Twitter igazgató, vagy kiberkatona? Kockán a közösségi média hitele
„A Twitter egy nyílt, semleges, független szolgáltató” – vallja magáról a nyugati világ közösségi média óriáscége, a formálisan valóban globális vállalkozásnak számító Twitter Inc. Az utóbbi időben azonban egyre szaporodnak az internetes mamutvállalatok elfogulatlanságát legalábbis erősen megkérdőjelező hírek. A Google és a Facebook például az amerikai kémelhárításért és belbiztonságért felelős nagyhatalmú amerikai állami hivatalokkal, az FBI-al és a Belbiztonsági Minisztériummal ül le „egyeztetni”. Most a nyugati világ vezető mikroblog szolgáltatója, a Twitter esetében derült fény egy több mint kellemetlen összefonódásra. A nemzetközi politika szereplői, szakértői által elsődlegesen használt platform, ami ne feledjük: a mind nagyobb jelentőséget kapó digitális diplomáciának is a legtöbbet használt új eszköze, tehát a Twitter esetében az elfogulatlanság, a semleges szolgáltatói hozzáállás és politika valóban kulcsfontosságú lenne. Ami annyit jelent, hogy a szolgáltató cég, a közösségi média platform üzemeltetője nem avatkozik bele (nyilván a törvényes kötelezettségeket leszámítva) a platformon folyó információ áramoltatás tartalmába, menetébe. Sem ideológiai, sem politikai, sem biztonságpolitikai szempontok alapján nem szűri, nem cenzúrázza, sőt nem is „prioritizálja” az ott folyó beszélgetéseket. Ez utóbbi kitétel azért fontos, mert jó, ha tudjuk: a közösségi média, vagy a Google keresőmotorja esetében különleges célprogramok, „algoritmusok” befolyásolják, hogy mi kerül a felhasználó látókörébe, és mi marad előtte rejtve első látásra.
Már pedig, a Twitter, mint közösségi szolgáltató pártatlanságával kapcsolatban most nyugtalanító hírek kerültek felszínre. A cégóriás egyik kiemelt területe, az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát felölelő „szuper régió” tartalomszolgáltatásért felelős igazgatója, Gordon MacMillan időről időre felölti az egyenruhát, és a brit hadsereg tartalékos tisztjeként teljesít szolgálatot. Nem is akárhol. A különleges hadműveletekért felelős 6. Brit Hadosztály egyik egységénél, a 77. Brigádnál kamatoztatja különleges szaktudását – és félelmek szerint hivatali kapcsolatrendszerét is. Ez a hadsereg „lélektani hadviselésért” felelős szervezete. A 2015-ben életre hívott 77-es egység tömöríti a brit hadsereg „kiberharcosait”. Az alakulat nem túlságosan nagy – alig több mint 200 fő tartozik ide -, de annál fontosabb feladatokat lát el: hatáskörébe tartozik a közösségi média tér folyamatos figyelése, elemzése, a „szembenálló felek” és az ellenség felderítése, azonosítása a digitális világhálón. Működésük korántsem merül ki az online terek figyelésébe és elemzésébe: feladatuk az is, hogy olyan „információs hadműveleteket” tervezzenek és hajtsanak végre, amelyeknek a célja „a kiválasztott célcsoportok befolyásolása, viselkedésük megváltoztatása”. Hogy hol? Hát, például a Facebookon, a YouTube-on – és igen, a Twitteren! Azóta egyébként a brit cégvezető nyilvános LinkedIn profilját gondos kezek „megtisztították”. Gondosan eltüntetve minden utalást arra, hogy kettős életének katonai felében mivel is foglalkozik a globális cég csúcsmenedzsere. De, ahogy mondani szokták: „az Internet nem felejt”.
Twitter executive for Middle East is British Army ’psyops’ soldier; Ian Cobain; Middle East Eye; 2019. szeptember 30.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Digitális (és) Diplomácia – konferencia Genfben
A kissé szokatlan címmel megrendezett konferencián a szervező DiploFoundation, az online terek diplomáciájának kutatásában és oktatásában élenjáró alapítvány vezetője azzal magyarázta névválasztásukat: a digitális diplomácia továbbra is – sőt, a nemzetközi szabályozási törekvésekkel párhuzamban egyre inkább – két oldalát is jelenti az éremnek. Egyfelől a digitális technológiát, mint a nemzetközi kapcsolatok gyakorlati alakításának eszközét. Másfelől pedig, és ez az aspektus kap mind nagyobb súlyt, vonatkozik a digitalizációra, mint tématerületre: arra az új és gyorsan változó világra, amelynek nemzetközi kereteit a diplomaták folyamatosan alakítják.
