést előkészítő, területi tervezés támogatására alkalmas holland Phoenix alkalmazást a gyakorlatban próbálhatták ki. A Phoenixhez szükséges adatok a Hollandiában teljesen természetes open data elv miatt szabadon hozzáférhetők. A nyíltan és ingyenesen elérhető adatokkal lehetőség van a Phoenixhez hasonló, integrált, széleskörű információra épülő alkalmazást fejleszteni, illetve további adatok előállítására fordítani a tudást és energiát, emellett a széleskörű adatok összevetésével további információkhoz jutni.

A konferencia előadói az open data elven kívül az integrált tudás szükségességét is egyöntetűen hangsúlyozták. A közös tudásra épülő tervezés ugyanis jobb döntéseket hívhat életre és „future-proof”, azaz smart megoldásokhoz vezethet. A közös tudás megvalósítható a térségi tervezés és a BIM összekapcsolásával, a geodesign alkalmazásakor az érintettek legszélesebb körének bevonásával (pl. https://maptionnaire.com/), vagy az adatok megosztásával elérhető és strukturálható információval is. Számos előadó hangsúlyozta azt is, hogy az érintettek széles körének bevonása és tájékoztatása megkívánja a közérthető vizualizációt (3D, AR, VR), amelyre érdekes példa volt Helsinki pontfelhőkből és azzal egy időben készített fényképekből elkészített 3D-s modellje.

A konferencia egyik fontos megállapítása volt, főként a BIM-mel kapcsolatban, hogy komplex rendszerben kell gondolkodni, így a tervezésen kívül a megvalósítást, üzemeltetést, kutatást is szükséges támogatni. A Smart City vizsgálatok szempontjából is fontos, szenzorokkal szerzett valós idejű adatok alapján tehát újra kell kalibrálni és a valósághoz jobban közelítő számításokkal javítani a tervezést (pl. Building Energy Model = BEM). Az integrált tudás másik formája GIS és a BIM összekapcsolása. A két terület közös halmazában létrejövő City Information Model (CIM) nagyon fontos információkat adhat a településtervezésnek és a városüzemeltetésnek. Szintén az integrált tudás témaköréhez tartozik a szemmel nem látható információk feltérképezése és megosztása, hiszen a teljes képhez a földalatti – mind talaj (pl. https://www.dinoloket.nl/en/subsurface-models), mind közmű – információk is szükségesek.

Több nyugat-európai ország tart egyetemi kurzusokat, vagy támogatott oktatást a geodesign és a BIM témakörében. Éppen ezért a konferencia szervezői a szemléletformálás témakörét, az új generáció bevonását is kiemelten is fontos témaként tartották számon. Ehhez kapcsolódott a rendezvény legváratlanabb bemutatója, amely egy holland gyerekek számára rendezett számítógépes versenyről szólt. A versengés keretében, a kiskamaszok egész Hollandia 3D-s modelljét tartalmazó Minecraft játékban mérték össze tudásunkat, saját településüket vagy utcájukat alakítva ki a játék során.”

Forrás:
Amszterdam, az open data hazája; Devecseri Anikó, Szekeres Orsolya; Lechner Tudásközpont; 2017. december 19.
Lásd még: Geodesign (Wikipédia)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, technika, területfejlesztés, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.