A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 29.

e-vízum külföldieknek: Oroszország dinamikusan bővíti digitális konzuli szolgáltatásait
Oroszország jelentősen felgyorsítja az országba látogatni kívánók számára a szükséges belépés engedélyezési folyamatot. A hírek szerint Vlagyimir Putyin jóváhagyta a kísérleti jelleggel már korábban bevezetett e-vízum rendszer teljes körű kiterjesztését, 2021. január 1-től kezdődően.

Az utazások megkönnyítésére már korábban is történtek – igaz, inkább szimbolikus, egyedi eseményekhez kapcsolódó – lépések. A tavalyi Futball Világbajnokság alkalmából például, vízummentes belépést biztosítottak az orosz hatóságok mindazoknak, akik hivatalos „szurkoló igazolvánnyal” felszerelkezve érkeztek a játékok színhelyére. A nagyszabású sportesemény sorozat egyébként más érdekes technológiai innovációk kipróbálására is lehetőséget adott a digitális diplomáciában – ráadásul szintén az állampolgári érdekképviselet, a konzuli szolgáltatások terén. Akkor a szentpétervári brit konzulátus állított fel – a döntőkhöz kapcsolódva prognosztizált jogsegélyügyek ugrásszerű megszaporodására számítva – ún. mozgó konzuli szolgáltató csoportokat. Ezek a Néva parti város forgalmas helyein települtek, illetve a brit szurkolók várható vonulási útvonalain. A különleges csoportok működését az alkalomra kifejlesztett mobil telefonos konzuli alkalmazás is segítette, chatbotos információ szolgáltatással.

Az Oroszországba történő belépéshez szükséges vízum megszerzése jelenleg mintegy három hetes várakozási időt jelent, és sokak szemében ma már terhesnek látszó bürokratikus huzavonát. A hagyományos, papír alapú vízumok mellett egy idő óta lehetőség van már az online igényelhető e-vízumok beszerzésére is – egyelőre azonban meglehetősen korlátozott módon. Az e-vízum lehetőségével mindenekelőtt az orosz Távol-Keletre (a Vlagyivosztokba és Korszakovba) beutazni kívánó turisták és üzletemberek élhetnek. További korlátozás az is, hogy az igénylésre ma még csupán 18 (többnyire közel-keleti és ázsiai) ország polgárai tarthatnak igényt. A rendszer tapasztalatai nyilván kedvezőek lehettek, mivel az e-vízummal való látogatás lehetőségét idén júliustól kiterjesztették a Kalinyingrád körzetébe látogatni kívánók számára is. Ráadásul, mint azt Oroszország londoni nagykövetségének Twitter-folyama a napokban hírül adta, az ősztől már a Szentpétervárra, illetve a környező Leningrádi Körzetbe utazó külföldiek is e-vízum formájában igényelhetik a szükséges belépési engedélyt. Ezzel a fokozatos kiterjesztéssel már bekapcsolódhatnak a relatíve könnyen és bürokráciamentesen elérhető oroszországi célpontok körébe az európai turisták által gyakrabban látogatott térségek is.

Az orosz Külügyminisztérium Konzuli részlegének könnyen áttekinthető webhelyén keresztül intézhető online engedélyszerzés nem csupán gyors és kényelmes, de jelentős megtakarítást is jelent. Az egész országra kiterjesztett e-vízum költségét szakemberek 50 USD körüli áron várják, szemben a jelenleg több mint 100 dollárért kiváltható papírvízummal.

A jelenleg is beszerezhető e-vízumok az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának Konzuli részlege által működtetett webhelyen igényelhetők: https://evisa.kdmid.ru/
Russia’s e-visa scheme is making it easiert to visit – but British tourists could be excluded; Chris Leadbeater; The Telegraph; 2019. július 26.
Orosz Föderáció Londoni Nagykövetsége

Online kerekasztal a technológia és a diplomácia ugyancsak színes házasságáról
A digitális diplomácia egyik legjelentősebb szakmai műhelyének számító Diplo Foundation a júliusi online kerekasztal beszélgetését, azaz webvitáját a technológia és a diplomáciai műveletek sajátos metszéspontjában elhelyezkedő technodiplomácia aktuális kérdéseinek szentelte. A szokásos módon, online közvetített, és moderált beszélgetésben a téma két elismert szakértője, Daniel Bagge (a washingtoni Cseh Nagykövetség kiberattaséja), illetve Vladimir Radunovic (a Diplo Foundation kiberbiztonsági témákkal foglalkozó igazgatója) cserélt eszmét, vagy mondott éppen ellent egymásnak. A beszélgetés az alábbi fontos témák körül sűrűsödött:

