A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. október 21.

Ha majd Kína (teljesen) hatalmába keríti a Webet
Jó öt évtizeden át az Egyesült Államok uralta az Internetet. A fejlesztés, ami kezdetben – ezt ne feledjük – a Pentagon egy kicsike és meglehetősen egzotikus projektjeként indult, mára egy globális, a szó szoros értelmében mindent átfogó hálózattá nőtte ki magát – és mindvégig megmaradt Amerika elvitathatatlan „felségterületeként”. Ennek a szép fényes korszaknak azonban vége – kongatja meg a vészharangot a tekintélyes Foreign Affairs cikke. Az USA egyértelműen átengedte a vezető szerepet Kínának a kibertérben. Hszi Csin-ping államfő átfogó víziót vázolt fel arról, hogy hogyan szeretné országát egy valódi kiber-nagyhatalommá emelni.

A mesterterv
Hszi, lényegében 2012-es hatalomra kerülése kezdetétől hangsúlyozta, hogy mekkora szerepet szán az Internetnek Kína fejlesztésében. Az azt megelőző évek langyos állóvize után, ahol a Világhálóval kapcsolatos kezdeményezések elaprózva, számtalan állami szervezet feladatkörébe sorolva jelentek meg, az államfői posztra történő emelése után nyomban bejelentette egy központi irányító testület létrehozását a kiberbiztonság, és általában a digitális transzformáció területeinek központi összefogására. Életre hívta a Kínai Kibertér Hatóságot, feladatául adva az online tartalmak szabályozását és felügyeletét, a kiberbiztonság érvényesítését, és a digitális gazdaság fejlesztését.

A kibertér témája ma már az ország négy fejlesztési prioritásának metszéspontjában helyezkedik el. Első sorban is a kínai vezetés egyfajta „harmonikus” Internetet kíván megvalósítani: ami lehetőséget ad a közvélemény alakítására, támogatja a jó kormányzást és előmozdítja a gazdasági fejlődést, ugyanakkor viszont szoros ellenőrzést biztosít a rendszerrel ellenséges információk és politikai mozgósítás féken tartására.

A második fő prioritás: Kína csökkenteni akarja függését a külföldi technológiai beszállítóktól és gyártóktól a digitális és infokommunikációs eszközök terén. Ennél persze jóval ambiciózusabb a terv: a cél, hogy Kína a világ vezető hatalma legyen olyan csúcstechnológiákban, mint a robotika, a Mesterséges Intelligencia, a kvantum számítástechnika.
Harmadik prioritási pillér: a kínai vezetés – ahogy a kormányok másfelé is a világban – egyre nagyobb aggodalommal figyeli a kibertér általános biztonságát fenyegető támadásokat. A kínai hadsereg ennek ellensúlyozására felgyorsította kibervédelmi képességeinek kifejlesztését, és a kínai internet hálózatvédelmének megerősítését. A kiberbiztonság erősítése egybeesik a kínai technológiai-nacionalizmus célkitűzéseivel: a kínai vezetés meggyőződése, hogy csökkentenie kell függésüket az amerikai technológiai óriáscégektől – ez nemzetbiztonsági alapkérdés.

És végül a kínai fejlesztéspolitika negyedik pillére: Kína erőteljes promotálója a „kiber szuverenitás” koncepciójának. Számukra ez jeleníti meg az Internet „kormányzásának”, átfogó igazgatásának a kívánatos koncepcióját. Ez szögesen szemben áll az amerikaiak által képviselt, globális, nyílt Internet felfogással.

A nyílt Internet vége
Hszi Csin-ping vezetése alatt mind inkább nyilvánvalóvá vált az elmozdulás a kezdeti idők optimista nyílt Internet felfogásától. Az elmúlt fél évtized során a kínai kormányzat jelentősen szorosabbra vonta az ellenőrzést a közösségi média platformok, és általában az Internet felett. Ez egy felől az online tartalmak megfigyelésére, illetve a kritikusnak ítélt online tartalmak cenzúrázására terjed ki.

Ugyanakkor a kínai kormány törvények, jogszabályok és iparági szabályozások (sztenderdek) egész sorát léptette életbe a kiberbiztonság érvényesítése érdekében (beleértve természetesen a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmét is), illetve a köz- és magánadatok védelmének előmozdítására.

