„Városaink-falvaink épületállománya ugyanúgy ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak, mint mi, emberek. A sérülékenység, az épületek veszélyeztetettségi szintjének települési szintű becslésére a Lechner Tudásközpont olyan új módszertant dolgozott ki, amely külön modulként beépülve a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR) segíteni fog az önkormányzatoknak felismerni saját épületeik sérülékenységét, ezáltal felkészülni a jövő kihívásaira.
A klímaváltozás épületeink állapotára is hatással van. Nem csak az időnként kiáradó folyók és patakok, a heves esőzések, villámárvizek, de a viharos szelek és a nagyfokú hőmérsékletesés is kárt tehetnek az épületek egyes szerkezeteiben és funkciószerű használatában. A Lechner Tudásközpont az elmúlt fél év során kidolgozott egy olyan módszertant, amely a magyarországi épületállomány éghajlatváltozással szembeni sérülékenység-vizsgálatát települési szinten teszi lehetővé.
Sérülékenység térkép
Az új módszertan a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer moduljaként érhető majd el. Segítségével becslés adható egy adott település éghajlatváltozási épületek sérülékenységére, pontozva az épülettípusokat a felajánlott kitettségi mutatók alapján. A munka célja volt egy sérülékenység-vizsgálat elvégzése is a 10 000 fő feletti lakossággal rendelkező városokra és járásszékhelyekre. A vizsgálatok eredményei bekerülnek a NATéR rendszerbe, ezáltal minden helyi és térségi önkormányzat és ágazati döntéshozó számára elérhetővé válnak. A települési önkormányzatok emellett saját, bemenő adataikat felhasználva különböző fejlesztési forgatókönyvekre fókuszálva újra elvégezhetik majd a sérülékenységi vizsgálatokat.
A tanulmány egy folyamat kezdő lépéseként az országos és regionális ágazati szervek, a települési és térségi önkormányzatok, valamint kutató és oktatási intézmények számára biztosít információkat a klímaváltozás és az épített környezet viszonyáról három településszintű kitettség-mutató előállításával. Az egyik mutatót a 30 mm-t meghaladó mennyiségű csapadékkal érintett napok éves átlagos számának változása adja meg, a másikat azon napok éves átlagos számának változása, amikor szélvész, heves szél, orkán, azaz a 85 km/órát meghaladó erejű széllökések jelentkeznek. További mutató még a három óra alatt legalább 10 C° fokos, úgynevezett hirtelen hőmérsékleteséssel érintett napok száma és e napok számának éves szintű változása.
A települési kitettségi mutatók 8 változatban készülnek el, így a 3 felsorolt éghajlati jellemzővel összesen 24 települési mutatót adnak ki. A lehetséges mutatók alapján megtörténhetett az épülettípusok érzékenységének pontozása, ami már lehetőséget ad a várható hatások vizsgálatára a település alkalmazkodó képességét illetően.A kutatásban az épületsérülékenységgel kapcsolatos vizsgálatok mellett az épületérzékenységet csökkentő alkalmazkodási megoldások is helyet kaptak. Ezek egy része az épületekhez közvetlenül kapcsolódik, de feltárja az épület környezetének, zöldinfrastruktúrájának fejlesztési lehetőségeit is.
A módszertan kidolgozása során egy esetleges továbblépés keretei is kirajzolódtak: a kitettség mértékének becslése még pontosabb lehet a vizsgálat léptékének változtatásával: könnyebben jósolhatók a várható hatások, ha az épületérzékenység településrészenként, vagy akár tömbszinten válik vizsgálhatóvá.
A módszertan a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megbízásából a KEHOP-1.1.0-15-2016-00007 azonosítószámú „NATÉR továbbfejlesztése” projekt keretében készült.”
Forrás:
Épületeink védelmében; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2019. május 21.
