A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. április 9.

SZKRIPÁL-BOTRÁNY
Legközelebb majd megvárjuk a tényeket, mielőtt szolidaritást vállalunk
A rejtélyes angliai mérgezési akcióról szóló első hírek nyomán mi is, mint annyian mások, Szkripál-ügyről beszéltünk. Aztán, ahogy szaporodtak a különös, ellentmondásos információ töredékek, lassan inkább Szkripál-hadműveletként emlegettük az esetet, utalva ezzel arra a gyanúra, hogy valójában a geopolitikai információs játszmák újabb esetével állunk szemben. Most, a legfrissebb fejlemények nyomán már nyugodtan címkézhetjük Szkripál-botrányként az esetet. Még hozzá egy olyan, szélesedő nemzetközi botrányként, amely elsősorban a közösségi médiumok platformjain gyűrűzik egyre tovább.
A brit hivatalosságok, majd a melléjük felsorakozó NATO-szövetségesek már az elmúlt hetekben is éles csatározásokat vívtak az oroszokkal – egyelőre még csupán a kibertérben. A bombaként robbanó új hír (miszerint az angol állam tudományos illetékesei nem tudtak bizonyságot találni arra, hogy honnét is származott a felhasznált méreg) azonban dühös kifakadásra késztette most már Nagy-Britannia egyes szövetségeseit is. Az egyik legjelentősebb új megszólaló, Armin Laschet, Észak-Rajna Vesztfália tartományi miniszterelnöke, egyben Angela Merkel CDU-jának alelnöke. Nem akárkiről van tehát szó. Napokban közzétett Twitter-üzenetében kerek perec úgy fogalmazott: „Ha valaki támogató kiállásra akarja kényszeríteni egy ügyben NATO-szövetségeseit, akkor legközelebb majd talán bizonyítékokkal szolgál előbb…”.
A legnépesebb német szövetségi tartomány vezetője a nyugati világban lassan az egekig fokozódó oroszellenes hisztériára utalva azt is hozzá tette: „Mindenki azt gondol az oroszokról, amit akar, de én a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozása során nem ilyen (stílust) tanultam”.
Egyelőre úgy tűnik, hogy May miniszterelnök, akárcsak külügyminisztere, Boris Johnson valótlant állított, amikor a brit vegyi fegyverkutató intézet vizsgálataira hivatkozva nevezte meg az orosz kormányt, mint valószínű elkövetőt. Álláspontjuk azonban a napvilágra került cáfolat nyomán sem változott: a Brit Külügyminisztérium újabb videofilmet tett közzé a közösségi média terekben, amelyben megerősítették korábbi vádjukat az oroszok bűnösségéről. A diplomáciai pengeváltások folytatódnak a kibertérben.
Evidence before solidarity. German Official blasts UK, allies for blaming Russia in Skripal case; RT.com; 2018. április 4.
Armin Laschet német tartományi miniszterelnök Twitter-posztja

Vigyázz, palesztín, figyellek! Az izraeli hadsereg szóvivője a közösségi médiában
Többször írtunk már mi is az izraeli állam – sok szempontból példa értékűnek tekinthető – erőfeszítéseiről, amelyek a digitalizáció kínálta új lehetőségeket szeretnék a 21. századi közdiplomácia szolgálatába állítani. Elsősorban az Izraeli Külügyminisztérium jár az élen abban, hogy a közösségi médiumokon keresztül hogyan lehet újszerűen megszólítani, párbeszédre ösztönözni a térségben lakó arab népességet. Ugyanakkor az izraeli fegyveres erők is rég óta felfigyeltek az online közösségi térben rejlő kihívásokra és lehetőségekre. Feladatkörük jellegénél fogva a külügyi szakembergárdánál „harciasabb” módszerekkel kezdték alkalmazni elsősorban a YouTube-ot és a Twittert, majd később a Facebookot, már a 2000-es évek közepétől. A 2012-ben, a Gázai-övezetet uralma alatt tartó Hamász palesztín szervezet elleni katonai akció új fejezetet nyitott az Izraeli Hadsereg „közösségi média hadviselésében” is. Akkor ugyanis a szárazföldi és légi akciókhoz szorosan kapcsolódva, valós idejű Twitter-offenzívát indított az online térben információs hadjáratot folytató palesztín fegyveres szervezet ellen az izraeli haderő kiberegysége.
