közigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarszakirodalom

Körkép a kormányzatokról 2019-ben – OECD

Szerző: 2019. december 2.No Comments

„Az OECD november 14-én publikálta kétévente megjelenő kormányzati körképét a 36 tagállam közigazgatásáról és közszférájáról (Government at a Glance 2019). A kiadvány megbízható és nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokat, mutatókat tesz közzé, középpontba állítva az „embercentrikus” megközelítést az elérhetőség, az igényekre fogékonyság és a szolgáltatás minősége értékelésére, azt vizsgálva, hogy az állami szféra hogyan tudja megújítani kapcsolatát az emberekkel, növelve az egyenlőséget és inkluzív gazdasági növekedést ösztönözve. A jelentés nemzetközi összehasonlításban mutatja be, hogy hogyan érvényesül a közszféra gyakorlatában és reformtörekvéseiben az emberközpontú megközelítés a költségvetési politika, a szabályozás, a közbeszerzések, valamint a nyílt közadatok elérhetősége és használata terén. Az OECD-átlagok mellett a jelentés külön lapokon mutatja be 38 ország teljesítményét (a tagállamokon kívül Kolumbia és Costa Rica adatait; a kutatás rajtuk kívül kiterjedt Brazíliára, Kínára, Indiára, Indonéziára, Oroszországra és Dél-Afrikára is, lehetőség szerint biztosítva adatokat ezekről az országokról is). Az értékelés kitér az egészségügy, az oktatás, az igazságszolgáltatás és a rendvédelem lakossági megítélésére is.

Az OECD jelentésének fontos megállapítása, hogy a kormányzatok iránt a 2009-es gazdasági világválság idején megrendült közbizalom összességében nagyjából helyreállt, újra elérve a válság előtti szintet. A közigazgatási szolgáltatásokkal és közszolgáltatásokkal való elégedettség javult, amiben döntő szerepe van a közszférát nyitottabbá, elszámoltathatóbbá és elkötelezettebbé tévő reformoknak.

A főbb értékelési szempontok szerint a jelentés a következő főbb megállapításokat tette.

A tartósan magas adósságszint csökkenti a kormányzatok képességét arra, hogy megfelelően reagáljanak a gazdasági sokkhatásokra. A költségvetés hiánya az OECD-országok átlagában 2009 óta folyamatosan javul, 2017-re elérve a 2,2%-ot, ez azonban még mindig rosszabb, mint a válság előtti 1,7%. (A továbbiakban, ha mást nem teszünk hozzá, a számok az OECD átlagát jelentik.)  A bruttó államadósság átlagosan 110% volt 2017-ben, ami erősen csökkenti az országok manőverezési képességét. A közkiadások GDP-hez viszonyított aránya enyhén emelkedett, a 2007-es 39%-ról a 2017-es 40%-ra. Az egészségügyi és szociális közkiadások 2017-ben együttesen a GDP 21%-át érték el – a társadalom elöregedése miatt mindkét terület kiadásai növekvőben vannak. Az állami beruházások 2017-ben a GDP 3,1%-át érték el, fél százalékponttal elmaradva a 2007-es értéktől.

A közszférában foglalkoztatottak aránya összességében közel állandónak tekinthető: 2017-ben 18% volt, ami megegyezik a 2007-es értékkel. A központi közigazgatásban a nagyobb biztonságot jelentő köztisztviselők aránya 68%-ot tesz ki. Egyes területeken (felsőszintű bíróságok, politikai élet) továbbra is jellemző a férfiak döntő többsége („gender gap”).

Az OECD-országok egyre nagyobb számban követnek olyan politikát a költségvetési döntésekben, amely kiemelt figyelmet fordít kiemelt csoportokra vagy szakpolitikai területekre. 2018-ban a vizsgált tagországok fele valósított meg gender-alapú költségvetést, a negyede pedig a költségvetési döntések környezeti és klímára gyakorolt hatását is közzétette. Hasonló arányban adnak információkat a társadalmi jólétre és az ENSZ fenntarthatósági céljaira (Sustainable Development Goals) gyakorolt hatásokról.

Az érdekeltekkel való konzultáció széles körben terjed az OECD országaiban, bár ez többnyire csak a folyamat késői szakaszában érvényesül, és az érdekeltek ritkán kapnak megfelelő visszajelzéseket. 2016-ban 21 tagország kormányzata folytatott közvetlen konzultációt az érdekeltekkel szakpolitikai kérdésekben. 2014-hez képest szerény mértékben, de javultak az érdekelteket elkötelezettségét fokozó gyakorlatok.

A kormányzatok egyre nagyobb mértékben használják a közbeszerzés eszköztárát a fenntarthatósági célok elérésében. A közbeszerzések 2017-ben a GDP 12%-át érték el. 2018-ban valamennyi tagállam zöld közbeszerzési stratégiát vezetett be, és növekvő számban használják a közbeszerzést az inkluzív növekedés és a felelős üzleti döntések támogatására.

