Az Indiai Külügyminisztérium új digitális eszköze: az interaktív teljesítménymutató tábla
India a digitális diplomácia – egyik – vitathatatlan nagyhatalma. Az ország külügyi intézményrendszerének modernizációja különösen szembeötlő a „front office” tevékenységek terén: a külföldi (és egyre inkább a belföldi) közvéleményekkel folytatott elektronikus párbeszéd Narendra Modi kormányzásának egyik fémjele lett. Az indiai miniszterelnök az utóbbi évek digitális diplomáciai rangsoraiban rendre az első helyen szerepel a közösségi média alkalmazások használata területén.
Az indiai külügyi intézményrendszer digitalizációja azonban messze nem „ragadt le” a külkapcsolat építésben amúgy egyre fontosabb, ráadásul elsőrangú országimázs építő eszközként is funkcionáló közösségi média használatában. A digitalizáció eszközrendszerének alkalmazása egyre maghatározóbb a „back office” területeken is, a belső tudásmenedzsment támogató rendszerektől a külügyi szféra konkrét államigazgatási feladatköreit ellátó konzuli szervezet e-alkalmazásaiig. A mind számosabb elektronikus támogató rendszerek és alkalmazások számbavételére, a nagyközönség számára történő bemutatására szolgál az a közelmúltban elindított interaktív teljesítménymutató tábla (Performance Dashboard), ami az Indiai Külügyminisztérium digitális működését teszi átláthatóvá.
A Teljesítménymutató tábla első klasztere alapvető adatokkal szolgál az indiai külpolitikai tevékenységek mérhető eredményeiről: átfogó stratégiai eredményekről, a fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi politikai hozadékokról, az állampolgár-központú diplomáciai tevékenységek (államigazgatási feladatellátás) számszerű eredményeiről. A második nagy adatklaszterban részletes, és interaktív módon elérhető (lekérdezhető) adatokat tesz hozzáférhetővé az alábbi kulcsterületeken: állampolgári szolgáltatások, diaszpóra kapcsolatok, fejlesztéspolitika, diplomáciai eredménymutatók, külkereskedelem. A harmadik nagy adatcsoportban az Indiai Külügyminisztérium „globális lábnyomáról” érhetők el – térképalapú interaktív felületen – közérdekű adatok. Érdekesség, hogy külön adatklaszter foglalkozik a minisztérium belföldre irányuló tevékenységeivel, a „szubkontinentális lábnyom” fogalomkör alatt.
A fenti bemutatásból is látható, hogy miközben a minisztérium új online felülete rendkívül hasznos információs bázisa (és egyben elérési pontja is) a digitális külpolitikai eszközök egész sorának, és ebben az értelemben hasznos és látványos eszköze a külföldi közvéleményekkel folytatott párbeszéd erősítésének, a Dashboard igazi célja a belső közvélemény tájékoztatása, demokratikus bevonása a kormányzati folyamatokba. Az átgondolt, áttekinthető (ugyanakkor az információ vizualizáció lehetőségeire jól építő) online felület intelligens módon, közérthető formában szolgáltat adatokat India külpolitikai működéséről. A nemzetközi kapcsolatokra, diplomáciai aktivitásra vonatkozó adatok közzététele ugyanakkor nem csupán a transzparenciát kívánja erősíteni, erősítve ezzel a kormányzatba vetett (és szakértők szerint Indiában több helyen erősen megkopott) közbizalmat. Az elektronikus felület, a nemzeti külpolitikára vonatkozó alapadatok, statisztikák hozzáférhetővé tételével, az India külpolitikai céljait erősítő és szolgáló „népi diplomáciai” (közdiplomáciai) kezdeményezések számára is információs bázist, ösztönzést kíván nyújtani. Szakértők szerint ugyanis, miközben Indiát egy széles és erős civil szervezeti háló fonja át, a benne rejlő kollaboratív közdiplomáciai potenciált mindeddig messze nem sikerült kellően kiaknázni.
