A NAV új, modern módszerei évente több száz milliárd forintos pluszbevételt hozhatnak az államkasszának

„…Tállai András – aki az adóügyek mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is irányítja – arról beszélt, hogy a feketegazdaság letöréséhez új, modern, nehezen megkerülhető ellenőrzési módszerek bevezetésére volt szükség.

A pénztárgépek bekötése
–…az online pénztárgépek rendszere 2014-ben kezdte meg működését. Az új típusú kasszák folyamatos kapcsolatban állnak az adóhivatallal, rendszeresen küldik az adatokat. Az információkból kiderül, hogy a nap melyik időszakában használja sokszor egy-egy vállalkozás a maga pénztárgépét, s mikor ritkábban. Az értékek rendszerezéséből a legkülönfélébb következtetéseket lehet levonni. – Ezek nyomán a szándékos visszaéléseket akár már úgy is észre lehet venni, hogy a revizor fel sem áll az irodájában az asztala mellől – érzékeltette a rendszer hatékonyságát Tállai András.
Manapság nagyjából kétszázezer online kassza működik az országban, a gépek pedig öntik az információkat.

A készülékek tavaly több mint tízezermilliárd forintnyi forgalomról küldtek adatokat a NAV-nak.

Az áruforgalom elektronikus ellenőrzése
A legnagyobb áfacsalásokat ugyanakkor nem a boltokban, éttermekben követik el, hanem a közúti áruszállításban. Üresen futó kamionokról, hamis fuvarlevelekről, papíron akár tucatnyi alkalommal eladott rakományokról szóltak sokszor a 2000-es évek nagy adóügyi bűnesetei. – 2015-ben megkezdte működését az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, ismertebb nevén az ekáer – mondta ennek kapcsán Tállai András, majd hozzátette: ezzel a szisztémával olyan csalásokat tárhat fel a hatóság, amelyek máshogyan nemigen érhetők tetten. A kamionok immár nem bújhatnak el a NAV elől, a hatóság az útdíjadatokat felhasználva követheti nyomon a teherautók mozgását, miközben a pénzügyőrök az ország útjain ellenőrzik a gyanússá váló fuvarokat. Tavaly a NAV-hoz nagyjából 13 millió szállítmányról érkezett bejelentés, az időközben módosuló szabályok miatt pedig egyre kevesebb olyan jármű van, amely kikerülhet a hatóság látköréből.

– Az Európai Bizottság nemrégiben azt közölte, hogy Magyarország óriási lépéseket tett az adócsalások elleni harcban, nagymértékben csökkent nálunk a kieső forgalmi adó összege – mondta Tállai András. – Ehhez képest nagyon furcsa – tette hozzá –, hogy ugyanez a bizottság tavaly kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, mondván, hogy az ekáer korlátozza az unión belüli kereskedelmet. Nem a kereskedelmet korlátozzuk, hanem az áfacsalók mozgásterét és a magyar társadalmat érő kárt – fogalmazott a miniszterhelyettes. Megjegyezte: az ekáer védelmében a magyar kormány elmegy az uniós bíróságra is, ha kell.

A számlák és az automaták
A kormány nyáron újabb csapást mérne a hazai feketegazdaságra, ráadásul nem is egyet: júliusban élesbe fordul az online számlázás rendszere, és az étel-, italautomatákat is addigra kötik be az adóhivatalhoz.

– Az online számlázás óriási jelentőségű fejlesztés lesz, a NAV minden olyan számla fontosabb adatait azonnal megkapja majd, mégpedig elektronikus úton, amelyet számlázóprogrammal állítanak ki, s amely százezer forintnál nagyobb áfáról szól – kezdte Tállai András. – A csalás lehetősége csekélyre szűkül, a hatóság olyan modern módszerhez jut, amelyet még a legfejlettebb országokban sem nagyon használnak – folytatta a NAV-vezető, majd megjegyezte: a gyorsan érkező adatok gyors reakcióra adnak módot, így a csalásokra még azelőtt fény derülhet, hogy az elkövetők megkárosítanák a közkasszát vagy valamelyik üzletfelüket. Az új, végleges rendszert – becslések szerint – több százezer vállalkozásnak kell majd használnia.

Az étel- és italautomaták helyzete némileg más. – Nagyjából húszezer készüléket jelentettek be eddig az érintett vállalkozások, ezekbe július elsejéig be kell szerelni egy speciális alkatrészt. Ezek az új egységek – az online pénztárgépekhez hasonlóan – elektronikusan küldik majd az adatokat a NAV-nak
– mondta Tállai András. A miniszterhelyettes beszélt az intézkedés okáról is. Az édességet, üdítőt, szendvicset áruló gépekről az elmúlt időkig egyetlen hatóság sem tudta megmondani, mekkora forgalmat bonyolítanak le.

– Az automatákról tulajdonképpen semmilyen érdemi információ nem volt, ez most megváltozik – húzta alá a NAV vezetője.

Csökkent a feketézés
Szakmai becslések szerint komoly bevételek érkeztek azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek az elmúlt évek feketegazdaság elleni lépései nyomán hagytak fel adóügyi szabályszegésekkel.

Az online pénztárgépek rendszere és az ekáer már az első két év alatt négyszázmilliárd forintot hozhatott az államkasszának. Az összegnek ráadásul nagyon fontos szerep jutott: 2010 óta csökkent a magánszemélyek, a kisvállalkozások és a nagyobb cégek adója is, a köztehermérséklések fedezetét pedig bizonyos részben az a pluszbefizetés adta, amely a feketézéssel felhagyóktól érkezett…

A fantomcégek alkonya
A gazdasági viszonyok átláthatóbbá válásához szükség volt a vállalkozói szféra átrostálására is. A Gyurcsány-kormány idején bevezetett cégszabályokat sok szakértő elhibázottnak tartotta, akadtak olyanok is, akik egyenesen a fantomcégek hajnalának nevezték azt az időszakot. – Rögtön a 2010-es kormányváltás után hozzáláttunk a megfelelő rendelkezések kialakításához, hamarosan döntés is született egy új ellenőrzési szisztémáról, az úgynevezett adóregisztrációról – mondta Tállai András. A NAV vezetőjének közlése szerint 2012-től napjainkig összesen 190 ezer vállalkozás esett az adó- és vámhatósági szűrővizsgálaton.

Az eltelt időszakban 15 ezer cég adószámát törölte a NAV a vezetők, tulajdonosok korábbi szabályszegései miatt…”

Forrás:
Adóemelés: tévúton jár az ellenzék; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. március 31.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.