Gál András Levente, Digitális Jólét Program (DJP): Amelyik ország nem fejleszt, gyarmat lesz

„Magyarország kormánya által 2015 végén – az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon eredményei alapján – elindított, a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A magyarországi digitalizáció helyzetéről beszélgettünk Gál András Leventével, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjével.

2015-ben elindult egy nemzeti konzultáció az internetről és a digitális fejlesztésekről, az InternetKon, ennek a lebonyolítására és összehangolására kérték fel miniszterelnöki biztosnak Deutsch Tamást. Mi történt azóta?
A digitalizációval élni kell, hiszen ez lesz a jövő egyik legfontosabb versenyképességi feltétele, hiszen közvetlenül éri el a polgárokat és egyben nemzeti szuverenitási kérdés is. Magyarország kormánya felismerte a digitális átalakulás fontosságát, ezért minden eszközzel fel szeretnénk készíteni a polgárokat és a vállalkozásokat. Egy felelős kormányzatnak proaktívan kellett válaszolni a kihívásokra, amelyekre ideális választás volt 2015-ben Deutsch Tamás, aki nemcsak meghatározó fideszes politikus, de ugyanakkor megvan benne az a fajta lazaság és felkészültség is, ami szükséges ehhez a témához. Az InternetKon kérdéseire adott válaszok alapján pedig megszülethetett a Digitális Jólét Program.

Ez volt az első verziója a DPJ-nek. Milyen intézkedéseket fogalmazott meg?
A digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A DJP-ről szóló 2015-ös év végi kormányhatározat pontszerű beavatkozásokat tartalmazott: például minden településen legyen ingyenes WiFi, vagy az oktatási stratégiának legyen digitális vetülete. A DJP keretében elkészültek a következő évek digitális fejlesztési irányait meghatározó stratégiák és több fontos, európai viszonylatban is meghatározó döntést hoztunk a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjével közösen. Ilyen például az internetezés áfájának két lépésben, 27-ről 18, majd 5%-ra csökkentése, amivel Magyarországon lett a legalacsonyabb az internetezés adója az EU-ban.

A program sikerére épülve létrejött a Digitális Jólét Program kibővítése, a DJP 2.0, amely már sokkal komplexebb: a már megkezdett tevékenységek mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen a digitális átalakulásra. Szinte valamennyi területen megfogalmaz digitalizációt támogató programokat: ilyen a digitális sport, az okosváros-stratégia stb. A 2018-as kormányátalakítás után a program a Miniszterelnöki Kabinetirodától átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, ahol Palkovics miniszter úr idén februárban jelezte, jó ez a program, már van elég stratégia, ideje a tettek mezejére lépni.

Azaz el kellene kezdeni a megvalósításukat…
Talán nagyobb is a megoldandó feladat, mint amire először gondoltunk. Jelenleg szépen működnek a minisztériumok, a háttérintézmények, de látjuk, ezen az állami radaron például a Facebook vagy a Google nem igazán látszik. Akár állampolgársági szempontból is vizsgálhatjuk, mennyit tud az állam az állampolgárokról, és ehhez képest mennyit tud a Facebook, ahol igazából a fékek és ellensúlyok csak annyiban vannak jelen, hogy valamely etikai kódexet vagy alkalmaznak, vagy nem, miközben nem tudjuk, mik vannak az algoritmusok mögött.

Az adat…
…az adat, a személyiségprofil, a fényképek, attól függően, ki miképp használja ezeket az eszközöket. Tehát nyilvánvalóan újra kell gondolni sok mindent, és a hagyományos modell mellé kellenek új képességek. A digitális fejlesztések nagyon gyorsan érkeznek. Ma valamit kigondolnak Dél-Koreában, fél éven belül kifejlesztik, heteken belül, tehát hamarabb, mint egy vírus, eljut hozzánk. Aztán elkezd terjedni, a magyar állam pedig vizsgálhatja, miként hat az állampolgárokra, a fogyasztóvédelemre, a közteherviselésre. Úgy kell gondolkodnunk, mint a meteorológiánál, minél hamarabb kell tudnom, mikor alakul ki egy ciklon, mert ez ugyanúgy fontos a gazdának, mint a hétvégét tervező családnak.

Ez a kormányzástól is másfajta hozzáállást kíván?
Ha az állam készít egy jogszabálytervezetet, minden szakmai szervezettel érdemben egyeztet róla. A digitalizációnál viszont sokszor azzal szembesülünk, hogy még gyorsabb reakciókra van szükség, legyen szó akár az 5G, akár a mesterséges intelligencia témájáról. A mesterséges intelligenciáról (MI) tudjuk, hogy egyre inkább beépül a mindennapjainkba, átalakítja az oktatást, a közigazgatást. Mára már 187 tagot számlál a Palkovics László kezdeményezte Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció, amely példaértékű összefogása miatt nemzetközi szinten is érdeklődést váltott ki. Mert nem arról szól, hogy az állam kinyilatkoztatja, mit gondol az MI-ről, hanem összehívunk mindenkit, inkluzív nagy globális szereplőket, magyar KKV-kat, tudósokat, kiberszakértőket, és közösen megbeszéljük, mi dolga van ezzel az államnak.