A nemrégiben lezajlott általános választások világosan rámutattak, hogy a sebesen feltörekvő, regionális hatalmi szerepre törő ország belpolitikai viszonyainak alakításában mind hangsúlyosabban jelenik meg a külpolitikai tényező. Az ország külpolitikai térben zajló kül- és biztonságpolitikai eredményei (vagy azok hiánya) jelentősen befolyásolhatják a belső közvéleményt, és egyben a belső erőviszonyok alakulását. Ez – vélik a szakemberek – markánsan új fejleménynek tekinthető a szubkontinens belpolitikai életének alakulásában. A választási kampány számos epizódja mutatta: a nagy esélyes (a miniszterelnöki posztot eddigi is birtokló) Modi kampányában India külpolitikai mozgásai, elköteleződései és törekvései szervesen épültek be a zömében természetesen belpolitikai témák köré épülő választási narratívákba.
Ebben az összefüggésben egyértelműnek látszik, hogy a Külügyminisztérium új információs Teljesítménymutató Táblája jól illeszkedik a modern külügyi szervezetek trendjébe: ahol a cél egyszerre „játszani” a külvilágnak, és a belső közvéleménynek is. A modern külpolitika egyformán szól mindkettőjüknek, és a korszerű diplomáciában otthonosan mozgó Narendra Modi ezt a jelek szerint nagyon is jól tudja.
A Performance Dashboard (Teljesítménymutató interaktív tábla) itt érhető el: https://meadashboard.gov.in/
What India’s MEA Performance Dashboard Means for Domestic PD and Electoral Politics; Muhsin Puthan Purayil; USC Center on Public Diplomacy; 2019. szeptember 12.
A BBC a TOR anonim hálózatán is terjeszti már híreit: az infohadviselés elérte a Sötét Webet is?
Nehéz nem észrevenni, hogy napjainkban exponenciálisan terjed a konfliktusokat is vállaló, agresszív (vagy ahogy finoman mondják: „erősen asszertív”) közdiplomáciai érdekérvényesítés – nem csak a kibertérben, de a szélesebb kereteket jelentő információs dimenzió minden szegmensében. Még ebben a jól érezhetően erősödő konfrontációs közviszonyban is szokatlan azonban a közelmúlt egyik fejleménye – ha másért nem, hát a szereplő miatt. A brit közszolgálati tájékoztatási vállalat, a BBC, amely sokáig a tárgyszerű, okadatolt, nyelvében kimért, attitűdjeiben higgadt újságírás szimbólumának számított (igaz, ez az illúzió már jó ideje foszladozóban van), most drasztikusan nagyot lépett előre az információs hadviselés eszkalációjában. A közszolgálati tájékoztató vállalat alapvető online hírszolgáltatása, a BBC News egy tükörverzióját tette most elérhetővé – méghozzá a Tor elosztórendszeren keresztül. A Tor (The Onion Router) valójában azonban a Sötét Web egyfajta kapuja: annak a – szakértők szerint az Internet túlnyomó részét alkotó – nem látható hálózatnak, amely döntően az online bűnözők különböző csoportjainak és válfajainak az otthona, az illegális fegyverkereskedelemtől a gyerekpornográfián át a terrorista toborzóirodákig.
A BBC több mint szokatlan lépésének védelmezői hangsúlyozzák: a Sötét Web nem csupán a bűnözőknek nyújt menedéket, de egyben a szólásszabadságnak is egyfajta online búvóhelye. A Tor (azaz a rajta keresztül elérhető Sötét Web) lehetővé teszi az információkhoz való hozzáférést azokon a helyeken élő felhasználóknak is, ahol a hatóságok korlátozzák egyes internetes hírforrások elérhetőségét. Az Internet ilyesfajta „cenzúrázására” több felé is akad ma már példa. A BBC hírszolgáltatásainak szabad hozzáférését, egyebek mellett olyan kiemelt „célországokban” blokkolják, mint például Irán, vagy Vietnám, és persze főleg és mindenekelőtt Kína, ahol a „Nagy Tűzfal” állja útját a brit közszolgáltató hírfolyamának. A Tor-on keresztül most elérhetővé tett tüköroldalon a BBC nemzetközi kiadása érhető el, továbbá néhány speciális szolgáltatás, mint pl. a spanyol nyelvű BBC Mondo, illetve az arab nyelven sugárzott BBC Arabic.
A most elindított tükörwebhely elérési kulcsa a magyarul Hagyma Elosztónak [Hagyma Útválasztó. Szerk.] is nevezett Tor rendszer, ami lényegében egy szabad szoftver. A rá épülő rendszer lehetővé teszi az anonim jelenlétet (tehát például a böngészést) az Interneten, és ami még fontosabb: a tartalomszűrés, tartalom blokkolás megkerülését, és ez által a cenzúrázott internetes tartalmak megjelenítését, olvasását. Elvileg teljesen biztonságos, bár az elmúlt évek során több eset is napvilágra került, amikor hatóságok (pl. az amerikai FBI) a Tor rendszeren keresztül kommunikáló (illegális) felhasználóknak a nyomára jutottak.
