„Kétrészes tanulmányunk célja, hogy egy összetettebb megközelítéssel meghaladjuk a negyedik ipari forradalomról szóló szokásos elemzéseket. Mindezt rendszerszemléletben tesszük, azaz az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kérdését a társadalmi-gazdasági rendszer szerkezetével összevetve vizsgáljuk. Azokra a területekre és összefüggésekre koncentrálunk, ahol már most érzékelhetők a változások. Az I. rész áttekinti az ipar 4.0 és a digitális gazdaság mibenlétét, vázolja az európai ipar jelenlegi helyzetét, rámutat a főbb tendenciák mozgató mechanizmusaira.
Bemutatjuk, hogy megkerülhetetlen az ipar 4.0 komplexitásának mélyebb feltárása, amire a II. részben teszünk kísérletet. Bizonyos átváltások, szinergiahatások és nem szándékolt következmények ugyanis arra intenek, hogy az érzékelhető változások mellett változtatásokra is szükség van. Megfogalmazzuk az intelligens gazdasági kormányzás néhány elvi minimumkritériumát, amivel az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kibontakozása fenntarthatóvá tehető.*”
Forrás:
Az ipar 4.0 komplexitása – I. ; Kovács Olivér; Közgazdasági Szemle; 64. évf. 7-8. sz., 2017. július-augusztus; DOI: http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2017.7-8.823; 823-851. oldalak (PDF)
Az ipar 4.0 komplexitása – II. ; Kovács Olivér; Közgazdasági Szemle; 64. évf.; 9. sz., 2017. szeptember; DOI: http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2017.9.970; 870-987. oldalak; (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: Sajnálatos módon a II. részben az Ipar 4.0 kibontakoztatásához szükséges specifikus intézkedések teljesen háttérbe szorulnak a digitális gazdasággal kapcsolatos, a közgazdasági ortodoxia jegyében fogant, általános eszmefuttatások miatt.