A Made in China program
A jelek szerint a kínai vezetők meggyőződése, hogy az ország digitális biztonságát egyedül a technológiai önellátás képes garantálni. Ennek fényében érthető, hogy a tudomány és technika fejlesztése központi helyen áll a jelenlegi (2016-ban indult) 5 éves fejlesztési tervben. A kutatás-fejlesztésre szánt állami ráfordítások átlagosan évente 20 százalékkal növekedtek 1999 óta, s jelenleg 233 milliárd dollárnak megfelelő összeget tesznek ki, ami a világ teljes kutatás-fejlesztési ráfordításainak mintegy 20 százalékára rúg!

A kínai vezetés koncepciója szerint három technológia fogja döntően meghatározni Kína azon képességét, hogy a kibertér vezető hatalmává váljon: a félvezető iparág, a kvantum számítástechnika, valamint a Mesterséges Intelligencia. Az elmúlt évek koncentrált fejlesztési iránykitűzései jól mutatják ezt a fejlesztési orientációt. 2015-ben fogalmazták meg azokat a technológiai irányelveket, amelyek értelmében 2025-re kínai vállalatoknak kell előállítania a világ csipszükségletének 70 százalékát. A kantumfizika elvein alapuló, és a kompjutertechnikát bizonyos értelemben forradalmasító fejlesztésekről kevés hír látott napvilágot, de 2016 óta üzemel az első kínai távközlési műhold, amely már kvantum kriptográfiát alkalmaz a jeltovábbításra. És végül, 2017-ben a kínai kormány közzétette útitervét, amelynek értelmében 2035-ig a világ első számú innovációs központjává kívánják tenni az országot a Mesterséges Intelligencia terén.

Az Internet igazgatása
Hszi Csin-ping vezetése alatt Kína komoly erőfeszítéseket tesz abba az irányba, hogy saját stratégiai elképzeléseinek megfelelően alakítsa a kibertér szabályozásában főszerepet játszó nemzetközi intézményeket, illetve nemzetközi jogi normákat.
Ezen a téren a kínai kezdeményezések fókuszában az ENSZ áll. A Világszervezetben az USA és szövetségesei az Internet kormányzás egy megosztott modelljét támogatják, ahol az igazgatásban aktív szerepet kapnának a szakmai testületek, az iparági szervezetek, a civil szféra és természetesen a kormányok. Kína ezzel szemben döntően egy államközpontú igazgatási modell mellett száll síkra.
A világszervezet intézményi csatornái és fórumai mellett Kína saját egyeztetési-döntéselőkészítési szervezetrendszert is kiépített a saját Internet igazgatási koncepciójának előmozdítására, a témával kapcsolatos véleménye megfogalmazására. A kínai Wuzhen városában évente megrendezett World Internet Conference a technológiai iparágak óriásvállalataival való egyeztetés fontos fórumává nőtte ki magát.

A jövő – kínai
A Foreign Affairs elemzése egyértelműen így foglalja össze a helyzetet: a jövő, ezen a téren, szinte biztosan kínai. Egyértelműen mutatják a trendek, hogy Kína Internet-felfogása lassan de biztosan teret nyer a világban, miközben az Egyesült Államok lassú utóvéd harcokban vonul vissza a kibertérből. A kibergeopolitika hegemónjának személye aligha kérdéses.
When China Rules the Web. Technology in Service of the State; Adam Segal; Foreign Policy; 2018. szeptember-október

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az USA Kiberhadviselési Parancsnoksága a névváltoztatásért lobbizik
Az amerikai hadsereg Kiberhadviselési Parancsnokságának vezető főtisztjei egy ideje már erőteljes lobbi tevékenységbe fogtak, hogy a 21. századi hadviselésben meghatározó szerepet játszó szervezet elnevezésében is jobban igazodjon a mára kézzel foghatóan megváltozó feladatrendszerhez. A katonai vezetők meggyőződése, hogy az „Információs Hadviselési Parancsnokság” sokkal pontosabban, valósághűen fedné le a parancsnokság jelenlegi feladatkörét. Az amerikai hadsereg 2018-ban publikált koncepcionális alapvetésében az információs hadviselés a központi fogalom. A „Hadsereg Többdimenziós Hadműveletei” című dokumentum értelmezése szerint ez egy jóval átfogóbb koncepciót takar, mint a puszta „kiberharc”: az információs hadviselésben a kiber hadműveletek csupán egy (fontos) mozzanatot tesznek ki, miközben az ellenséggel folytatott információs küzdelem más (egyebek mellett nem digitális) eszközöket is csatasorba állít ezen az új többdimenziós hadszíntéren.
Army Cyber lobbies for name change this year, as information warfare grows in importance; Kyle Rempfer; The Army Times; 2019. október 16.

