A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának következtetései és ajánlásai

„A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának következtetései és ajánlásai
Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk az EU Policy lab nagy és átfogó projektjét (The Future of Gov 2030+) a közigazgatás hosszútávú, 2030 után is érvényes jövőjének felvázolására, kiemelve a közös gondolkodás és közös tervezés során kirajzolódó lehetséges forgatókönyveket. Ezúttal a projekt részeként megfogalmazott szakpolitikai következtetéseket és ajánlásokat ismertető kiadványt (The Future of Government 2030+: Policy implications and recommendations) mutatjuk be.

A szerzők 54 ajánlást fogalmaztak interjúk és műhelymunkák eredményére támaszkodva, kilenc területre sorolva be ezeket, a következők szerint.

1. Demokrácia és hatalmi viszonyok

  • A kormányzati és a társadalmi szereplők közötti hatalmi kapcsolatok diverzifikálása érdekében a közigazgatás minden szintjén összetett reformokra van szükség.
  • További vitákra van szükség arról, hogy a digitális kormányzás hogyan hat az innovációra, az új hatalmi kapcsolatok stabilizálására és a közigazgatás modernizációjára.
  • Szem előtt kell tartani az új technológiák használatának végső célját – azt, hogy a társadalom egészének hasznára legyen, amihez erős politikai vezetésre van szükség.
  • A nyílt közigazgatás szakpolitikájának finomítása és megvalósítása, világos stratégia mentén, az elszámoltathatóság, átláthatóság és méltányosság jegyében.

2. A részvétel és tanácskozás kultúrája, elkötelezett részvétel

  • Jobban felszerelt és képzettebb munkaerőre van szükség a hivatalokban a jól működő tanácskozási folyamatok kialakítására és fejlesztésére, tréningeket és eszközöket ajánlva a hivatalnokoknak.
  • Jól irányzott forráskihelyezésre van szükség az infrastruktúra és a költségviselés terén a folyamatok technikailag zökkenőmentessé tétele és az állampolgári részvétel díjazása érdekében.
  • Fejlesztési kezdeményezések indítása a polgári részvétel gyakorlatára építve a társ-alkotás és társ-fejlesztés érdekében, hogy az ne csak a reagálásra és véleményezésre korlátozódjon.
  • A hatalom decentralizációjának elősegítése a részvételi demokrácia erősítésére.
  • Az állampolgárok rendszeres továbbképzésének biztosítása a tanácskozáshoz szükséges jól informáltság, felelősség és elszámoltathatóság érdekében.

3. Bizalom a politikai intézményekben

  • Az új kormányzási mechanizmusok és a részvételen alapuló, alulról induló kezdeményezésre építő megközelítés bevonása elősegíti a tanácskozási folyamatokat a szakpolitika-formálásban.
  • Európai uniós közszolgálati média megteremtése (sugárzott és digitális formában egyaránt), az európai szintű nyilvánosság létrehozására, az európai identitás és állampolgárság erősítésére.
  • A politikai rendszer megújulására és újraformálására irányuló viták előtérbe hozása.
  • A politikai intézmények iránti bizalom erősítése állampolgári képzéseken és szimulációs modelleken keresztül

4. Szabályozás

  • A digitális vállalatok és az új technológiák szabályozásához szükséges nemzetek feletti megközelítés fejlesztése.
  • Folyamatos kísérletezés feltételeinek megteremtése a polgárok azon igényére alapozva, hogy megtalálják az egyensúlyt a szabályozás és a felhasználás szabadsága között.
  • Az állam és a vállalatok kapcsolatának újraszabályozása.
  • Szabályozói reflexió a mesterséges intelligencia és az adathasználat emberi jogokra és a magánszféra védelmére gyakorolt hatására.
  • Nagyszámú érdekelt bevonásán alapuló szabályozási felügyeleti rendszer erősítése, szakpolitikai ombudsmannal, beleértve a mediációs szolgáltatásokat is.
  • Nagyobb figyelem fordítása a szabályozás irányítási rendszerére, lehetővé téve a minőség-értékelést és a minőség következetes javítását.
  • Vezetőszerep a közhasznú innovációban, a technológiák használatának biztonságossá tétele a polgárok számára.
  • A technológiák és a digitális vállalatok szabályozása az európai értékeket kell, hogy kövesse, az igazodás nem lehet fordított irányú.

5. Állami-magán együttműködés

  • Interaktív és biztonságos terek biztosítása az ötletek és tapasztalatok egymás közötti cseréjére, az állami-magán együttműködés fejlesztésére és új módszereinek kialakítására.
  • Az állami és a vállalati szféra kapcsolatának újragondolása, különböző feltételek mellett különböző módokon, együttműködésre, elszámoltathatóságra és átláthatóságra alapozva, különös tekintettel a gépi tanulásra, az adatgyűjtésre és az üzleti modellekre.
  • A kormányzat mozdítsa elő az együttműködést a fiatal vállalkozókkal, különösen a szociális vállalkozások terén.
  • A szinergiák javítása az előttünk álló kihívások közös megválaszolására.
  • A nagyszámú társadalmi szereplő bevonására irányuló folyamatok egyszerűsítése, hogy az ne csak nagyok és gazdagok kiváltsága legyen; az EU-alapok pályázati lapjai érthetőbbek és egyszerűbben kitölthetők legyenek.
  • Világos szabályozás és erős kormányzás a polgárok védelmére a személyes adataikkal és érzékeny információkkal való visszaéléssel szemben.

