Piacon az e-Renminbi: a kínai külpolitikai érdekérvényesítés új digitális eszköze
Kína növekedése az elmúlt években sok területen mutatott figyelemre méltó tempót (és persze volument is), ám talán sehol nem volt annyira szembeötlő ez a dinamika, mint a pénzügyekben. A pénzügyi intézmények és műveletek terén a Kínai Népköztársaság valamennyi versenytársát felülmúló mértékben növekedett, és ez világosan lemérhető a gazdasági-pénzügyi világ kemény tényein és statisztikáin is. Ma a világ 100 legnagyobb pénzintézetéből 19 székhelye található a KNK-ban, és összesített betétállományuk eléri a 25,8 billió dollárt. A legfrissebb áprilisi nemzetközi adatok szerint a kínai bankok krémje, a Nagy Négyes” immár ötödik éve őrzi vezető helyét a globális pénzügyi világban.
A fenti folyamattal párhuzamosan, évről évre erősödik a kínai fizetőeszköz, a jüan pozíciója is a nemzetközi fizetések világában. Az ország pénzügyi kormányzata logikus lépésnek tartotta, hogy egy új elektronikus fizetőeszköz bevezetésével tegyen egy újabb – minden eddiginél hatalmasabb – lépést a nemzetközi pénzügyi folyamatok dominálása felé. Ráadásul, állítják külpolitikai szakértők, ennél lényegesen többről lehet itt szó. Maga az elektronikus fizetés, mint módszer, természetesen széles körben elterjedt az IKT-forradalomban ugyancsak élen járó ázsiai országban. 2019 nyarán viszont a Kínai Népi Bank egy merész pilotra szánta el magát: egyelőre csupán négy óriásvárosban, Shenzenben, Suzhonban, Chengduban és Xiongban, bevezetett egy államilag garantált kriptovalutát, az e-Renminbit. Az ügy külön érdekessége, hogy ez a lépés egy drámai, 180 fokos fordulatot is jelez Kína kriptovalutákkal kapcsolatos hozzáállásában. A világban már létező ilyen fizetőeszközök, mint például a Litecoin, a Bitcoin vagy az Ethereum közös jellemzője, hogy decentralizáltak és nem áll mögöttük államhatalom (a maga nem lebecsülendő pénzügyi garanciáival). Ennek következtében az értékük szélsőségesen fluktuál, és természetesen a beléjük vetett közbizalom is meglehetősen alacsony. Kína, az elmúlt évtized folyamán határozottan a blokklánc-pénzek ellenében foglalt állást, és 2013-tól kezdve egymás után tiltotta be az ezeket működtető platformok elérését az országban. Tavaly azonban, látszólag egyik pillanatról a másikra, éles váltás történt: Kína maga is megkezdte egy kriptovaluta bevezetésének előkészítését. Szakértők azért halkan megjegyzik: az egyébként is kifejezetten stratégiai gondolkodású kínaiak nem állnak elő csak úgy egy ilyen ötlettel. Valójában már 2014 óta folytak az előkészületek, kezdetben a Kínai Központi Bank égisze alatt, az akkor még CBDC (Központi Bank Kripto Fizetőeszköze) projektnév alatt futó eszköz bevezetésére.
A világ jelenlegi pénzügyi rendszerében, mint az köztudott, az amerikai dollár a megkérdőjelezhetetlen, igazán erős fizetőeszköz. Mutatja ezt, hogy a világ pénzügyi tranzakcióinak csaknem 90%-át bonyolítják dollárban, és a nemzetközi pénzpiaci tartalékok 60%-a is az amerikai valutához kötődik. Kína, különösen az Egyesült Államokkal gyorsan eszkalálódó, ma már messze nem holmi „kereskedelmi” versengésnek tekinthető rivalizálásban határozott lépéssel szeretné biztosítani pénzügyi szuverenitását. Olyan eszközt keres, amivel biztosítani tudja (az USA által ma már nyíltan fenyegetett) technológiai szektora növekedésének a finanszírozását. Méghozzá, a saját feltételei szerint. A már ismert kriptovalutáktól gyökeresen különböző, ugyanis jüan-alapú és központosított e-Renminbi nem függene semelyik külföldi valutától. Kína tehát ezzel az eszközzel úgy tudná rendezni nemzetközi fizetései, hogy kikerülné az amerikai dollár használatát.
Ugyanakkor a központi e-valuta jelentős lendületet adhatna a kínai stratégiai gazdaság- és külkapcsolat fejlesztés központi elemének, az Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezésnek is. Az e-Renminbi jelentősen megkönnyítheti a gigantikus infrastrukturális programhoz kapcsolódó kölcsönök, illetve kamatok kezelését, a kínai állam szoros kontrollja mellett. Éppen ezért pénzügyi szakértők egyfajta „Pénzügyi Selyemútként” tekintenek az éppen próbán levő kriptovaluta digitális pénzügyi áramlására. Ilyen értelemben pedig az e-Renminbi egyértelműen a kínai külpolitika expanziójának fontos eleme lehet. A kínai eszköz gyors bevezetésével kapcsolatban biztosra veszik azt is: ezzel lépéselőnyhöz szerettek volna jutni a Facebook céggel szemben, amely 2020 nyarára tervezi egy hasonló valuta, a Libra piacra dobását.