A napokban kitört újabb zavargásokhoz kapcsolódó hír azonban komor árnyékot vethet az izraeli haderő szakszerűségéről, demokratikus jellegéről szóló mítoszra. Az IDF egyik katonai szóvivője, Avichay Adraee ugyanis olyan fotómontázst posztolt arab nyelvű (hivatalos) Twitter-csatornáján, ami az Izrael Állam ügye mellett kiállókban is erős ellenérzést kelthet. A képen egy izraeli mesterlövész távcsöve látható, a célkeresztben egy arab kisgyerekkel. A képen, vörös felirattal a figyelmeztetés: „Látunk ám téged!” Sokan úgy vélik, egy ilyen provokatív, embertelen poszt – ami vírusként terjed aztán a közösségi terekben – több mint bűn: hiba. Olyan, ami évekre vetheti vissza az Izraellel szemben amúgy is vegyes érzelmeket tápláló arab népesség meggyőzésére folytatott digitális diplomáciai erőfeszítéseket. Az izraeli külügynek most főhet a feje.
Avichay Adraee; Twitter; 2018. április 6.

Grúzia egy „szebb jövőt” építene a szakadár Abháziával és Dél-Oszétiával
Az elmúlt hét kiberdiplomáciájának egyik legérdekesebb, legeredetibb kezdeményezése viszont a grúz hatóságokhoz kötődik. A Szovjetúnió széthullása nyomán, az 1990-es évek elején nem csupán a korábbi tagköztársaságok váltak függetlenné, hanem egyes kisebb térségek, etnikai enklávék is ilyesfajta önállósodást vettek a fejükbe. A maguk függetlenségét sokra tartó köztársaságok azonban nem szívesen látták, ha mások immár tőlük szerettek volna függetlenedni. Véres konfliktusok, fegyveres harcok törtek ki több felé, elvetve ezzel néhány máig ható konfliktus magvát. Ilyen rövid, de pusztító háborúság után szakadt ki az immár független Grúziából két nemzetiségi terület is: a kaukázusi kisnépek által lakott Abházia, és az oszétok, valamint betelepülő oroszok által lakott Dél-Oszétia. Az idő közben fegyveres erőit korszerűsítő Grúzia 2008-ban fegyveres akcióval szerette volna kiterjeszteni hatalmát a szakadár térségekre. Oroszország azonban katonai ellencsapással válaszolt, amelynek nyomán a mai napig ún. „de facto önállóságot” élvező terület maradt Dél-Oszétia is, Abházia is.
A grúz vezetés most szokatlan, eredeti, és akár politikai értelemben is példamutatónak tekinthető akcióval igyekszik „visszahódítani” a tőle elszakadt területek népességét. A hangsúly a népességen van, nem pedig a területen. Noha természetesen a grúzok nem mondanak le a két szakadár régióról, azonban felismerve a jelenlegi geopolitikai realitásokat úgy döntöttek: a vitás nemzetközi politikai kérdéseket nem feszegetve terjesztik ki a grúz gazdaság, oktatásügy, sőt közigazgatás egyes elemeit a két szakadár területre. Az erőteljes kereskedelemfejlesztés mellett a grúz oktatási tér kiterjesztése játszhatja a fő szerepet ebben a térségre alig jellemző, békés közdiplomáciai „offenzívában”. Ennek keretében jelentősen meg kívánják könnyíteni az abháziai és dél-oszétiai térségből az egyetemi beiskolázásokat a grúziai oktatási intézményekben. Ésszerű a feltételezés, hogy a megbékélést a mindennapi kapcsolatok helyreállítása és kiterjesztése szolgálhatja a leginkább. Külön érdekesség, hogy a konkrét tevékenységekben megnyilvánuló, békés „országyegyesítés” előmozdítására a digitalizáció lehetőségeit is fel kívánják használni: különösen a közvetlen gazdasági kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában szánva jelentős szerepet az e-közigazgatás eszközrendszerének. Az elképzelés zseniális: a terv az, hogy a „de facto önállósodott” szakadárokat a mindennapi élet tevékenységeiben megnyilvánuló módon, „de facto re-integrálják”, miközben nem feszegetik azt, hogy formálisan ki milyen országban is lakik.
A tervnek azonban jó néhány buktatója lehet. Egyfelől komoly problémát jelenthet, hogy a kezdeményezést egyoldalúan, a grúz hivatalok dolgozták ki, elmulasztva a tervezésbe bevonni az érintett szakadár köztársaságok hatalmi szerveit. De ez az „országegyesítés” a másik oldalról sem biztosan zökkenőmentes. Maguk a grúz kormánytisztviselők is elismerik ugyanis, hogy az Abháziában, Dél-Oszétiában élő „nemzettestvérekkel” szemben ma még sokfelé erős előítéletek élnek a „többségi” grúz népességben.