A Tor hálózata ugyanakkor a világ szaporodó és intézményesedő kiberharcosainak is egyre jobban kedvelt terepe. Legutóbb a nyáron derült rá fény, hogy egy különösen veszélyes kártevő kód, a Dolgok Internetjét (IoT) támadó Mirai botnet a Tor hálózatában rejtőzködve igyekezett elkerülni a védekező akciókat. [A botnet vezérlő számítógépei voltak a Tor hálózatban elrejtve. Szerk.]
A jelen egyik legfontosabb (és legbonyolultabb) multilaterális diplomáciai próbatételét nem véletlenül a kibertér átfogó nemzetközi szabályozása, a kibertérben való állami viselkedés normáinak kidolgozása, a kiberbűnözés feltartóztatása és különösen az állami és nem-állami szereplők kiberhadviselésének kordába szorítása jelenti. Már pedig, az állami infohadviselés kiterjesztése ezekben a szabályozatlan terekben nem éppen ebbe az irányba hat. Ami azt is jelentheti: a BBC mostani merész lépésének akár komoly kiberdiplomáciai következményei is lehetnek.
BBC News joins Tor to reach users other news sites aren’t allowed to; Chris Merriman; The Inquirer; 2019. október 24.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Instagram diplomácia: a digitális nemzetközi kapcsolatépítés új csodafegyvere
A közösségi média – mi más, ha éppen nem az – a szélsebesen változó divatirányzatok terepe. A nemzetközi politika fontosabb szereplő már egy ideje érzékelik a változó trendet, és a „hivatalos” kapcsolattartásban máig meghatározó Twitter mellett gyorsan építeni kezdték Instagram-jelenlétüket. Donald Tusk-ot, az Európai Tanács most leköszönő elnökét szokták példaként említeni a digitális diplomácia Instagram-váltására. Tusk ügyesen használja a döntően a vizualitásra építő közösségi platformot. Az Instagramnak természetesen a témaválasztásai is jelentősen eltérnek a nemzetközi politikai elit, az újságíró és szakértői társadalom által használt Twitter tartalmaitól, hogy az „idősek” (értsd: a 30 feletti generációk) által előszeretettel használt Facebookról már ne is beszéljünk. Ez sokkal inkább a személyes szféra bemutatásának az eszköze, ugyanakkor a képi elemek hangsúlyos jelenléte folytán mind alkalmasabb csatornának látszik az országimázs építésre is. A politikai filozófiák különbözősége persze itt is megnyilvánul, és erre az Obama-féle Fehér Ház Instagram fiókjának emberközeliséget sugalló képanyaga, és Donald Trump elnöki Insta-fiókjának hivatalosságot közvetítő vizualitását szokták példának említeni. Egy azonban biztos: a ma már 1 milliárd havi felhasználóval büszkélkedő Instagram lényegében megkerülhetetlen csatornának számít a nemzetközi közvélemény fiatalabb korosztályainak megszóklítására, belföldön és a közdiplomáciában egyaránt.
The Next Phase of PD: Instagram Diplomacy; Bridget Sprott; USC Center on Public Diplomacy; 2019. október 3.
