A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban

„A hazai IKT szektor nemzetgazdasági súlyának bemutatása az új digitális technológiák figyelembevételével

Főbb megállapítások

  • Az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA), ezzel az ágazat – a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve – a teljes magyar GVA mintegy 20%-át adja;
  • Szakértői becslés szerint a statisztikai számbavételi módszerekkel mérhető IKT szektoron egyre inkább túlmutató digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25%-át adja, ha figyelembe vesszük a nem IKT cégek (pl. autógyárak, feldolgozóipari üzemek, pénzügyi szolgáltatók, online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások, IT-tanácsadók, SSC-k stb.) házon belüli, folyamatosan bővülő digitális fejlesztéseit;
  • A digitális gazdaság ezért a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése a modellszámítás szerint 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.
  • Az IKT ágazat a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve már ma is a foglalkoztatottak 17%-ának biztosít munkalehetőséget; a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya – az egyéb ágazatokban digitális munkakörökben foglalkoztatottakat is figyelembe véve – ennél is magasabb, 20% feletti lehet;
  • Az IKT feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után): a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve; az IKT szolgáltató szektor a szolgáltatásexport 9 %-át adta 2018-ban.
  • Az IKT szektor az elmúlt tíz évben átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 3,5 %-át és a K+F ráfordítások közel 7 %-át adta;
  • A 2023-ig elkészített szcenárió-elemzés szerint
    • egy organikus, de technológiai áttörés nélküli pálya esetében az ágazat GVA-súlya 18% körül ingadozik az előrejelzési horizonton;
    • az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) révén várható többlet teljesítményt számszerűsítő technológia-vezérelt növekedési pálya esetén a GVA csaknem megduplázódhat 2023-ig;
    • a hazai IKT szektor súlya még egy recessziós szcenárió esetében is növekedhet, bizonyítva az IKT-szektor válságállóságát.

Az új, technológia-vezérelt pálya

  • Ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése az új technológia-vezérelt pályán haladjon, a kormányzatnak minden lehetséges módon ösztönöznie és támogatnia szükséges a digitális ökoszisztéma fejlődését;
  • A digitalizációval járó gazdasági és társadalmi előnyök kihasználásához – a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában (NIS) és a Digitális Jólét Programban (DJP) megfogalmazott célok következetes teljesítése mellett – legalább az alábbi területeken következetes kormányzati – szabályozási, közpolitikai és fejlesztéspolitikai – lépésekre van szükség:
    • A vezetékes és mobil infrastruktúra lendületes fejlesztése (a készülő 5G Stratégiában és Gigabit Hungary Stratégiában foglaltak következetes megvalósításával);
    • Digitális kompetenciák széles körű és tömeges fejlesztése, a digitális munkaerőhiány enyhítése (a már elfogadott Digitális Oktatási Stratégia és a Digitális Munkaerő Program következetes megvalósításával);
    • A hazai mikro-, kis és középvállalkozások digitális felkészültségének növelése motivációs, képzési és támogatási programokkal, a digitalizáció versenyképességi hatásainak világossá tételével;
    • A digitális gazdaság fejlesztése a hazai (IKT és egyéb) vállalkozások digitális fejlesztéseinek, innovációs és export-teljesítményének ösztönzésével és támogatásával (a Digitális Export Stratégia, a Digitális Startup Stratégia, a Fintech Stratégia és az ágazati digitalizációs stratégiák következetes megvalósításával);
    • Az ügyfélbarát digitális közszolgáltatások folyamatos fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve a könnyű használhatóságra és fejleszthetőségre.
  • A megvalósítás során intenzív és folyamatos szakmai és társadalmi párbeszédre van szükség, melynek platformjai és fórumai már jórészt rendelkezésre állnak (pl. DJP Fórumok, 5G Koalíció, MI Koalíció, IPAR 4.0 Platform, stb.);
  • A fentiek megvalósulása nemcsak az új, technológia-vezérelt fejlődési pályával járó makrogazdasági és versenyképességi előnyök elérését tenné lehetővé, hanem jelentősen csökkentené az EU digitális gazdaság és társadalom index (DESI) szinte valamennyi dimenziójára kiterjedő magyar lemaradást.

A tanulmány összefoglalása

Előzmények

  1. A digitális transzformáció az egyes nemzetgazdasági ágazatok belső folyamatait, működését és esetenként üzleti modelljeit is jelentős mértékben átalakítja, és egyre több ágazat és vállalkozás épít ki saját belső digitális képességeket és szervezeti egységeket – ezért a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyának és jelentőségének meghatározására önmagában a szűken vett IKT szektor elemzése egyre kevésbé alkalmas.
  2. Ezt felismerve a digitális gazdaság körébe sorolható termékek, szolgáltatások és jelenségek (pl. robotizáció, automatizáció, Big Data és Mesterséges Intelligencia alkalmazása, stb.) pontos számbavételére a kutatók számos kísérletet tettek már korábban is, ám – éppen a terület szerteágazó volta miatt – már a lehatárolás kérdésénél ellentmondásokba ütköztek.
  3. A TEÁOR szerinti besorolás legfőbb problémája, hogy a főtevékenység alapján történik, így a vállalat teljes tevékenysége egy kód alá kerül, azaz a vállalkozáson belül létrejött digitális munkaköröket is a főtevékenységnél veszi számításba, még akkor is, ha a cég költség- vagy bevételi struktúrájában már a digitális tevékenység a meghatározó. Ezt a problémát a hivatalos statisztikai adatgyűjtés keretei között – annak megváltoztatása nélkül – nem lehet kezelni.
  4. A jelzett torzító hatások miatt a meglévő statisztikai adatokkal leírható IKT szektor gazdaság súlyának méréséből kiinduló módszertanok is jelentősen alulbecsülik a teljes digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyát, azaz a hagyományos statisztikai közelítésen alapuló szemlélet nem alkalmas a rendkívül összetett és szinte valamennyi ágazatot érintő digitális gazdaság teljes körű leírására, és gazdasági hatásainak számszerűsítésére.
  5. Ugyanakkor mind a szakpolitikai döntéshozók, mind a digitalizációban érintett ágazatok részéről reális igény a digitális gazdaság fejlődésének nyomon követése, nemzetgazdasági súlyának meghatározása.
  6. A jelen dokumentumban – az IVSZ által felkért makroközgazdász szakértők közreműködésével – erre teszünk kísérletet, felhasználva és friss adatokkal kiegészítve a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által az IKT ágazat nemzetgazdasági súlyának kiszámítására az IVSZ megbízásából néhány évvel ezelőtt kidolgozott módszertant.

…”

Forrás:
A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban ; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. november
A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban; IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért; SlideShare; 2019. november 7.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban

  1. Visszajelzés: Digitális gazdaság: hamarosan az ország legnagyobb munkaadója | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.