Az orosz és az észak-koreai hírügynökségek álhírek elleni együttműködést terveznek
Átfogó szakmai együttműködési megállapodást kötött egymással az orosz TASSZ hírügynökség, és észak koreai megfelelője, a Koreai Központi Hírügynökség (KCNA). Az egyezmény elsősorban a hírek cseréjét szabályozza, valamint províziókat tartalmaz egymás újságíróinak folyamatos szakmai támogatására is, ugyanakkor kitér az álhírek elleni összehangolt fellépésre is. A kezdeményezés abból a szempontból érdekes, hogy jól mutatja: a valóság értelmezéséért folytatott globális küzdelem két jól elkülönülő, bár természetesen összefonódó „fronton” zajlik ma már. Az egyiken a hírek és információk (tehát a saját világértelmezések) terjesztése történik, és a főszereplők itt a régi és az újmédia szervezetei, az írott és az elektronikus sajtóorgánumok. A másik, egyre meghatározóbb front azonban az ún. „fact checking”, tehát az utólagos hírellenőrzés és hírminősítés terepe. Ahol persze nem az „igazság” kiderítése a valódi cél. Itt ugyanis az ellenfél híreinek, tehát az ellenséges világértelmezésnek a hiteltelenítése a tét, és a közreműködők széles és innovatív szervezetrendszereket ölelnek fel, hírszerzési fedőcégektől kezdve, valódi és álcivil szervezeteken át (állami és magán) média szervezetekig.
Russian, North Korean State Media Team Up to Fight ‘Fake News’; The Moscow Times; 2019. október 9.

Londoni Diplomáciai Csúcs: a Mesterséges Intelligencia formálta Új Világrendről
Idén novemberben immár harmadik alkalommal gyűjti össze a külügyek elméleti és gyakorló szakembereit a London Diplomatic Summit elnevezésű szakmai rendezvény. A konferencia idei címadója jól kifejezi a közös gondolkodás tervezett irányait: „Mesterséges Intelligencia – formálódó Új Világrend”, láthatóan a nemzetközi diplomácia művelőit is mind jobban foglalkoztatja az MI lehetséges trónfoglalása, a digitális diplomácia „második forradalma”. Sőt, a geopolitika bizton megjósolható transzformációja. A Mesterséges Intelligencia hatalompolitikai vetületeit vizsgálva ugyanis, ma már egyre gyakrabban merül fel az „MI-nagyhatalom”, vagy egyenesen az „MI-szupremácia fogalma.
A tervek szerint a konferencia három jól elkülöníthető kategóriába rendezve vizsgálja majd a big datára, az azon alapuló gépi tanulásra, egyszóval a Mesterséges Intelligenciára alapuló, jelentősen átalakuló világrendet: a szuperhatalmak, az USA és Kína megkérdőjelezhetetlen vezetői lesznek ennek az új globális szisztémának. A „futottak még” kategóriába tartozhat majd a világ számos olyan állama, vagy még inkább térsége – Oroszország, de akár az EU is – , amely ebben az új technológiai versenyfutásban kerül majd végképp kívülre a geopolitika meghatározó formálói körén. És, persze, ott lesznek majd a végképp lemaradók: az átrendeződés talán éppen ezeket érinti majd a legkevésbé, hiszen a mindig alárendelt szerepben látszó Afrika, Latin-Amerika, Közel-Kelet sorolható ide elsőként.
London Diplomatic Summit 2019 — Global Diplomatic Forum; Global Diplomatic Forum; 2019. október

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: információ röviden, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, média, politika, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.