Call of Duty – a videojátékok világában is dúl a kíméletlen geopolitikai háború
Minden idők egyik legnépszerűbb taktikai (értsd: lövöldözős) videojátéka újabb kiadással igyekszik megtartani lelkes rajongótáborát. A Call of Duty, bő 15 évvel ezelőtt a II. világháború valódi és képzelt csatatereire kalauzolta a játékosokat. Néhány sikeres folytatás után a gyártó, az Infinity Ward hirtelen szakított a történelmi témával, és korunk terrorizmussal, hibrid fenyegetésekkel terhes világába helyezte át a történetet. A játékdramaturgiában aztán, nagyon hamar megjelent a hamisítatlan geopolitikai elem. A Call of Duty Modern Warfare játékaiban, hol alig leplezett formában, hol egészen nyíltan, ott találjuk az Egyesült Államok világpolitikai riválisait. Így aztán, a russzofóbia, az oroszgyűlölet nem ritkán felbukkanó elem. A Karácsonyra piacra dobott legújabb verzió azonban ezen a téren is új szintet jelent. A játékban felbukkan a közelmúlt történetének több komor emlékű epizódja. Az 1991-es iraki háború borzalmas „csatája”, a „Halál országútja”, mikor a korlátlan légfölényt élvező amerikai hadsereg vérfürdőt rendezett a Kuvaitból visszavonuló irakiak között. De foglyokkal is dolga lehet a játékosnak, s ekkor kerülhet elé a hírhedt „imitált vízbefojtásos vallatás”. A valóságos világban ez a CIA „mesterségének címere volt”, hatalmas felháborodást keltve a világ közvéleményében. Az Infinity Ward új videojátékában a helyszín egy képzeletbeli közel-keleti ország, Urzikstan, a közelmúltból ismert kegyetlenkedéseknek azonban nagyon is valódi elkövetője akad. Nem, nem az amerikai hadsereg, vagy a CIA, mint ahogy az a valóságban történt. Hanem: az oroszok.
Against Call of Duty’s Russophobia, gamers are the voice of reason; RT.com; 2019. november 11.
Call Of Duty Dev Addresses Highway Of Death, Waterboarding, And The Intent Of Its Story; Tamoor Hussain, Michael Higham; Gamespot; 2019. november 1.
Megkezdte működését az amerikai NSA új Kiberbiztonsági Igazgatósága
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az elektronikus felderítésért, lehallgatásért, kiberküzdelmekért felelős NSA októberben új részleggel erősítette szervezetét. A most felállított Kiberbiztonsági Igazgatóság feladatait az alábbi fókuszterületekben jelölte meg az egység vezetője, Anne Neuberger: az 5G technológiák, az autonóm járművek, a kvantum számítástechnika és az összehangolt drónrajok jelentette biztonsági rések, fenyegetések felmérése, azonosítása. Az igazgató sietett leszögezni azt is: az Amerikai Egyesült Államok demokratikus rendjét aláásni, meggyengíteni igyekvő nagyszabású befolyásolási műveletek elleni küzdelem is az új Igazgatóság elsődleges prioritásai között szerepel majd.
Az októberben felállított részleg deklarált feladata egyébként a kiberhálózatok, a kritikus infrastruktúra védelmének előmozdítása, részben a különféle szakmai szereplők közötti koordináció erősítése révén. Neuberger elmondása szerint, ebben az értelemben, az új Igazgatóság több ezer szakértőt képes mozgósítani egy-egy probléma megoldására.
NSA Cybersecurity Boss Anne Neuberger on What Keeps Her Up at Night; Lily Hay Newman; Wired; 2019. november 9.
Nyugati elemzők gyanakvással figyelik a Huawei Biztonságos Város programcsomagját
A kínai telekom óriás, a Huawei „Okos város” programjába tartozó termékek valójában az autoritér politikai szisztéma exportját szolgálják – fogalmazzák meg aggodalmaikat egyes nyugati szakértők. A CSIS nemzetközi agytröszt cég napokban megjelent jelentése (összesen 52 országnak a Huawei céggel kötött, felügyeleti rendszerekre vonatkozó szerződése alapján) az alábbiakban összegzi a kínai vállalat „Okos város” programjának jellegzetességeit:
- a Huawei expanziója során jellemzően olyan új piacokat céloz meg, amelyek Ázsiában vagy Afrikában találhatók, nem liberálisak, közepes vásárlóerőt jelenítenek meg;
- a kínai cég „Okos város” programjának potenciális előnyeit nehezen lehet azonosítani, és az esetek egy részében az ilyen előnyök nyilvánvalóan erősen kérdésesek;
- a helyi adottságok kulcsszerepet játszanak a konkrét ügyletekben: az „Okos város” projektbe tartozó különféle technológiák tényleges alkalmazását nagymértékben befolyásolják a helyi sajátosságok;
- a konkrét megoldások, termékek között arcfelismerő, ill. rendszámfelismerő rendszerek, közösségi média figyelő rendszerek és más felügyeleti képességek szerepelnek.
Watching Huawei’s “Safe Cities”; Jonathan E. Hillman, Maesea McCalpin; Center for Strategic and International Studies (CSIS); 2019. november 4.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
