Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatika

24. Országos Urbanisztikai Konferencia: középpontban az ember és a digitális fejlődés

Szerző: 2018. október 22.No Comments

„Budapest Közfejlesztési Tanács létrehozását jelentette be Dr. Schneller Márton Domonkos a Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a 24. Országos Urbanisztikai Konferencián, október 16-án. A Közfejlesztési Tanács működése a főváros 145. születésnapján 2018. november 17-én indul majd meg hivatalosan. Az urbanisztikai szakma országos seregszemléjén a bejelentés mellett az okos város téma és a digitalizáció hatásait vizsgálták, a települések szemszögéből.

A főváros egyik legszebb utcájában, az Oskar Marmorek által tervezett, ma Benczúr Házként ismert, egykor a Posta számára épült palotában gyűlt össze az urbanisztika és az okos város témák érintettjeinek népes csoportja október 16-án. A kulturális rendezvényközpont dísztermében Szkordilisz Flóra a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetőjének rövid köszöntője után Körmendy Imre a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke nyitotta meg az Országos Urbanisztikai Konferenciák csaknem negyedszázadnyi történetének 24. fejezetét. Igen sűrű program keretében plenáris előadások, kerekasztal-beszélgetés, díjátadó, majd három szekcióban összesen 14 településfejlesztési, fővárosi és agglomerációs, valamint mobilitási témákat feszegető előadás hangzott el az egész napos konferencia során. Az eseményen a digitális korszak urbanisztikára gyakorolt hatásának kérdéseit járták körbe a szakmabeliek.

A plenáris előadások során Schneller Márton Domonkos Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár bejelentette a Budapesti Közfejlesztési Tanács létrejöttét. A Tanács a korábbi hasonló testületek nyomdokain járva Budapest hármas minőségét tartja majd szem előtt. Az első alappillér szerint Budapest a budapestiek otthona, olyan városra van tehát szükség, amely az itt lakók számára élhető. Budapest emellett a nemzet fővárosa is, minden magyar számára szellemi és közigazgatási központ. Végül pedig európai nagyváros, amely versenytársaival együttműködve Közép-Európán belül vezető szerepre törekszik. – mondta el a helyettes államtitkár. Mint ismeretes a mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna bal partján fekvő Pest és a jobb parton elterülő Buda városának egyesítésével. A főváros új Közfejlesztési Tanácsa erre emlékezve, 2018. november 17-én, Budapest 145. születésnapján kezdi majd meg hivatalosan is működését.

Kolossa József DLA a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője a településfejlesztés irányairól szóló előadásában beszélt arról, hogy tervezik egy olyan megyei központú hálózat létrehozását, amely a települési stratégiák elkészítésében nyújthat majd segítséget. – Tudomásul kell venni, – mondta el Kolossa József – hogy nem lesz minden településen hozzáértő településügyi szakértő, főépítész, tervező. Ezért lenne fontos, hogy a megyéket olyan tudásbázissá fejlesszük, ami az ott lakók számára segítség és országosan is jól összefogható.

– A technológia szárnyal, rengeteg megoldás van, ami vezérel, kinyit, becsuk, megmér, érzékel valamit. Mi, a Lechner Tudásközpontban nem ezzel foglalkozunk. Mi a lakosságot neveztük meg az „okosság” lényegeként – fejtette ki Kurenkov Vjacseszláv a Lechner Tudásközpont üzletfejlesztési igazgatóságának vezetője a délelőtti plenáris részt lezáró beszélgetésen. – Az okos település olyan, ahol jó lakni, ahol identitástudatom alakul ki. Jól érzem magam, mert olyan szolgáltatások, okos beavatkozások valósulnak meg, amitől jobb lesz ott élnem. Ez a cél és ezt le lehet fordítani adatokra. Kollégáim most is egy monitoringrendszeren dolgoznak, amely azt mutatja majd be, hogy egy település milyen értékekkel, vagy hátrányokkal rendelkezik, és ezeket hogyan lehet hasznosítani, profitálni belőle. Mindenki tudja, hogy az okos város téma iránt azért nagy a kereslet, mert rengeteg pénzt megmozgat. Nem véletlen, hogy piacvezető nemzetközi nagyvállalatok az okos város téma úttörői. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az emberek valódi igénye nem szorulhat a piaci érdekek mögé. A kormányzat és a támogató szakintézmények szerepe abban áll, hogy szakmai segítséget nyújtsanak abban, hogy ez az igény az őt megillető helyen maradjon. A Lechner az egyes települések és a kormányzat számára is segítséget ad az okos város stratégiák megalkotásában, az általunk kidolgozott módszertan segítségével – mondta el Kurenkov Vjacseszláv.