  • Az új 5G technológia jelentősége
    Radunovic kijelentette: a legtöbb felhasználó „csupán” abban látja az új generációs 5G telekommunikációs hálózatok előnyét, hogy rajtuk keresztül jelentősen gyorsabb lesz majd az adatátvitel. Valójában az új technológia ennél lényegibb elmozdulást hoz majd azzal, hogy jelentősen eliminálja az adatátvitel „késleltetését”. Azaz, az 5G hálózatokon a felhasználók lényegében valós időben lesznek képesek adatokat küldeni és fogadni. Ez a kvázi egyidejűség lehetőséget nyújt majd az okos eszközök valós idejű irányítására. Ezzel jelentős lépést tehetünk majd az okos környezetek kialakítása felé, ahol minden eszközünk folyamatosan kommunikál majd mindennel. Tulajdonképpen ez lesz a Dolgok Internetjének információs környezete. Ez az előrelépés ugyanakkor jelentős lökést adhat az MI-fejlesztéseknek is, amennyiben az IoT hatalmas mennyiségben generál majd olyan adattömeget, amelyre alapozva az MI tanulhat.
  • A Huawei céget övező biztonsági aggodalmak
    Bagge hangsúlyozta: a közhiedelemmel ellentétben nem a Huawei az egyedüli cég, amely 5G hálózatokat képes fejleszteni. Az Ericsson, a Samsung és a Nokia is ott van a fejlesztések élvonalában (Dél-Koreában, ill. az USÁ-ban már működő 5G hálózataikkal). Ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a biztonsági figyelmeztetésekre, amiket a cseh Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Ügynökség tett közzé a Huaweijel kapcsolatosan. Az ügynökség – mielőtt a nyilvánosság elé lépett volna a Huaweire vonatkozó aggályaival – behatóan tanulmányozta az 5G és a lehetséges szereplők potenciális hatását a piacra. Bagge emlékeztetett rá: az 5G nem csupán a gazdasági növekedés szempontjából fontos kérdés: alapvetően határozza majd meg, hogy a kormányok és a társadalmak hogyan működnek a jövőben.
  • Kereskedelem és technológia
    Radunovic fontosnak tartotta hozzátenni: a Huawei jelenleg is már a globális telekkommunikációs piac csaknem 25%-át ellenőrzi. Ez egyben azt is jelenti, más szavakkal, hogy a telekommunikációs piac alapvetően kialakult, nehéz lenne gyökeresen átszabni. Azaz, nem lehetne a Huaweit csak úgy kipenderíteni a piacról, mivel a már létező hálózatok jó része is a kínai óriástól függ. Sokat mondó ebben a tekintetbe az Ericsson és a Nokia figyelmeztetése, amiben jelezték: ha a Huaweit kitiltanák a jelenlegi piacok többségéről, akkor ők maguk aligha lennének képesek betölteni a kínaiak távozása utáni űrt.
  • A jövő zenéje
    Bagge, az USA álláspontjával kapcsolatban sietett leszögezni egy félreértést: az Egyesült Államok továbbra sem oldotta fel a Huawei által gyártott technológiák megvásárlására vonatkozó tilalmat. Csupán annyi történt, hogy az amerikai cégek ismét eladhatnak bizonyos részegységeket, eszközöket a Huaweinek. A közösen exponált technológiai aktualitások kapcsán Bagge megállapította: jól láthatóan növekszik a kormányzatok érdeklődése a kiberbiztonság, illetve általában a kibertér kérdései iránt. Nyilvánvalóan várható a témát övező bizonytalanság növekedése a nemzetközi porondon. Ez megköveteli a kibertechnológia átfogó (társadalmi, kormányzati) és specifikus (technológiai) kérdéseinek jóval alaposabb ismeretét a nemzetközi kapcsolatokat építő és menedzselő szakmai köröktől. A kiberteret meghatározó technológiákkal kapcsolatos kapacitásépítés, képzés kulcsfontosságú lesz a diplomaták és a döntéshozók felkészítésében egyaránt.

Technology and diplomacy: unpacking the relationship; Adrijana Gavrilovic; Diplo Foundation; 2019. július 17.

