Kutatás: nincs ellentét a vállalkozó szellemű közigazgatás és a jó kormányzás között

„A brit Királyi Művészeti, Ipari és Kereskedelmi Társaság (Royal Society of Arts, Manufactures and Commerce – RSA) innovációs és fejlesztési igazgatója, Rowan Conway a társaság honlapján bemutatott kutatási jelentés (Move fast and fix things: How to be a public entrepreneur) ismertetése során felidézi Elinor Ostrom politikai gondolkodó 1965-ben publikált tézisét, miszerint a kormányzati szereplőknek a célorientált üzleti vállalkozások alakítóivá kellene válniuk. Később – a szakma nagy meglepetésére, társadalomtudósként – munkásságáért közgazdasági Nobel-díjat kapott, holott a közjavakról és a közcélú vállalkozásokról alkotott elmélete szembement a közgazdasági ortodoxiával. Hasonló gondolati nyomvonalon haladva az elmúlt év végén Mariana Mazzucato közgazdász, a londoni UCL professzora a küldetés-orientált innováció kormányzati ösztönzése mellett érvelt tanulmányában (amelyről itt írtunk: A küldetés-orientált innovációs politika kihívásai és lehetőségei), amely célirányosan használja fel az állam vásárlóerejét. Az Egyesült Királyságban a közszféra által beszerzett áruk és szolgáltatások a közkiadások harmadát, a GDP 13,7%-át teszi ki, aminek proaktív felhasználásával az üzleti világ fejlesztéseit is jó irányba lehet befolyásolni.

Az üzleti környezet a két felhívás között jelentősen átalakult, amit Conway a Facebook-alapító, Mark Zuckerberg üzleti mottójával szemléltet, miszerint: „Haladj gyorsan és törj össze dolgokat”. (A „törések” hiánya ugyanis túl lassú mozgásra utal.) A mottót még tovább tömörítve szivárgott be az a start-up kultúra közegének gondolkodásába a „bukj gyorsan” megközelítése, ami újradefiniálta a modern üzleti világot. (A szlogen természetesen nem a bukás kívánatos voltát fogalmazza meg, hanem a kockázatkerülő magatartás meghaladásának szükségességére és a visszajelzések gyorsaságának fontosságára mutat rá.) A szerző ezeket a mondásokat jó kiindulópontnak tekinti a közigazgatás megújításában is, hozzátéve azonban, hogy a közszolgáltatásokban a „gyorsan bukni” nem lehet kívánatos opció, így azt a „gyorsan kijavítani” megközelítéssel cserélné ki. A „mozogj gyorsan” pedig máris számos olyan dokumentumban köszön vissza, amely az „agilis közigazgatás” szükségességét emeli ki.

A cél tehát a vállalkozó szellem, a vállalkozói attitűd megjelenése a közigazgatásban, elsősorban az innováció erősítése érdekében. A szerző különbséget tesz a „közcélú vállalkozó” (social enterpreneurs) és a „közszolgálati vállalkozó” (public enterpreneurs) között. Míg az előbbi az üzleti vagy a civil szférából jön, és újszerű vállalkozási ötlettel old meg társadalmi problémákat (a profitérdekeltség helyett a közcélok megvalósítását tűzve ki eredményességi mutatóként), addig utóbbi a közszférán belül tevékenykedik, de vállalkozói szemlélettel gondolkodva és cselekedve. Ennek során új kapcsolatokat épít ki, forrásokat bővít, átlépi a szektorális határokat – mindezt gyorsan, a kudarc gyorsaságának elfogadását is beleértve. Az ismertetett jelentés ez utóbbi szerepkörre fókuszál.

A kormányzati innovációval kapcsolatban a jelentés az Európai Bizottság útmutatójából kiindulva két fejlesztési irányt különböztet meg: a közigazgatáson belüli innovációt, illetve a kormányzat által segített innovációt, amelynek hatása a gazdaság és a társadalom széles rétegeiben fejti ki hatását. A közszolgálati vállalkozók (vállalkozó szellemű közszolgák) ez utóbbit képviselik a közbeszerzési gyakorlat megújításával. Ebben az egyik erős korlátot a kockázatkerülő magatartás jelenti, ami miatt rendre a már jelentős súllyal piacon lévő nagyvállalatok nyernek a legnagyobb eséllyel – miközben több konkrét eset is az igazolta, hogy ez korántsem egyértelműen kockázatcsökkentő megoldás. Az innovatív szolgáltatások – amelyek a társadalmi problémák megoldására céloznak meg újszerű megoldásokat – előtérbe kerülésére új megközelítésre van szükség: a „rendészeti kultúra” szellemiségétől az értékteremtő közszolgáltatások irányába elmozdulva.

A változáshoz le kell győzni azt a jellemzően felmerülő, bürokrácián belüli aggodalmat, hogy az innovatív megoldások, mivel azok újak, ismeretlenek és kockázatosak, szembe mennek a jó kormányzással – a jogszabályi kötelezettségekkel, a demokratikus felhatalmazás felelősségével és a mindenkinek egyenlően járó, konzisztens közszolgáltatásokkal. Ebben a megközelítésben az innováció rendre nagyobb kockázatnak tűnhet, mint a status quo fenntartása. A szerző kutatási eredményeire és több jó gyakorlatra hivatkozva állítja, hogy indokolatlan ez a szembeállítás. A kudarckerülés (fail-safe) helyett a „biztonságos kudarc” (safe/fail) környezetét kell megteremteni, ahol az esetleges (és újszerű megoldások esetén időnként elkerülhetetlen) kudarcok a rendszer károsodása nélkül korrigálhatók, amiben a kulcs a tesztelés, a fejlesztés és a tanulás szüntelen folyamata. A modell akkor lehet sikeres, ha működtetői rendszer szinten gondolkodnak, ugyanakkor vállalkozói mentalitással cselekednek. A megoldásorientált befektetések irányába történő elmozdulást segíti elő az együttműködő környezet kialakítása, a pénzügyi alapok kezelőinek türelmessége, és az, ha nem a rövid távú megtakarítást priorizáljuk, hanem lehetővé tesszük a problémamegoldásra irányuló kísérletezést. A jelentés ezekre konkrét jó gyakorlatokkal szolgál példaképpen.”

Forrás:
Move fast and fix things: How to be a public entrepreneur; Rowan Conway, Ian Burbidge, Luke Timmons és Shirin Maani; RSA (Royal Society for the encouragement of Arts, Manufactures and Commerce), RSA Labs in partnership with Innovate UK; 2018. július (PDF)
Lásd még: Public Entrepreneurship; Harvard Business School, MBA Program; Course Number 1595
Public Entrepreneurship; Harvard Business School, MBA Program; Course Number 1623
Social entrepreneurship; Wikipédia
Impact investment – hogyan ér össze társadalmi cél és befektetés?; Insider; 2013. február 8.
Small Business Research Initiative (SBRI); Innovate UK
Secret To Digital Transformation Success: Fail Fast To Innovate Faster; Daniel Newman; Forbes; 2018. május 17.
Fail-fast; Wikipédia
Elinor Ostrom; Wikipédia

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:külföldön, szakirodalom, szervezet
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.