6. Közszolgáltatások

  • Moduláris közszolgáltatás-tervezés, a körülményekhez jól igazítható módon.
  • A közszolgáltatások elérésében lévő egyenlőtlenségek meghaladása nagyobb együttműködéssel és társ-alkotással.
  • A polgárok bevonás a közszolgáltatások újratervezésébe, nagyobb felelősséget és elszámoltathatóságot biztosítva.
  • Az automatizáció, a nagy adattömegek és az új technológiák használata a közszolgáltatások fejlesztésére, könnyítve azok elérését és igénybe vételét.

7. Képzés és műveltség

  • Szükség van az oktatás reformjára európai uniós szinten, hogy az jobban illeszkedjen a polgárok és a munkaerőpiac jövőbeli igényeihez.
  • A digitális írástudás, digitális műveltség bevezetése az általános iskolai tananyagba annak érdekében, hogy a gyerekek jobban értsék a digitális környezetet, annak lehetőségeit és veszélyeit.
  • A szakpolitikai műveltség kiaknázása több civil vita kezdeményezésével, lehetővé téve civil személyek bevonását magas szinten is a szakpolitika-formálásba.
  • Jövőbelátó műveltség előmozdítása az előrejelző képességek fejlesztésével, hozzájárulva a társadalmi rezíliancia erősítéséhez.
  • A média-műveltségen keresztül hozzájárulni a polgárok jobb informáltságához, csökkentve a manipulációra való fogékonyságot.

8. Nagy tömegű adatok és mesterséges intelligencia

  • Biztosítani kell, hogy a technológia használata etikus marad, ami különösen fontos a mindent átható algoritmusok és adatok korában.
  • Fel kell mérni a mindenütt jelen lévő technológiákban rejlő kockázatokat, a technológiák közérdekűségére és az európai polgárok védelmére fókuszálva.
  • Erős politikai intézmények rendelkezésre állása a polgárok és adataik védelmére, alapvető jogaik teljes tiszteletben tartásával.
  • Új típusú emberi jogok lehetőségének elemzése a gyorsan terjedő technológiákkal, különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.
  • Biztosítani kell, hogy a technológiai fejlődés jobban alapozzon a polgárok részvételére.
  • Javítani kell a technológiai fejlődésre vonatkozó előrejelzéseken, a technológiai cégek munkájának áttekintésével, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos folyamatok jobb irányíthatóságáért.
  • Fel kell tárni a lehetőségeket a technológiák hatékonyságnövelő hatására a szakpolitikák terén, felhasználva a nagy adattömegek és a mesterséges intelligencia stratégiai felhasználását a közjó növelésére.
  • Tekintsük az anonimizált, nem érzékeny adatokat közjavaknak, és tegyük ezeket az adatokat nyílttá és elérhetővé közintézményeknek, kutatóintézeteknek és magánszemélyeknek. Az erre irányuló EU-s jogi keretrendszer (Open Data Directive 2019/1024, irányelv a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról) 2019. július 16-án már hatályba lépett, de a gyakorlatban működéshez szorosabb együttműködésre van szükség.

9. Innováció, újratervezés és új készségek a közigazgatásban

  • Szükséges a készségek folyamatos újraértékelése. A közigazgatásnak hatékonynak és felkészültebbnek kell lennie a jövőre és a jövőbeli ismeretlen fejleményekre. A szükséges új készségekről világos vízióval kell rendelkeznünk.
  • A köztisztviselőknek programokat kell indítani az új technológiák elsajátítására és annak ismeretére, hogy hogyan lehet ezeket pozitív társadalmi célokra hasznosítani, fejlesztve egyben a közös gondolkodás módszereit is.
  • Az előrejelző képességek fejlesztése tréningekkel és az alkalmazottak részvételének biztosításával.
  • Tervezés-orientált műhelymunkák szervezése az együttműködés javítására.
  • Megfontolandó a toborzási és munkaerőfelvételi folyamatok modernizálása.
  • A hierarchikus bürokráciamodell meghaladása, ami hozzájárulhat az együttműködés és társ-alkotás javításához az alkalmazottak között.
  • Agilisabb munkára van szükség a közigazgatáson belül, ami kisebb és rövidebb határidejű projektek előtérbe kerülését is jelenti, valamint hogy ezek modulárisan kapcsolódhassanak egymáshoz.
  • A közigazgatásnak lehetővé kell tennie a társadalmi szereplők részvételét, és bátorítania az üzleti életet az innovatív megoldásokra, akár adókedvezményekkel vagy támogatásokkal is.
  • A közigazgatásnak be kell fektetnie annak feltárásába, hogy mit hoz a jövő üzleti világa, annak megértése érdekében, hogy milyen munkakörökre és készségekre lesz szükség a jövőben.

Mint az ajánlásokból látszik, a különböző szakterületek közötti együttműködés alapvető fontosságú. Bár az ajánlások nagy részének címzettjei az EU szakpolitika-formálói, a megvalósításuk jóval hatékonyabb, ha azok nemzeti, regionális és helyi szinten is érvényesülnek.”

Forrás:
The Future of Government 2030+: Policy implications and recommendations; Lucia Vesnic Alujevic, Fabiana Scapolo; Publications Office of the European Union/JRC; ISBN: 978-92-76-11207-5; 2019

A bejegyzés kategóriája: Európai Unió, politika, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.