Az USA ismét a digitális diplomácia „megafonján” keresztül próbál nyomást gyakorolni Iránra
A Trump-kormányzat átfogó információs kampánnyal szeretné a maga oldalára állítani a szankciók gazdasági nehézségei általszorongatott iráni közvéleményt – írja a The Wall Street Journal. Amiből csak az látható, hogy – noha elnökök mennek, elnökök jönnek – bizonyos célokban, és bizonyos megközelítésekben nincsen új a Nap alatt, már ami az Egyesült Államok Irán-politikáját illeti. A Barack Obama (és a Demokrata párti elit) külpolitikájával enyhén szólva nem rokonszenvező Donald Trump, aki Iránnal kapcsolatban egyenesen a korábbi kormányzat törekvéseinek (és diplomáciai eredményeinek) lebontását tette működése fókuszába, mostani lépésével bizony a déjá vu érzetét kelti a szemlélőben. A digitális diplomácia fénykorát jelentő 2010-es évtized ugyanis az iráni népet közvetlenül megszólítani kívánó amerikai sztárfejlesztésekkel vette kezdetét. Ennek vezérhajója pedig az akkori külügyminiszter (majd Trump ádáz kampány-ellenfele) Hillary Clinton által kidolgoztatott és felavatott „virtuális iráni nagykövetség” volt, ami látványos körülmények között, 2011. Karácsonya előtt nem sokkal kezdte meg működését. Az elképzelés az volt, hogy egy speciális webhely köré épülő digitális ökoszisztémával az USA kormánya egyszerűen kikerülje a vele ellenséges iráni kormányzatot, és közvetlenül építsen kapcsolatokat az ottani közvéleménnyel. Ez volt a digitális technológiákkal felvértezett, új közdiplomácia hajnala.
Noha a tapasztalatok sokban revideálásra kényszerítették az akkori túlzó elvárásokat, a digitális diplomácia (ráadásul a közösségi média azóta kiépült imponáló eszköztárával megerősítve) most is része az Iránnal kapcsolatos amerikai külpolitikai erőfeszítéseknek. Az USA kormányzata a közdiplomáciai kommunikáció eszközeivel is igyekszik erodálni az iráni vezetés mögötti népi támogatást. Ami cseppet sem könnyű feladat. A cél az, hogy az online kommunikáció változatos csatornáin keresztül meggyőzzék az iráni közvéleményt arról, hogy az országuk elleni gazdasági szankciók ismételt bevezetése nem a lakosság, hanem az országot vezető elit ellen irányul. Csakhogy a megszorítások, a nehézségek, a nélkülözések a közembert érintik. Azt szakértők egyöntetűen észlelték, hogy a most beindított kampány nem csupán az alkalmazott eszközválasztásban szélesebb az Obama-kormányzat közdiplomáciai törekvéseinél. Ami különösen szembeötlő: az a korábbinál jóval ellenségesebb, durvább hangnem, vélhetően igazodva a mostani amerikai elnök nyersebb kommunikációs stílusához.
A kommunikációs üzenetek továbbítására elsősorban a Twitter csatornáját állítja csatasorba a mostani kampány. Ugyanakkor nagy szerepet szánnak a mozgóképes közléseknek is, követve a YouTube töretlenül növekvő népszerűségét. Ebben a tekintetbe érdemes felidézni azt a video üzenetet, amelyben Brian Hook, a Trump-kormány iráni különmegbízottja a hajdani washingtoni iráni nagykövetség épületéből üzent az iráni nézőközönségnek. A térség médiafogyasztási szokásaihoz igazodva, kulcsszerepet szánnak a rádióadásoknak is. Szakmai számítások szerint az egykori hidegháború propagandaharcaiból jól ismert Amerika Hangja állomás ma is hetente 14 millió iránit ér el műsoraival, ami a felnőtt lakosság csaknem egynegyedét jelenti.
Az Iráni közvéleményt megcélzó, integrált információs kampányban meghatározó szerepet tulajdonítanak Len Khodorkovskynak, aki Donald Trump elnöki kampányában kreatív igazgatóként segítette hatalomra a politikust. A médiaszakértő jelenleg a Külügyminisztérium állományában dolgozik. A kampány támogatói egyébként nem mulasztják el hangsúlyozni: az USA mostani információs műveletei csupán válaszlépésnek tekinthetők az irániak korábbi akcióira. Egyes feltételezések szerint ugyanis iráni kiberügynökök hamis hírekkel árasztották el a közösségi médiát, hogy az USÁ-ról, Szaudi Arábiáról és Izraelről terjesszenek dezinformációkat.
A mostani amerikai kormányzati kampány célja az, hogy az iráni rezsim fenyegetéseit a maguk teljes valóságában mutassák be az ott lakóknak, különös tekintettel az emberi jogok lábbal tiprására –nyilatkozott az akció céljairól Morgan Ortagus, USA külügyi szóvivő. Az információs kampány eredményességét azonban egyelőre nehéz megbecsülni, mivel nehéz elfogulatlan közvélemény kutatási adatokat szerezni a térségből. Az irániak többsége, feltehetően propagandaként tekint az USA kommunikációjára – véli a The Wall Street Journal cikkírója.
US Aims a Megaphone at Iranian Public as Part of Pressure Campaign; Sune Engel Rasmussen, Michael Amon; The Wall Street Journal; 2019. július 25.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.
A hírszerzők előszeretettel toboroznak a LinkedIn-en – így védhetjük ki a kéretlen érdeklődést
A potenciális (értsd: beszervezhető) kapcsolatok, informátorok, esetleg majdani ügynökök utáni kutatás a hírszerző (és elhárító) szervezetek egyik fontos, állandó feladata. Ebben a nyíltan hozzáférhető források mindig is egyfajta kincsesbányát jelentettek. Jó, ha tudjuk: a közösségi média, és különösen a szakmai hálózatépítésre használt LinkedIn alkalmazás ezen a téren különös lehetőségekkel (vagy a felhasználók szemszögéből: különös veszélyekkel) kecsegtet.
Espionage and LinkedIn: How Not to Be Recruited As a Spy; Scott Stewart; Stratfor; 2019. július 2.

