jogközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyartörvények, határozatok

GDPR miatti kiegészítő normákat tartalmaz a törvényjavaslat

Szerző: 2018. július 1.No Comments

„Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításának általános vitájában 2018. június 26-án az Országgyűlésben Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2018. május 25-e óta a tagállamokban kötelezően alkalmazott adatvédelmi rendelet miatt múlt héten fogadott el egy törvénymódosítást az Országgyűlés.
A még ki nem hirdetett, szintén az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt módosító jogszabály a GDPR végrehajtásához „nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket” állapítja meg, adatvédelmi felügyelő hatóságként jelölte ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) – magyarázta. Hozzátette: a mostani törvényjavaslat további kiegészítő, a hatóság eljárását, működését szabályozó normákat tartalmaz.

Ismertetése szerint a módosítással átalakul az információs önrendelkezési jogról szóló törvény tárgyi hatálya. Kifejtette: csak a bűnüldözési, a nemzetbiztonsági és a honvédelmi célú adatkezelés esetén maradna fenn a törvény kódex jellege, azaz azon tulajdonsága, hogy az általánosan horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket ez a jogszabály tartalmazza. Megjegyezte, a bűnüldözés területén csak irányelvi szabályokat alkotott az EU, azaz ezt a területet a magyar jogalkotónak kell teljes körben, általánosan szabályozni.

A nemzetbiztonsági és a honvédelmi adatkezelésre nem vonatkoznak az uniós szabályok, azok továbbra is magyar szabályozást igényelnek – mutatott rá.

Völner Pál kitért arra is, hogy az uniós rendelt rögzíti: a tagállami felügyeleti hatóságok hatásköre nem terjedhet ki a bíróságok igazságügyi feladataikkal összefüggő adatkezelési műveleteire. Hozzátette: a törvényben önálló fejezetként jön létre az adatvédelmi kifogás intézménye, amelyet az alapügyben eljáró hatóságnál írásban lehet előterjeszteni. A bíróság azt vizsgálná meg, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelés során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós előírásoknak megfelelően járt-e el – részletezte, jelezve azt is, a szabályozást a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal szoros együttműködésben alakították ki.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a mostani törvénymódosítás nem érinti a múlt héten elfogadott törvénynek a hatóság bírságolását orientáló szabályait.

Hozzátette: a törvényjavaslatról széles körű társadalmi egyeztetés volt 2017 őszétől, szoros együttműködés volt a szakmai szervezetekkel és a NAIH-hal is.

Völner Pál elmondta, a GDPR miatt felülvizsgálják az ágazati törvényeket, az ezzel összefüggő törvénycsomag a kormány őszi törvényalkotási programjában is szerepel.”

Forrás:
GDPR miatti kiegészítő normákat tartalmaz a törvényjavaslat; Igazságügyi Minisztérium; 2018. június 26.
2018. évi XIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 101. szám; 2018. június 29.; 5151-5152. oldalak (PDF)
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; Nemzeti Jogszabálytár (módosulni fog!)
T/623. számú törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról; 2018. június (PDF)