Az amerikai NSA újabb részleget állít fel az orosz kibertámadások megfékezésére
Az Egyesült Államok hírszerző-állambiztonsági elitje ismételten megfújta a harci kürtöt, az orosz kibertámadások veszélyére figyelmeztetve. A Nemzetbiztonsági Ügynökség, (NSA) vezetője, Paul Nakasone tábornok a napokban jelentette be, hogy az irányítása alá tartozó hírszerző szervezet külön részleget, egy úgynevezett Oroszország Kiscsoportot állított fel kifejezetten az orosz kiberakciók megelőzésére, illetve kivédésére. Mint ismeretes, a több mint egy tucat különböző szervezetet felölelő amerikai hírszerző közösségen belül az NSA felel az elektronikus lehallgatásokért, az ún. „jelhírszerzésért”, ami napjainkra az információszerzés első számú módozatává növekedett. Jól mutatja ezt az is, hogy az NSA messze a legnagyobb költségvetésű, és legnagyobb létszámú információszerző, illetve kémelhárító állambiztonsági szervezet az USÁ-ban. Az új védelmi egység a Nemzetbiztonsági Ügynökség és az amerikai hadsereg Kiberhadviselési Parancsnokságának közös akciójaként kezdi meg működését a legfőbb digitális ellenségnek tartott orosz elektronikus kémek és felforgatók ellen.
A tábornok, aki egyébként egy személyben vezetője mind az NSA-nak, mind pedig a Kiberhadviselési Parancsnokságnak, azzal indokolta az elkülönített csoport létrehozását, hogy „az oroszok lényegében Amerikáéval egyelő súlyú kiberfenyegetést jelentenek” ma már.
Az új egység felállítása szinte egybe esett az elmúlt napok bejelentésével, amikor az amerikai Igazságügyi Minisztérium jó néhány orosz katonatisztet vádolt meg azzal, hogy beavatkoztak a 2016-os elnökválasztási kampányba, behatoltak a Demokrata Párt e-mail szervereibe, adatokat loptak, illetve más kiber-felforgató cselekményekért tehetők felelőssé. Az orosz kormány most is, mint más alkalmakkor határozottan visszautasította az amerikai vádakat.
Mi, a pártatlan szemlélő semlegességét megőrizve, valójában egy mozzanatra kell, hogy felfigyeljünk. Ha az oroszok és az amerikaiak kiberhadviselési tudása, lehetőségei, eszköztára „nagyjából egy szinten áll”, az implicite két dolgot jelent: egyfelől annak beismerését, hogy az USA a kiberhadviselésnek valójában még mindig a legerőteljesebb „játékosa” – ahogy ez persze nem lephet meg senkit, aki az egész világot behálózó elektronikus hírszerző Echelon hálózatról, vagy a nyugati politikai vezetőket is aktívan lehallgató amerikai „fülelő”rendszerekről hallott már. Másrészt azt is: a (ma már persze lényegében szintén elektronikus) propaganda mellett a kibermanipuláció az a másik „front”, ahol az oroszok szép lassan felzárkóztak az évtizedek óta töretlen monopóliumot élvező USA-hoz, illetve a Nyugathoz.
NSA sets up task force to fight „Russian cyberattacks”; RT.com; 2018. július 24.
Innovatív fejlesztésekről döntött a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium
A KKM közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba a magyar diplomácia régen várt digitalizációját elindítható fejlesztést jelentett be az elmúlt héten.
Az államtitkár bejelentette: a Külgazdasági és Külügyminisztérium kibővült feladatmennyiségének minél hatékonyabb ellátása érdekében innovatív fejlesztések megvalósításáról döntött, melyek segítik a közigazgatás korszerűsítését, a gyors információ-áramlást, és a koncentrált szervezeti döntéshozatalt.
A rendezvény fókuszában álló projekt fő célja, hogy a KKM konzuli területén végzendő feladatai kapcsán kifejlessze és bevezesse az elektronikus közigazgatást és közszolgáltatást. Ennek keretében kifejlesztésre kerül egy mobil applikációra épülő tájékoztatási rendszer, melynek segítségével a külföldön bajba jutott állampolgárok gyorsan és hatékonyan megfelelő tájékoztatást kaphatnak, emellett a konzuli védelemre történő regisztráció is megvalósulhat majd mobiltelefonon keresztül. Ezen kívül több közigazgatási eljárás is elektronizálásra kerül, így a konzuli területen is lehetővé válik majd az elektronikus ügyintézés.
A projekt célja – az állampolgárok gyors és hatékony tájékoztatása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése mellett – hogy segítse és támogassa a kis- és középvállalkozások külpiacra jutását, elősegítse a vezetői döntéseket, és szilárd alapot nyújtson a külgazdasági stratégiai célok eléréséhez. A projekt során kifejlesztett rendszerek üzembe helyezésének várható időpontja 2018. december 31.
Innovatív fejlesztésekről döntött a KKM; OrientPress; 2018. július 25.