Kínai kiberügynökök segíthették a Peking-barát tajvani ellenzéki jelöltet?
Amikor a Pekinggel baráti politikát hirdető tajvani politikus, Han Kuo-yo tavaly elnyerte az egyik közepes város polgármesterségét, a látványos győzelmet többnyire a jelölt karizmatikus egyéniségének tulajdonították. A szinte az ismeretlenségből kiemelkedő politikus sikeres kampánya mögött azonban most feltűnően jól szervezett kibercsoportokat vélnek felfedezni, méghozzá „odaátról” a szárazföldi Kínából. A tét nem csekély: az új polgármester máris az államfői posztra vetette tekintetét, bejelentve indulását a 2020-as választáson.
Chinese Cyber-Operatives Boosted Taiwan’s Insurgent Candidate; Paul Huang; Foreign Policy; 2019. június 26.

Washington kemény válasszal fenyegeti a franciák tervezett digitális szolgáltatási adócsomagját
Trump utasította az amerikai kereskedelmi hatóságokat: vizsgálják meg a franciák által beterjesztett új adócsomagot. A digitális szolgáltatásokra 3%-os adót kivető rendeletet már a francia Képviselőház és a Szenátus is jóváhagyta. A rendelkezés kivétel nélkül sújtja az amerikai technológiai óriásokat, miközben a francia cégeket csak elvétve terheli majd. Az amerikaiak ezt kereskedelemkorlátozásnak tekintik, és komoly ellenlépésekkel fenyegetnek.
U.S., France: Washington Takes an Aggressive Position Against France’s Digital Tax Proposal; Stratfor; 2019. július 11.

A digitális óriáscégek kénytelenek lesznek fejet hajtani India adatpiaci szabályozásának
Az amerikai technológiai mamutvállalatoknak Indiában is meggyűlt a baja a kormányzattal. A dinamikusan fejlődő ország 200 milliárd dolláros digitális gazdasága nyilvánvalóan komoly falat. Különösen a modern kor igazi éltetője számít áhított vagyonnak: az adat. És a jelek szerint ezzel az új delhi vezetés is tisztában van. A múlt hónapban közös tanácskozáson ismertették a Facebook, az Amazon, a Google és a Microsoft vezetőivel adatpolitikai elképzeléseiket: a helyben keletkező adatokat helyben is kell tárolni majd. És ez nagyon érzékenyen érintené a technoóriásokat.
o Stake Their Claim in India’s Future, Foreign Tech Firms Will Play by New Delhi’s Data Rules; Stratfor; 2019. július 10.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.