Épületeink védelmében: módszertan készült az éghajlatváltozási sérülékenység településszintű vizsgálatára

„Városaink-falvaink épületállománya ugyanúgy ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak, mint mi, emberek. A sérülékenység, az épületek veszélyeztetettségi szintjének települési szintű becslésére a Lechner Tudásközpont olyan új módszertant dolgozott ki, amely külön modulként beépülve a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR) segíteni fog az önkormányzatoknak felismerni saját épületeik sérülékenységét, ezáltal felkészülni a jövő kihívásaira.

A klímaváltozás épületeink állapotára is hatással van. Nem csak az időnként kiáradó folyók és patakok, a heves esőzések, villámárvizek, de a viharos szelek és a nagyfokú hőmérsékletesés is kárt tehetnek az épületek egyes szerkezeteiben és funkciószerű használatában. A Lechner Tudásközpont az elmúlt fél év során kidolgozott egy olyan módszertant, amely a magyarországi épületállomány éghajlatváltozással szembeni sérülékenység-vizsgálatát települési szinten teszi lehetővé.

Sérülékenység térkép

Az új módszertan a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer moduljaként érhető majd el. Segítségével becslés adható egy adott település éghajlatváltozási épületek sérülékenységére, pontozva az épülettípusokat a felajánlott kitettségi mutatók alapján. A munka célja volt egy sérülékenység-vizsgálat elvégzése is a 10 000 fő feletti lakossággal rendelkező városokra és járásszékhelyekre. A vizsgálatok eredményei bekerülnek a NATéR rendszerbe, ezáltal minden helyi és térségi önkormányzat és ágazati döntéshozó számára elérhetővé válnak. A települési önkormányzatok emellett saját, bemenő adataikat felhasználva különböző fejlesztési forgatókönyvekre fókuszálva újra elvégezhetik majd a sérülékenységi vizsgálatokat.

A tanulmány egy folyamat kezdő lépéseként az országos és regionális ágazati szervek, a települési és térségi önkormányzatok, valamint kutató és oktatási intézmények számára biztosít információkat a klímaváltozás és az épített környezet viszonyáról három településszintű kitettség-mutató előállításával. Az egyik mutatót a 30 mm-t meghaladó mennyiségű csapadékkal érintett napok éves átlagos számának változása adja meg, a másikat azon napok éves átlagos számának változása, amikor szélvész, heves szél, orkán, azaz a 85 km/órát meghaladó erejű széllökések jelentkeznek. További mutató még a három óra alatt legalább 10 C° fokos, úgynevezett hirtelen hőmérsékleteséssel érintett napok száma és e napok számának éves szintű változása.
A települési kitettségi mutatók 8 változatban készülnek el, így a 3 felsorolt éghajlati jellemzővel összesen 24 települési mutatót adnak ki. A lehetséges mutatók alapján megtörténhetett az épülettípusok érzékenységének pontozása, ami már lehetőséget ad a várható hatások vizsgálatára a település alkalmazkodó képességét illetően.

A kutatásban az épületsérülékenységgel kapcsolatos vizsgálatok mellett az épületérzékenységet csökkentő alkalmazkodási megoldások is helyet kaptak. Ezek egy része az épületekhez közvetlenül kapcsolódik, de feltárja az épület környezetének, zöldinfrastruktúrájának fejlesztési lehetőségeit is.

A módszertan kidolgozása során egy esetleges továbblépés keretei is kirajzolódtak: a kitettség mértékének becslése még pontosabb lehet a vizsgálat léptékének változtatásával: könnyebben jósolhatók a várható hatások, ha az épületérzékenység településrészenként, vagy akár tömbszinten válik vizsgálhatóvá.

A módszertan a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megbízásából a KEHOP-1.1.0-15-2016-00007 azonosítószámú „NATÉR továbbfejlesztése” projekt keretében készült.”

Forrás:
Épületeink védelmében; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2019. május 21.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, környezetvédelem, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, területfejlesztés, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.