A nagy Twitter-tisztogatás és a közel-keleti digitális diplomácia
Az elmúlt hónapok egyre csak gyűrűző fake news botrányai mind jobban szorongatják ma már a nagy közösségi média vállalatokat. Kritikusaik szerint ugyanis ezek a cégek finoman fogalmazva is „bűnös hanyagságot” mutatnak és vélhetően önző üzleti érdekeik miatt nem lépnek fel az ellenőrizetlen, vagy egyenesen álhírek terjedése, terjesztése ellen. A kipattant botrányok, leleplezések, vagy ál-leleplezések és álhírek nyomán ma már egyre gyakrabban kényszerül a „felelősségteljesebb” üzleti magatartás irányába mutató lépéseket tenni a Facebook, vagy éppen a Twitter. A hirtelen felindulásból – és a rohamosan megkopó jóhírnév megvédése érdekében – tett lépések hatékonysága persze többnyire erősen kérdéses. Mindenesetre az ilyen akciók egy időre felkavarják az állóvizet, és jelentősen borzolják az idegeket. Nem csak azért, mert többnyire ugyancsak megkérdőjelezhető pártatlanságúak, még korlátozottan sem áttekinthetőek, és bizony sokszor erősen cenzúra szagúak ezek a lépések – ráadásul rengeteg érdeket is sértenek. Mit tesz isten, a nagypolitika szereplőiét is. Hiszen jól láthattuk, és a legutóbbi héten, a Twiplomacy 2018 jelentés ismertetése kapcsán számszerű ízelítőt is kaphattunk belőle: a közösségi média, elsősorban a Twitter, másrészt pedig a Facebook a nagypolitika, a világ diplomácia főszereplőinek fontos terepévé vált az elmúlt években.
A napokban a Twitter cég jelentette be, hogy drasztikus „tisztogatást” hajtott végre az általa üzemeltetett platformon otthont kapó fiókok körében. A hírek szerint több tízmillió (!) olyan fiókot töröltek, amelyről felételezték, hogy nem valóságos személy áll mögötte. Ez érzékenyen érintette a legnagyobbakat is. Egyetlen pillanat alatt ugyanis követőinek jókora részét veszítették el olyan állandó posztolók, politikusok, mint például Trump elnök (követőinek 0,6%-ától fosztották meg így), vagy az orosz Putyin elnök (aki több mint 2%-kal mondhat kevesebb követőt magának a tisztogatások után). Náluk is rosszabbul járt azonban Obama, korábbi amerikai elnök, aki követőinek 2,3%-ától volt kénytelen megválni. Mint az elemzők rámutattak, a Twitter-fiókok felülvizsgálata különösen érzékenyen érintette a közel-kelet politikai elitjeit, akik az utóbbi hónapokban, években nagyon erős közösségi média jelenlétet építettek ki, előszeretettel használva mind belföldön, mind pedig a térségbeli diplomáciában ezeket a korszerű e-megoldásokat.
Szakértők ugyanakkor rávilágítottak egy roppant érdekes „helyi” fordulatra is. A kutatók ugyanis azt észlelték, hogy a térség fontosabb arab országaiban (Egyiptomban, Libanonban, Szaud Arábiában, Katarban, Tunéziában és az Egyesült Arab Emírségekben) a közösségi média felhasználók gyors tempóban váltanak platformokat. Míg 2017-ben még az ottani Internet-használók 48%-a követte rendszeresen a Twitter, addig ez az arány 2017-re már 30% alá csökkent. Az óriási visszaesés okát abban keresik a szakemberek, hogy a térség mind represszívebbé váló, állampolgáraik kiberviselkedését is árgus szemekkel figyelő rendszerek rákényszerítik az ott lakókat arra, hogy átvándoroljanak a jóval biztonságosabb kommunikációt kínáló zárt közösségi hálózatokra, illetve platformokra.
Ez pedig azt is jelenti: a nagy közösségi média hálózatokat megtisztítani szándékozó lépések kevéssé érintik azokat a politikai szereplőket, például a Közel-Keleten, akikről régóta feltételezték, hogy nem feltétlenül tiszta eszközökkel (és nyugati PR-kommunikációs cégek segítségével) építik a maguk „elektronikus renoméját” az arab térségben is mind népszerűbb közösségi média terekben.
The Twitter Purge and Digital Diplomacy int he Middle East; Samuel Northrup; The Washington Institute; 2018. július 25.
SZAKMAI MŰHELY – Közeleg a Fiatal Diplomaták Fóruma. A helyszín ezúttal Kuala Lumpur
Idén Kuala Lumpurban szervezik a fiatal diplomaták továbbképzésének, szakmai kapcsolatépítésének ismert fórumát. Az egy hetes esemény, amely a jövő külügyi szakembereinek új generációját igyekszik megismertetni a szakma legérdekesebb trendjeivel, az alábbi témákra fokuszál majd:
- a 21. század nagykövetei
- külpolitikai tervezés
- tárgyalástechnikai workshop
- az új húzóágazat: Smart Diplomacy
A Malajziában megrendezett munkatalálkozóra a 2018. szeptemberének első hetében kerül sor. További információk és jelentkezés az alábbi webcímen:
http://www.gdforum.org/young-diplomats-forum-2018-malaysia; Global Diplomatic Forum; 2018
Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor
