Internetmédiaművelődésszakirodalom

Reuters Institute: A digitális hírfogyasztás állapota 2018

Szerző: 2018. június 17.No Comments

„A Reuters Institute nemrég tette közzé a digitális hírfogyasztásról szóló 2018-as elemzését, amelyet a YouGov 37 ország 74 ezer online hírolvasójának bevonásával készített felmérésére alapozott. Az anyag az új online üzleti modellek, az algoritmikus változások hatásai vagy az új alkalmazások felemelkedése mellett a bizalom és a félretájékoztatás kérdésére fókuszált. A főbb megállapítások között szerepel, hogy a kulcspiacok egyikén-másikán már tetőzött, sőt csökken a közösségi média felhasználása. Maga a Facebook ráadásul úgy tudott felhasználókat veszteni az Egyesült Államokban, hogy eközben az alternatív platformok még erősödni is tudtak.

A felmérés résztvevőinek több mint fele tartja súlyos problémának világszerte, hogy a neten nehéz megkülönböztetni a valódi és a hamis információt. Ez is erősíti azt a globális trendet, hogy a hagyományos (vagyis a digitális gazdaság előtt is működő) hírügynökségekkel szemben még mindig nagyobb a bizalom, mint az eleve online formában alakult médiával vagy a politikai oldalakhoz kapcsolódó márkákkal.

Nem bízunk a hírekben, és fizetni sem akarunk értük
A dokumentum az összes vizsgált országhoz hasonlóan külön cikket szentel Magyarországnak is, ahol egy több mint kétezer fős magyarországi mintára építve, 81 százalékos online penetrációval számolva vonták le a következtetéseket. Bár tízből kilenc netező már az internetet nevezi meg a legfontosabb hírforrásként, még mindig 70 százalék tévézik, és 20 százalék újságot is olvas – ez annál inkább igaz, minél kisebb közösségekről van szó. 43 százalék szokott megosztani híreket közösségi oldalakon vagy levélben, minden ötödik hírolvasó pedig kommenteket is fűz az így kapott vagy híroldalakon talált anyagokhoz.

A közösségi médiát a magyarok kétharmada használja hírforrásként, ami a most vizsgált 37 ország közül az egyik legmagasabb arány. Ugyanígy a tájékoztatás hitelességében általánosságban csak tízből három ember (29 százalék) hisz, ami a felmérésen belül a legalacsonyabb bizalmi mutatók egyike. A magyarok a kutatás alapján inkább egyes márkákban bíznak (52 százalék), ami jól mutatja a média, nevezzük így, polarizációját. Ugyanígy jelzésértékű, hogy a közmédia a felmérés értelmében csak egy a sok márka közül, ráadásul a közbizalom tekintetében messze nem a legmagasabban jegyzett.

A magyar fogyasztók 8 százaléka fizet vagy fizetett már valamilyen formában az online hírekért, ami ugyancsak a nemzetközi lista aljához közelítő eredmény. Adblocker megoldásokat viszont háromból egy hazai olvasó használ, amivel a közvetlen élmezőnyben vagyunk. Ez a két körülmény, a fent említett “polarizációval” együtt, nem fest túl biztató képet a mutatók jövőbeni alakulásról sem.

A legszélesebb körben leginkább megbízhatónak tartott márka egyébként a HVG, a legolvasottabb pedig az Index lett. Nem meglepetés azonban az sem, hogy a többség inkább a Facebookra jár híreket olvasni – ezzel a közösségi média az egyetlen olyan hírcsatorna, amely az elmúlt két évben erősödni tudott idehaza…[Bitport.hu]”

—-

„Nem maradnak következmények nélkül a Facebook körüli botrányok, a Reuters Institute kutatása szerint ugyanis a közösségi oldalt egyre kevesebben használják a hírek megvitatására.

Ugyan a hírcsatornák között sokáig dinamikusan nőtt az oldal jelentősége, idén ez a tendencia megfordult, és a felhasználók már inkább olyan csevegőalkalmazásokban osztják és beszélik meg a számukra érdekes cikkeket, mint például a WhatsApp (ami egyébként szintén a Facebooké).

Ez a fiatalabb felhasználókra különösen igaz, akik körében 20 százalékkal csökkent tavaly óta a Facebookról való hírfogyasztás. Az Egyesült Államokban 2017 óta összességében 9 százalékkal csökkent az oldal jelentősége a hírfogyasztásban.

A megkérdezett szakértők szerint a jelenség hátterében az áll, hogy az internetezők elkezdtek személyesebb és védettebb terepet keresni az őket érdeklő hírek megvitatásához, ahol nem kell sok emberrel konfrontálódniuk.

A hírek felfedezésében, tehát az új információ begyűjtésében továbbra is a Facebook és a Twitter a legmeghatározóbb felület, viszont a hírportálok számára rendkívül fontos megosztások és hozzászólások egyre inkább a csevegőalkalmazásokba helyeződnek át.

Az új jelenség a közösségi oldalak és a csetprogramok üzemeltetőinek és a tartalomgyártóknak is bőven tartogat kihívásokat. A hirdetési kiadások és bevételek optimalizálásakor, illetve a kattintások beárazásakor ugyanis egyre nagyobb súllyal kell figyelembe venniük azokat a tartalomhoz kötődő interakciókat, amiket a felhasználók a közösségi oldalakon kívül tesznek meg.

Különösen izgalmas, hogy miképp fog alkalmazkodni a kattintásokból és a közösségi oldalakon mért interakciókból élő média egy olyan trendhez, ami épp arról szól, hogy a felhasználók rejtve akarják tartani, miképp reagáltak egy adott hírre.

A Reuters Institute felmérésében egyébként 74 ezren vettek részt 37 országból.[G7.hu]”

Forrás:
Magyarországon a közösségi média lett az első számú hírforrás; Bitport.hu; 2018. június 15.
Visszaszorult a Facebook szerepe a hírfogyasztásban; Hajdu Miklós; G7.hu; 2018. június 15.
Reuters Institute Digital News Report