Henri Verdier, a Francia Köztársaság digitális nagykövete maga is a határvonalak képlékenységére, következésképpen a terminológia folyamatos újrateremtésének szükségességére hívta fel a figyelmet. A konferencia visszatérő témája volt a privát és a közszféra együttműködésének szükségessége a digitális technológiák alakításában-szabályozásában. Ezen a téren különösen érdekes volt az osztrák Martin Rauchbauer, az Open Austria társigazgatójának expozéja, aki a Szilícium-völgyben létesített osztrák „technodiplomáciai” képviseletet mutatta be. Dánia mellett így Ausztria a másik „kicsi”, ami fürgén lépett a technológiai óriáscégekkel való diplomáciai kapcsolatépítésben.
Digital (and) Diplomacy: Co-operation, transparency, smart approaches, and awareness; DiploFoundation; 2019. szeptember 24.
Már elérhető a Szentpétervárra érvényes orosz e-vízum
Október 1. óta elérhető a speciálisan Szentpétervár felkeresésére jogosító új elektronikus vízum. A korábban nem túlságosan ügyfélbarát (értsd, személyes ügyintézést kívánó, meglehetősen hosszadalmas, és nem is túl olcsó) beutazási eljárásokat Oroszországban gyors tempóban váltják fel a lényegesen kedvezőbb és főleg egyszerűbben beszerezhető elektronikus utazási engedélyek. Mostantól már (az üzleti szempontból korábban is kiemelt távol-keleti körzetek mellett) a Néva parti városba utazók is online igényelhetik a beutazáshoz szükséges e-vízumot. Az orosz kormányzat láthatóan szeretné megkönnyíteni az országba érkező turisták dolgát, és ebből a szempontból az e-vízum lehetőség mostani kiterjesztése logikus lépésnek nevezhető: Szentpétervár ugyanis az idegenforgalmi beutazások egyik legkedveltebb célpontja, évi mintegy 7 millió oda látogató külföldivel.
A nem túl rég bevezetett e-vízum rendszer lényegi sajátossága, hogy csupán adott területre (tehát pl. a Távol-Keletre, vagy Kalinyingrádba, illetve most már Szentpétervárra) érvényes az így szerezhető engedély. Az online igényelhető „dokumentum” 8 napos turisztikai, üzleti, vagy családi célú tartózkodásra jogosít.
New Russia E-visa for St Petersburg Is Now Available; Evisas Russia; 2019. október 1.
Elbúcsúzhatunk a „Hollandia” névtől – legalábbis hivatalosan
A holland kormányzat úgy döntött: újrapozícionálja magát. Azaz: a németalföldi kormány. Mert a mostani lépés egyik legfontosabb eleme éppen ez: a hivatalos kiadványokban, szórólapokon, videókon, prospektusokban lecserélik a „Hollandia” elnevezést, és ettől kezdve kizárólag a „Németalföld” formát preferálják majd.
A lépés mögött a globális országimázs megújítását említik a szakemberek. Az országképért felelős hivatalnokok, idegenforgalmi szakemberek, iparági vezetők szeretnék, ha az országhoz kapcsolódó egyes fogalmak (mindenekelőtt a könnyű droghasználat, valamint a vöröslámpás negyedek képe) fokozatosan háttérbe szorulnának. Bár, a kívülállónak nehéz első pillanatra átlátni, hogy ez hogyan kacsolódik az ország elnevezéséhez. A Külügyminisztérium szóvivője azt emelte ki: szeretnék, ha az államuk nyitott, innovatív és befogadó országként rögzülne a külvilág szemében. A közeljövőtől egységesen használni kívánt elnevezés – „Németalföld” – persze cseppet sem új, hiszen eddig is ez volt az államalakulat hivatalos neve. A névhasználat kérdése azonban még okoz majd bonyodalmat, amint azt jól mutatja az újrapozícionálásban oroszlánrészt vállaló Németalföldi Idegenforgalmi Hivatal, amely továbbra is Holland.com című webhelyén át szólítja meg a külföldet.
Dutch government ditches Holland to rebrand as the Netherlands; Daniel Boffey; The Guardian; 2019. október 4.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