Milyen területeken szeretné szabályozni az állam a virtuális világot?
Például a nemzetközi jogirodalomban az adattömeg nincs pontosan definiálva. A személyes adatokra ugyan figyeltünk, de maga az adatok sokasága, ami a digitális ökoszisztémának a legfontosabb erőforrása, nincs pontosan meghatározva. Az önfejlődő robotok terjedése, a természetes és jogi személy mellett szükségessé teheti a technológiai személy fogalmának megalkotását. Már most lehet látni, tíz év múlva a bírói gyakorlatnak szembesülnie kell az önvezető autók által okozott balesetekkel, vagy az önfejlődő robotok által okozott károkkal. Így tehát elengedhetetlen, hogy már most elkezdjünk erről beszélni. Ezért kezdeményeztük, hogy induljon el a magyar polgári és büntetőtörvénykönyvnek egy digitalizációs novellájának az előkészítése.

Az 5G koalíció már régebben fennáll. Konkrét feladatokat határozott meg. Milyen eredményekről lehet beszámolni?
Elkészült a stratégia. Elmondhatjuk, hogy a széles sávú internet elérhetőségében jók a mutatóink, a régióban élen járunk. Magyarországon a 4G lefedettség nagyon erős. A Kádár-rendszer telefonínsége felfűtötte a mobil ökoszisztémát, aminek jelenleg a haszonélvezői vagyunk. Azaz a jó 4G hálózatra egy jó 5G hálózat épülhet. Másik pozitívum, hogy jó a frekvenciagazdálkodásunk, ellentétben más országokkal, ahol gond, milyen frekvenciát tudnak majd felszabadítani az 5G számára. Még az üzleti modellről folynak a tárgyalások, kérdés továbbá, hogy ki invesztál, miképpen áraz, mennyire építi ki az alap-infrastruktúrát. De mindezek már közpolitikai kérdések, amiben a kormány idén ősszel mondja ki a végső szót.

A 2020-as 5G bevezetés reális lehet?
Ez finanszírozási kérdés, amiről a kormány dönt. Technológia, illetve a jogalkotás szemszögéből tartható a dátum, kérdés, hogy a szereplőkkel hogyan lehet megállapodni. Emellett ez városképet befolyásoló kérdés is, hiszen a rendszer több antennát igényel.

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a magyar kormány intézkedéseinek egyre több elemét kiterjeszti a határon túli magyarságra is. Miképp van ez a digitalizáció területén?
2010 és 2016 között a digitalizációra elsősorban mint versenyképességi kérdésre tekintettünk, ma úgy gondolom, hogy elsősorban szuverenitási kérdés. A kolonizáció arról szólt, hogy aki nem versenyképes, az előbb-utóbb gyarmat lesz. A magyar állam alkotmányos kötelességének tartja, hogy a jó intézkedéseket a lehető leggyorsabban megossza a határon túli közösségekkel. De tudatosítsuk, hogy a digitalizációban nincsenek Hungarikumok, ez egy globális piac, ahol azt keressük, miben tudunk segíteni. Az első ilyen terület az okosváros. A határon túli magyarság a közösségi élményét elsősorban a településeken éli, tehát komoly feladat, hogy a határon túli városvezetők megfelelő és használható ismeretekkel rendelkezzenek ezen a területen. Fontos, hogy ne csak felületesen ismerjék, de értsék is, mi az adat-ökoszisztéma, az okosközlekedés stb. Ennek érdekében indítottunk egy határon túli képzést, hogy a hazai megoldásokat megismertethessük, és egyben a határon túli KKV-knak is próbálunk piacot biztosítani. Tavaly 40 határon túli városvezető vett részt ilyen oktatáson, ez most szeptemberben újraindul. Tervezünk egy külön képzést a kisebb településeknek, falvaknak is, hiszen nekik más jellegű ismeretekre van szükségük. Elképzelhető, hogy legalább tíz falut össze kell kapcsolni, hogy legyen egy olyan ember, aki érti, hogyan használhatják a digitális megoldásokat. Ezért kitaláltunk egy könnyített referensképzést, ami lehetőséget ad a résztvevőknek, hogy rákapcsolódhassanak a tudásmegosztó rendszerünkre akár Énlakáról, vagy a bodrogközi Leleszről is.

