Adatok nélkül nehéz jól dönteni

„ Újonnan felbukkanó kórokozók sokoldalú előrejelzését és nyomon követését biztosító virtuális figyelőrendszer létrehozására vállalkozott húsz nemzetközi kutatócsoport. A cél nemes, de miként jelezhető előre az újonnan felbukkanó – azaz korábban nem ismert – kórokozó?

Jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt pályázott az Újonnan felbukkanó fertőző betegségek obszervatóriu­ma (Versatile Emerging Infectious Disease Observatory) című anyagával húsz nemzetközi kutatócsoport az EU Horizont 2020 pályázaton. A kiíráson sikeresen szereplő egyik tudóscsapatot Csabai István, az ELTE professzora vezeti. – Már több mint egy éve elindult a konzorcium megszervezése és a tervek összeállítása. A téma szakértőitől évek óta több előadást hallottam arról, hogy a járványok kitörésének nagy a veszélye. Azt természetesen senki nem tudta, hogy mikor és milyen járvány tör ki, de a legvalószínűbb jelölt a mostani koronavírushoz hasonló, állatokról emberekre ugró kórokozó volt. Sajnos a program hirtelen nagyon aktuális lett – tájékoztat Csabai István, aki szerint a húsz csoport célja sokoldalú előrejelzést és nyomon követést biztosító virtuális figyelőrendszer létrehozása, amely kockázatelemzésre is alkalmas az újonnan felbukkanó fertőző betegségekkel, valamint a gyógyszer-rezisztenciával kapcsolatban.

A cél nemes, de miként jelezhető előre az újonnan felbukkanó – azaz korábban nem létezett – kórokozó? A koronavírust is utólag detektáltuk. Csabai István szerint a koronavírusokról régóta tudunk. Sőt a jelenleginek egészen közeli változatai – a SARS és MERS – nemrég ugyanilyen veszélyes kitöréseket okoztak, amiket azonban sikerült időben megfékezni. A mostani helyzet mindennél jobban mutatja, hogy adatok hiányában nagyon nehéz jó döntéseket hozni. Ha ugyanis nem tudjuk, hol van jelen a vírus, ki a fertőzött, azt sem tudjuk, kit kell elkülöníteni. – Fizikusként és csillagászként ezt a helyzetet ahhoz hasonlítanám, amikor a távcső feltalálása előtt hiába gondolkoztak a tudósok, esélyük se volt nemhogy az univerzum szerkezetének megismerésére, de még a Naprendszer működésének megértésére se. Most már vannak távcsöveink, amik hihetetlen mennyiségű adatot szolgáltatnak. A járványügyben szintén rengeteg adat érhető el, például le lehet olvasni a kórokozók génjeit. A sok adat kezelése és értelmezése azonban új kihívást jelent a virológusoknak – mondta el az akadémikus.

A genetikai információk mellett számos más adat fontos: a páciensek adatai, az esetlegesen vírusokat hordozó vándormadarak útvonala, a trópusi betegségek északra terjedését elősegítő klímaváltozás, a háziállatok szállítási útvonalai. Sőt akár a Twitter-üzenetek is érdekes információkat hordoznak az emberek reakcióiról, ami szintén fontos ismeret a járvány kezelése esetében. Csabai István a lakosság bevonására a maláriát potenciálisan hordozó tigrisszúnyogok elterjedésének vizsgálatát hozta példaként. Spanyol kollégái okostelefonra letölthető alkalmazást fejlesztettek, amivel bárki fotókat készíthet szúnyogokról, és GPS-koordinátákkal eljuttathatja azt a kutatókhoz. Már több ezer felvétel van, most azon dolgoznak, hogy gépi tanulási módszerekkel azonosítható legyen, hogy tigrisszúnyog van-e a képen.
Tegyük fel, hogy a szibériai permafroszt – az eddig állandóan fagyott talaj – olvadása miatt új vírus szabadul ki. Mivel segítheti a kórokozó detektálását, terjedésének gátlását a rendszer? A professzor elmondta, hogy az egyik csoport gondolt erre a lehetőségre: Grönland kiolvadó talajából vesznek DNS-mintákat, és azt próbálják monitorozni, hogy a több ezer évre befagyott, akkor gyakori járványt okozó patogének újraéledhetnek-e. A biológiai vonatkozások mellett legalább ilyen fontos a társadalmi és jogi kérdések vizsgálata. Például gyakran egy-egy ország a gazdasági veszteségektől (turizmus visszaesése, állattelepek bezárása) való félelem miatt késve jelenti be, ha megjelenik egy veszélyes járvány. Gyakran ütköznek a gazdasági és a tudományos érdekek.

A konzorcium egyik ígéretes megközelítése a környezeti minták folyamatos monitorozása. Az ELTE professzora szerint holland és német kollégák világszerte mintákat vesznek élő és elpusztult vándormadarakból (ezeknek a madárinfluenza terjesztésében van szerepük). A magyarok a világ nyolcvan városának szennyvízmintáinak elemzésében vettek részt, amikből például antibiotikum-rezisztens baktériumokat lehetett kimutatni. Érdemi információkat remélnek repülőterek, tömegközlekedési járművek, iskolák légcserélő berendezéseinek mintavételezéséből is. Ha folyamatosan gyűjtik ezeket a mintákat, kidolgozzák a megbízható és pontos elemzés módszertanát, valamint az információforrások összekötését, akkor nem bekötött szemmel, hanem egy „obszervatóriummal” felvértezve várnánk a szinte bizonyosan felbukkanó újabb járványt.”

Forrás:
Adatok nélkül nehéz jól dönteni; Ötvös Zoltán; Magyar Nemzet; 2020. március 26.
Lásd még:
Versatile Emerging infectious disease Observatory; Európai Bizottság; CORDIS; 2020
15 million for development early detection system for infectious diseases outbreaks; Erasmus University Medical Centre (Erasmus MC); 2020. január 17.

A bejegyzés kategóriája: egészségügy, informatika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.