közigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarszakirodalom

A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszerének vizsgálata, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen

Szerző: 2019. december 8.No Comments

„„A cél, hogy a politikai rendszerünk, benne a kormányzás, megfelelő módon reagáljon a kihívásokra, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen”- fogalmazott Smuk Péter dékán az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék konferenciáján. A rendezvény az államelméleti, illetve kormányzástani és közpolitikai alapkutatási programokkal összhangban arra vállalkozott, hogy az államfunkciókat és -célokat megvalósító kormányzás alapjául szolgáló tudásformákat.

„Egyre mélyebben és intenzívebben jelenik meg a kormányzástan kérdése, nemcsak a mindennapi kutatásunk szintjén, hanem egyre jobban szembesülünk ezzel az oktatásban is”- hangsúlyozta Kaiser Tamás. Az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese elmondta, az intézményben egyre több olyan tantárgy van, mely közvetlenül vagy közvetve a kormányzástannal foglalkozik. „A program dimenziója a felsőoktatástól a történeti, államelméleti témákon átívelve a 21. századi kihívásokig húzódik”- jegyezte meg az ÁNTK dékánja. Smuk Péter szerint az emberi civilizáció nemcsak létrehozni tudja a tudást, hanem azt felhalmozni és továbbadni is képes a következő generációknak. „Olyan politikai rendszerre és kormányzásra van szükségünk, amely képes stratégiai távlatokban gondolkozni és a jövőbeli lehetséges kihívásokra is próbál készségeket és tudást felhalmozni”- jelentette ki.

Kis Norbert a hatékony tanulást és az egyéni képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai program tükrében mutatta be a kormányzástant a felsőoktatásban. Az NKE fejlesztési rektorhelyettese szerint egy kormány működését -ha folyamatában, modellszerűen nézzük egy-egy kormánydöntés életciklusát- szükséges, de nem elégséges önmagában csak közjogi, gazdasági, szervezési vagy például politológiai megközelítésben szemlélni. „A különböző diszciplinákat ötvözni kell”- hangsúlyozta, majd hozzátette, a szaktudások generalista alkalmazására van szükség. Nagyon fontosnak tartja egy olyan tudásanyag meglétét, mely megkísérli megértetni a hallgatókkal ennek a generalista tudásnak a fontosságát. Kis Norbert szerint ha a tanulás élményén keresztül vezetik át a hallgatókat ebbe a rendszerbe, akkor az hatékony és maradandó tudásanyagot jelenthet számukra. „Az egyetemünk feladata, hogy a hallgatókat a vezetői feladatok ellátására készítse fel”- jelentette ki.

Cs. Kiss Lajos előadásában a kormányzást, mint államelméleti problémát mutatta be. Véleménye szerint a kormányzás viszonyítási pontja mindig az állam vagy államok szövetsége, a hálózatok nem értelmezhetőek az állam nélkül. Az államtudomány és a politikatudomány kapcsolatáról elmondta, hogy a két diszciplína kölcsönösen egymásra van utalva.

Gyulai Attila előadása arról szólt, hogy az értelmezés és a politika nyelvi természete mit tehet hozzá a kormányzási felfogások bővítéséhez. Az Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézet munkatársa a kormányzást egyfajta határfogalomként kezelte és megmutatta, hol távolítható el a kormányzás fogalma leginkább attól a formális – intézményi – jogi megközelítéstől, ahol ma leginkább tárgyaljuk ezt a fogalmat.

Tussay Ákos előadásában azt vizsgálta, hogy az antik gondolkodásban értelmezhető-e a jó kormányzás fogalma. A tanszék tudományos segédmunkatársa szerint vannak olyan antik toposzok és kritériumok, melyek a modern korban nem értelmezhetőek. „A jó kormányzás antik toposzainak vizsgálata azért aktuális, mert olyan természetjogi gondolkodást helyez előtérbe, mely nem az uralkodói méltóságra, hanem az emberi viszonyok megismerésére, a dolog természetének megismerésére fókuszál. Az előadó kiemelte, a jó kormányzáshoz, a materiális kritériumok teljesítéséhez az emberi viszonyokat kell mélyrehatóan ismerni.

Az egész napos konferencián szó volt a többi között a kormányzásmodellekről és tudásformákról a magyar államfejlődésben, valamint államelméleti narratívában beszéltek a globális kormányzásról való gondolkodásról is.”

Forrás:
A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszere; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar; 2019. december 4.