Második fontos terület, ahol kiemelkedő az együttműködés, az oktatás. Jól haladunk Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának megvalósításában, miközben nagy hangsúlyt fektetünk a digitális gyermekvédelemre is. Célunk, hogy felkészítsük a gyermekeket, szüleiket, tanáraikat a tudatos és értékteremtő internethasználatra.

Ma már el kell mondani egy fiatalnak, hogy a lájkból sosem lesz személyes, élő kapcsolat. Fontos a közvetlen kapcsolódás, mivel a magyar nemzet csak facebookozással nem fog fennmaradni. Ennek érdekében elkezdtük kidolgozni a Digitális Comenius Programot, ami hatékony kompetenciafejlesztést, egészséges személyiségfejlődést, nyelv- és kultúravédelmet és saját felhőt jelent, mert a saját felhő a szuverenitás egyik eleme. Ezt a programot kivisszük a határon túlra is, beépítjük a pedagógusok továbbképzésébe. A határon túli magyarsággal való harmadik kapcsolódási pont a digitalizáció területén az ún. klaszterek. A klaszter az EU jogrendjében az egyedüli legitim piacformáló eszköz. Már van rá egy jól működő példa: a székelyföldi IT klaszter, ahol ténylegesen magyar tulajdonú IT cégek önképzéssel, továbbképzéssel, társadalmi felelősségvállaláson keresztül együttműködnek. Ugyanezt meg kell csinálni a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken is.

A klaszterszervezés már elindult, egy win-win együttműködést próbálunk kialakítani, amihez megvannak a határon túli egyetemeink is. A legtöbb IT-cég problémája, hogy nincs elég szakember. Az egyetemek pedig azzal küszködnek, hogy nehezen megy az ipari partnerség kiépítése. Ősszel digitális szalonokat indítunk, hogy a két fél egymásra találhasson. A Selye Egyetemre várjuk az összes csallóközi IT-vállalatot, hogy kezdődjön el az, ami már Magyarországon és a világ összes egyetemén jól működik: a tech-cégek eljönnek az egyetemre és találkoznak a hallgatókkal, ebből aztán lehet egy startup, állásajánlat, de akár még házasság is. A lényeg a találkozás. A határon túli IT-klaszterek pedig majd rákapcsolódhatnak a magyar ökoszisztémára, de helyben is segítik a magyarok egymásra találását.

Külön kiemelném még a Digitális Agrár Stratégiát, mert sajnos Trianon óta a határon túli magyarság egyre inkább elagráriasodik. Ennek az utódállamok által forszírozott folyamatnak az a célja, hogy a nagyvárosokban a magyarság visszaszoruljon. Van még ugyan magyar városi népesség, de egyre növekszik az agrárius népesség aránya. Képgalériánk: • Fotó: magyarmezőgazdaság.hu

A falvakban jobban megtartják a magyarságukat, enyhébb az asszimiláció.
Igen, de ez versenyhátrány a közösségnek, mivel kevesebb lesz az értelmiségi, és nő a kiszolgáltatottság. Az agrárminisztériummal és a Magyar Agrár Kamarával a DAS keretében felállítottuk az ún. Digitális Agrárakadémiát, amelynek célja a világszintű precíziós mezőgazdaság és precíziós növényvédelem elterjesztése. Ezt kiadjuk magyar nyelven is, tehát nem az adott állam idegen nyelvén jut a magyar gazdálkodó ezekhez az információkhoz. Ez is ősszel indul.

És végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a sportot és az egészségügyet is. Mindkét területnek van nemzetpolitikai jelentősége, hiszen egy-egy jó sportklub, illetve az egészségügyi ellátás magyar nyelvűsége fontos nemzetpolitikai kérdés.

A digitális gazdaság teljesítményét Magyarországon egyesek a GDP tíz, mások húsz százalékára teszik. Láthatóan még nincs megegyezés ennek a mérésében, de rohamosan fejlődő ágazatnak tűnik.

Annak érdekében, hogy erről ne ily pontatlanul beszélhessünk, a DJP finanszírozásával a statisztikai hivatal kifejleszt egy indikátort. Jelenleg pesszimista számítás szerint is 10-20 százalék a minimum. Ezt az arányt kellene elérni a határon túli közösségek gazdaságában is. Nincs sok időnk, mert a legelzártabb csángó falvat is feltöri a digitalizáció és a Facebook, és nem mindegy, hogy milyen nyelven, milyen üzenetet közvetít.”

Forrás:
Aki nem fejleszt, gyarmat lesz; Matus Tibor; Ma7.sk; 2019. augusztus 17.
(Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/33. számában.)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, média, művelődés, távközlés, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.