A konferencián a plenáris előadások után díjak átadására is sor került. A településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményekért adományozható, 1968 óta létező Hild János-díjat idén a XII. kerület, a Hegyvidék önkormányzata kapta. Az emléklapot és a plakettet Pokorny Zoltán a kerület polgármestere vette át. Köztérmegújítási Nívó-díjat kapott 2018-ban a 7. Műterem Kft., Sopron várkerület megújításáért.

A délutáni szekcióelőadások a főváros és az agglomeráció fejlesztési kérdései, a településtervezés új irányai és a mobilitás köré szerveződtek. Devecseri Anikó a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője egy készülő webes támogató rendszerről beszélt, amely hamarosan a településtervezés szolgálatában áll majd. A Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer, azaz a 4TR célja, – mondta el Devecseri Anikó – hogy a településfejlesztés és -rendezés, valamint a területfejlesztés és -rendezés teljes folyamatát egy online, díjmentes platformon egységesítse. Az elképzelések szerint a 4TR három külön modulban valósítja majd meg a térségi tervezés támogatását. Egyeztető modulja a térségi tervek társadalmi, illetve jogszabályban előírt egyeztetésében résztvevő szakigazgatási szervek hivatalos kommunikációját szolgálja ki elektronikus úton, a tájékoztató modul a döntéshozók és a nyilvánosság számára nyújt majd segítséget azáltal, hogy a területi és települési szabályozási információkat könnyen elérhetővé teszi. A tervezői modul pedig a tervek elkészítéséhez ad majd hathatós segítséget.

A mobilitás szekcióban Bardóczi Alexandra a Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások Osztályának, tér-adat elemzője és Dalos Péter a BKK BUBI-ért felelős termékmenedzsere Kő az állóvízbe című előadásában beszélt a közbringarendszer szerepéről a fenntartható városfejlesztésben. Bardóczi Alexandra elmondta, hogy a zöldre festett városi bérkerékpárok használata során összegyűjtött adatokat a területfejlesztésben is remekül ki lehet használni. Az alapján, hogy egy-egy közbringát melyik dokkolóhelyen vettek használatba és hol tették le, kimutatható például, hogy egy adott terület mennyire használt külföldi turisták által. Hogy honnan tudható, hogy a pedált taposó ember külföldi volt-e, vagy magyar? Nem tudható, csak valószínűsíthető a közbringa rendszert használók regisztrált telefonjainak előhívószámából. Az adatok közt ugyanis ott van a kerékpár bérlése során megadott telefonszámok első néhány karaktere -szigorúan tekintettel a személyes adatok védelmére-, amely árulkodik arról, honnan érkezett a telefonszám tulajdonosa. Az adatokból olyan érdekes és a városfejlesztés számára fontos adatok olvashatók ki, minthogy a németek és az angolok kerékpároznak a BUBI-val legtöbbet, az olaszok pedig a legkevesebbet. Szintén érdekes megfigyelni, hogy ki megy át ilyen kerékpárral a dimbes-dombos Budára és ki az, aki inkább a laposabb Pesten marad, ahol jobban kiszámítható a bringázáshoz szükséges energiabefektetés. Az adatok alapján feltételezhető, hogy könnyebben vág neki egy budai túrának biciklivel is az olyan ember, aki olyan helyről jött, ahol megszokhatta a szintemelkedést, például Svájcból.

A konferencia minden előadását keretbe foglalta Körmendy Imre megnyitóbeszédben elmondott gondolata: a digitális fejlődés csak akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha középpontjában az ember áll és az ember számára legjobb megoldások megtalálására törekszik.”

Forrás:
Ember és digitális fejlődés; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. október 17.