Georgia aims at „better future”with breakaway Abkhazia and South Ossetia; Joshua Kucera; Eurasianet; 2018. április 5.

A kártékony szoftverek terjedése és a geopolitika eseménynaptára – feltűnő egybeesések
A kiberbiztonságra szakosodott Comodo cég a napokban közzétette legfrissebb jelentését a világban terjedő rosszindulatú szoftver kártevőkről. A „Comodo Threat Research Labs’ Global Malware Report 2017” elnevezésű tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy a világban terjedő számítástechnikai kártevők megjelenése, pontosabban a megjelenések „sűrűsödése” rendkívül szoros korrelációban van a világban tapasztalható akut geopolitikai jelenségekkel. Magyarul: ahol és amikor valami történik a nagypolitikában, ott és akkor megsűrűsödnek a kibertérben feltűnő szoftverkártevők is.
Ez persze már nem is olyan új keletű megfigyelés: az online térben terjedő, szándékos károkat okozó, emberek által teremtett kártevők feltűnése nagyon gyakran áll kapcsolatban valamilyen politikai természetű eseménnyel. Ebben a tekintetben tehát az elmúlt év nem hozott gyökeresen újat. Amiben viszont feltétlenül új jelenséget láthatunk, vélik a tanulmány összeállítói, az a kibertámadások hatókörének korábban nem látott kiterjedése. Jelentősen megnövekedett rosszindulatú számítógépes aktivitás kapcsolódott például október hónaphoz, az Egyesült Államok Virginia államában zajló szenátorválasztások időszakában. Vagy, szokatlanul élénk szoftverkártevő terjedést regisztráltak az észak-koreai rakétakísérletek rövid időszakában. Az informatikai kártevők megjelenésének másik jelentős hulláma pedig éppen az USA és Kína közötti tengeri határviták elmérgesedésének időszakára esett.
A Comodo-tanulmány érdekes adatokat szolgáltat az egyes nagypolitikai események kapcsán hirtelen terjedni kezdő szoftverkártevők tipológiáját illetően is. A leggyakoribbak 2017-ben is – akár csak korábban – az ún. trójai kártevők voltak, amelyek önmagukban mintegy 40%-át tették ki az összes felfedezett kiberféregnek. Növekedő tendenciát mutatott a nem kívánatos alkalmazások terjedése is, összességében csaknem 25%-át téve ki immár az azonosított kártevőknek. A harmadik legjelentősebb csoportot az ún. backdoor kértevők képviselték, tehát azok, amelyek a számítógépek védelmi rendszereit megkerülve, a „hátsó ajtón” keresztül igyekeznek beépülni a rendszerekbe.
Érdekes adat ugyanakkor az is, hogy a világban merre regisztrálták a különféle bajkeverő megjelenéseket. A Comodo szakemberei szerint összesen 226 országban tűntek fel – természetesen változó intenzitással, a különféle nagypolitikai eseményekhez kapcsolódva – valamiféle számítógépes kártevők. E téren akad egy kifejezetten meglepő adat: a támadások zömét kitevő trójai-offenzíviák ugyanis (az összes fertőzés 9%-ával) legjobban az Orosz Föderációt sújtották. Ami annyit jelent, hogy Oroszország a kiberbűnözés első számú elszenvedője, nem pedig a kiindulópontja, ahogy azt gyakorta feltételezzük.
Malware spikes related to geopolitical events; Ian Murphy; Enterprise Times; 2018. március 16.
Comodo Global Malware Report 2017: Malicious Cyber Activity Surges Coincide with Geopolitical Events; Comodo; 2018. március 13.
Comodo jelentés letölthető

Az orosz Internet hatóság a Telegram üzenetküldő szolgáltatás blokkolására adott utasítást
A Roszkomnadzor, azaz az orosz internetes felügyeleti hatóság a múlt pénteken közleményben jelentette be: utasítást adott a Telegram online üzenetközvetítő szolgáltatás blokkolására az Oroszországi Föderáció területén.