China’s e-Renminbi as a Fiscal Silk Road?; Eereishika Pankaj; E-International Relations; 2020. június 11.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Az USA mégis csatlakozott a G7-ek Globális Mesterséges Intelligencia Partnerségéhez
Az Egyesült Államok, csendben és meglehetősen váratlan fordulattal csatlakozott a G7-es államcsoport kormányai által most elindított Globális MI Partnerségi kezdeményezéshez. Pedig az amerikai elnök mindeddig kategorikusan elutasította országa csatlakozását a csoportosuláshoz, amit két évvel ezelőtt a kanadai és a francia vezetők kezdeményeztek azzal a céllal, hogy nemzetközi szabványokat és irányelveket dolgozzanak ki a Mesterséges Intelligencia etikus kutatására, fejlesztésére és alkalmazására. A Fehér Ház szóvivője a lépés bejelentésekor nem rejtette véka alá a lépés irányultságát: az USA ezzel a szövetkezéssel azt szeretné elérni, hogy hatékonyan lehessen szembeszállni Kínával, amely szerintük az új technológiákat a személyi szabadságjogok korlátozására akarja felhasználni.
US joins G7 artificial intelligence group to counter China; Matt O’Brien; Defense News; 2020. május 29.
A kibertér szabályozás regionális és nemzetközi lehetőségeiről tárgyalt az Afrikai Unió
Nemzetközi konferenciát tartottak az elmúlt napokban az Afrikai Unió Bizottsága szervezésében a kibertér szabályozásának aktuális kérdéseiről. A járványhelyzet miatt a virtuális térbe felköltöztetett tanácskozást az AU titkárságaként funkcionáló szervezet azért hívta össze, hogy az afrikai kontinenst alkotó félszáz ország egyik legfontosabb politikai csoportosulásának képviselői megvitassák a kontinens társadalmait is mind jobban érintő digitalizáció fontos témáit. A tanácskozáson választ kerestek arra is, hogy milyen regionális – vagy akár nemzetközi – formációkban lehetséges hatékony szabályozási-igazgatási (azaz governance) lépéseket tenni annak érdekében, hogy Afrika ne leszakadjon, hanem felzárkózzon a globális kiberközösséghez. A 44 afrikai ország államigazgatási szervezeteit, fontosabb iparági szereplőit és tudományos életét képviselő résztvevők, egyebek mellett, az alábbi kérdéseket igyekeztek körbe járni:
- Internet-szabályozási trendek a világban: ezek alkalmazhatósága az afrikai kontextusban;
- információ és dezinformáció (a fake news univerzum);
- az EU GDPR-szabályozásának hatásai a szabadságjogokra;
- kényszerdigitalizáció a COVID-19 járvány következtében;
- online tartalomszabályozás kérdései (tartalom-korlátozás földrajzi lehatárolása);
- az ENSZ Digitális Együttműködési Architektúrájának jövője.
Outcomes of the Africal Union Commission and Internet and Jurisdiction Policy Network Regional Conference 2020; Internet Jurisdiction Net; 2020. május 31.
Tunéziából működtetett online hálózat igyekezett befolyásolni több afrikai ország politikai viszonyait
A NATO-kötődésű Atlantic Council által működtetett tényellenőrző („fact checking”) csoport, a DFRLab egy kiterjedt online befolyásolási hadműveletet fedezett fel a közelmúltban Afrikában. A szervezet kutatói, akik alapvetően az orosz online befolyásolási kísérletek felderítését tekintik deklarált küldetésüknek, most egy olyan hálózatról adtak számot legfrissebb jelentésükben, ahol helyi szakértők építettek ki kiterjedt online hálózatot és technológiát annak érdekében, hogy helyi-, illetve regionális szinten befolyásolhassanak egyes politikai folyamatokat, eseményeket. Az akciósorozat középpontjában álló tuniszi székhelyű digitális kommunikációs cég, az UReputation alapvetően az afrikai kontinens franciául beszélő országaiban működő politikai szervezetekre fókuszált. A helyi médiakultúrához, online fogyasztói szokásokhoz igazodó kampányokban a cég elsősorban a Facebookot használta fel a megrendelők számára nem kívánatos politikai riválisok elleni információs műveletekre. A vállalkozás kiterjedtségét mutatja, hogy az elmúlt fél évtized során a UReputation vállalat csaknem 200 ún. asztroturfing (tehát valóságos személyek által üzemeltetett, ám hamis) fiókot épített ki és üzemeltetett, akik összesen csaknem félezer oldalt működtettek. Továbbá a cég csaknem 100 önálló Facebook-csoportot tartott fenn, és több mint 200 Instagram fiókot is megnyitott.
DFRLab uncovers Tunisia-based political influence operations on Facebook; Andy Carvin; DFRLab; 2020. május 5.
Amerikai politikusok titkosíttatnák a Kongresszus online hálózatait
Az Egyesült Államok törvényhozásának demokrata és republikánus tagjai (szenátorok és képviselők egy csoportja) írásban fordult az amerikai törvényhozás két házát működtető hivatalhoz annak érdekében, hogy a törvényhozáson belüli, illetve különösen a Szenátust a Képviselőházzal összekötő hálózatokat titkosíttassák. Természetesen, a szolgálati- és államtitkok közlésére szolgáló telefon és számítógépes hálózatok titkosságáról eddig is gondoskodtak. Amiről most szó van, az a nyílt hálózatok titkosításának az igénye, amelyeken ugyan fedésre nem szoruló információk továbbíthatók kizárólagosa, ám – azok se jók, ha „orosz kémek hallgathatnak bele” – indokolták kérésüket a törvényhozó. Az elnökválasztás közeledtével érezhetően erősödik az orosz beavatkozástól, befolyásolási hadműveletektől való félelem az amerikai elit körében. A szenátorok és képviselők a hadügyi tárca a lépését hozták fel példának: a Pentagon ugyanis a közelmúltban a titkos hálózatok mellett a nem titkos hálózatokat is védetté tette.
Lawmakers want to encrypt Congress’ networks; Zach Dorfman; Axios; 2020. június 4.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