Az OECD-országok jelentős előrelépést tettek a nyílt közadatok elérhetősége érdekében nyitott, szabad és elérhető formátumokban.  A vizsgált 33 országból 30 díjmentes hozzáférést biztosít a közadatokhoz, 29 nyílt licensszel, 31 gépi olvasásra is alkalmas formában. 21 országban tekintik prioritásnak a közigazgatáson belüli képesség- és készségfejlesztést a jobb adatgazdálkodás érdekében. A nyitottságot, hasznosságot és újrahasználhatóságot mérő OURdata Index (Open, Useful and Re‑usable Index) 2019-ben javult a 2017-es értékhez képest (0,53-ról 0,6-ra), miközben több, korábban gyenge teljesítményt mutató ország (Korea, Franciaország, Japán) zárkózott fel az élenjárókhoz. 2016-ban 21 tagállam központi kormányzata vett részt nyíltadat-stratégiák és kezdeményezések kidolgozásában.

A kormányzat iránti bizalom visszatért a válság előtti szintre: a közbizalom indexe – a 2013-as, mélypontot jelentő 37% után – 2017-ben 45%-ot ért el átlagosan, ami közel megegyezik a válság előttivel. Ugyanakkor csak a megkérdezettek 37%-a érzi úgy  (Olaszországban és Szlovéniában 20% alatt), hogy befolyása lehet a kormányzati döntésekre és cselekvésre.

Az egészségüggyel és oktatással való elégedettség, valamint a bíróságokba vetett bizalom enyhén javult, ugyanakkor továbbra is jelentős egyenlőtlenségek maradtak fenn az egyes társadalmi csoportok között. 2018-ban az OECD-országokban megkérdezettek 70%-a volt elégedett az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségével, 66% volt elégedett az oktatási rendszerrel és az iskolákkal, a bíróságokba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom pedig 56% volt. A legtöbb országban javult a közszolgáltatások minősége, elérhetősége és az igényekre való fogékonysága. A képzetlen fiatalok száma a 2012-es 6,9%-ról 5,2%-ra csökkent 2018-ban. Az egyenlőtlenségek ugyanakkor továbbra is nagyok: az ellátás nélkül marat egészségügyi szükségletek aránya például az alacsony jövedelműek között 3,2 százalékponttal volt magasabb, mint a magas jövedelműek között.

A Magyarország mutatóit bemutató adatlap kiemeli: a GDP-arányos állami beruházások a 2017-es 4,3%-ról 6%-ra növekedtek 2018-ra (az OECD-átlag 3,1%), az összes állami kiadáshoz képest pedig 9,2%-ról 12,6%-ra nőttek. A közszféra beruházásai közül a központi kormányzat végezte el annak 77%-át, ami Görögország után a második legnagyobb érték az OECD-n belül. A jelentés szintén kiemeli annak szükségességét, hogy a nők nagyobb reprezentációjára van szükség a politikában – a parlamentben az arányuk csak 12,6%, míg az OECD-átlag 30% feletti; a kormánytagok között ugyanez az arány 7,7%, ill. 31,2%. A digitális kormányzati stratégia irányításában és koordinálásában a központi kormányzatnak kiemelt szerepe van. A főbb makromutatók összefoglalva:

OECD-átlag 2017 Magyarország 2017 Magyarország 2018
Költségvetési egyensúly (GDP-arányosan) -2,2% -2,2% -2,2%
Közkiadások (GDP-arányosan) 40,4% 46,9% 46,5%
Állami beruházások (GDP-arányosan) 3,1% 4,3% 5,9%
Bruttó államadósság* (GDP-arányosan) 110,3% 94,1% 87,8%
Közszférában foglalkoztatottak aránya 17,7% 20,6% n.a.

*SNA-definíció (nemzeti számlák rendszere) szerint

A gazdasági mutatókat tekintve tehát Magyarország az OECD átlagához közeli vagy annál jobb értékeket produkál, javuló tendenciával. A közszolgáltatásokkal való elégedettség és bizalom ugyanakkor az OECD átlaga alatt van, a következők szerint (zárójelben az OECD-átlagok): egészségügy 48% (70%), oktatás 48% (66%), igazságszolgáltatás 44% (56%), rendőrség 72% (77%). Az OURdata indexre nincs magyar adat.[„Az OECD OURdata Index a kormányok arra irányuló erőfeszítéseit értékeli, hogy a nyílt adatokat a három kritikus területen – a kormányzati adatok nyitottsága, hasznossága és újrafelhasználhatósága – megvalósítsák.Szerk.”]”

Forrás:
Government at a Glance 2019; OECD; 2019. november 14.
Trust in OECD governments back at pre-crisis levels as governments seek to be more open and engaged; OECD; 2019. november 14. (sajtóanyag)
Hungary. Country Fact Sheet; OECD, Government at a Glance 2019 (PDF)
Government at a Glance 2019 – Contextual factors
OECD Government at a Glance 2019 database
Open Government Data; OECD