A hírre azért figyeltünk fel, mert jól tapintható tendenciaként érzékeljük – és ezért gyakorta be is számolunk – azokat a lépéseket, amelyekkel a világ egyes meghatározó államai (elsősorban az USA, valamint Kína és Oroszország) adminisztratív eszközökkel igyekeznek befolyásukat kiterjeszteni az társadalmak életében mindinkább meghatározó online terekre. Egyfelől az internetes világ, a mobil kommunikáció óriáscégeire gyakorolt nyomás eszközével élnek, azaz mintegy „kiszervezve” a névlegesen magánszektornak számító céges világba a felügyelet, vagy éppen befolyásolás biztosítását. Ezzel az eszközzel elsősorban az USA hatóságai élnek, hiszen a számítástechnikai, közösségi média hatalmasságok legtöbbje is amerikai vállalkozás. A másik módszer a direkt akció, amikor az erre szakosodott állami hatóságok, élve szabályozói jogkörükkel, kényszerítik rá akaratukat (többnyire persze ekkor is a szolgáltatókon keresztül) a felhasználókra.
Most is ennek lehettünk tanúi Oroszországban, ahol a konkrét tiltás okaként azt nevezte meg az internethatóság, hogy a Telegram cég nem tett eleget annak a törvényi előírásnak, ami szabályozza az internetes szolgáltatók és a nemzetbiztonsági szervezetek (jelen esetben az FSzB) közötti kötelező adatmegosztást.
Néhány hete az Orosz Legfelsőbb Bíróság döntésében kötelezte a céget az adatokhoz való hozzáférés biztosítására (azaz a titkosítási kódok átadására). Ennek hiányában, a Rosszkomnadzor hatóság mostani rendelkezése rendkívül visszavetheti a cég piaci részesedését.
Russian Internet watchdog seeks block on Telegram messenger over refusal to give up encryption keys; RT.com; 2018. április 6.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Springer, Paul J. (2018): Outsourcing War to machines.The Military Robotics Revolution. Santa Barbara – Denver, Praeger Security International.
Többször idéztük már azt az egyre jobban terjedő felfogást, miszerint a diplomácia valójában maga is háború, csak kicsit más eszközökkel vívják. A hajdani nagy teoretikus, a német Clausewitz klasszikus mondásának ez a kifordítása több mint indokoltnak látszik napjainkban. A digitális eszközök megjelenésével, elterjedésével és a külkapcsolati tevékenységbe való tömeges bekapcsolásával a helyzet, nézetünk szerint, tovább súlyosbodott. Ma már alig túlzás, ha azt állítjuk: a diplomácia maga is háború – és ma már az eszközeiben sem lényeges a differencia.
A héten egy érdekes, frissen megjelent könyvet ajánlunk olvasásra. És, persze, már kitalálhatták: a téma a kibernetika, a digitalizáció, a diplomácia, azaz inkább annak másik vállfaja: a „valódi” háborúskodás. A „Gépeknek kiszervezett háború” című munka a technológiai ipar néhány „forró” kulcsterülete, a Mesterséges Intelligencia, a robotika, illetve az automatizáció hadialkalmazásainak újabb lehetőségeit veszi figyelembe.
A könyv megannyi technológiai újdonságot is tartalmaz, ám a legizgalmasabb fejezetek nem ezek. Ami elgondolkodtat valamennyiünket, az ezeknek az új, „ember nélküli” technológiáknak a hadi alkalmazásához kapcsolódó jogi, sőt etikai kérdések sora.

SZAKMAI MŰHELY – Helló, Világ! A techno-diplomácia felemelkedése. Konferencia
A múlt héten egy csemegét ajánlottunk, az ún. „paradiplomáciát” összefoglalóan bemutató, érdekes kézikönyvet. Jeleztük már akkor: a városok, nagyobb térségek önálló külkapcsolati tevékenységét bemutató szakterülettel még gyakorta találkozunk a jövőben is.
Most mindjárt egy konferenciára hívjuk fel a figyelmet, amit holnap után tartanak San Franciscoban. A téma, egyikünk sem lepődik meg, a digitális forradalom bölcsőjének számító kaliforniai térség, a híres Szilícium-völgy formálódó, alakuló diplomáciai tevékenységeinek számbavétele lesz.
Az előadók között találjuk a főszervező Swissnex szakértőit. A szervezet – egyfajta diplomáciai képviseletként – a Svájc és a Szilícium-völgyi technológiai vállalatok közötti kapcsolatok előmozdítására alakult. Hasonlóan aktív szerepet játszanak majd a Geneva Internet Forum szakemberei is, akikkel időről időre találkozunk hírlevelünkben is, mint a digitális diplomácia igazi úttörő csapatával.
Hello, World! The Rise of Tech Diplomacy; Swissnex; 2018. április 6.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, szakirodalom, társadalom, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.