A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 27.

Új civil szervezet fogja össze a kínai Konfucius Intézeti Hálózatot

Új központi irányító és koordináló szervezethez kerül a Konfucius Intézetek Hálózata, a kínai soft power törekvések egyik legfontosabb intézményi motorja. Az elsősorban kínai nyelvi képzésekre szakosodott Konfucius Intézetek a jövőben egy most felállított civil szervezet (angolszász formulával „nem-kormányzati szervezet”), a Kínai Nemzetközi Oktatási Alapítvány (Chinese International Education Foundation) alárendeltségébe kerülnek át. A rendkívül kiterjedt intézményhálózat 542 központot ölel fel, a világ 162 országában, illetve régiójában. A külföldi intézeteket a Kínai Népköztársaság a fogadó országok kormányaival közösen létesítette. Alapfeladatuk a kínai nyelv és kultúra megismertetése a világban élő más közösségek tagjaival, ennek megfelelően a hálózat jelenti az egyik legfontosabb eszközt a kínai soft power diplomácia számára, tehát az ország ismertségének, elismertségének, vonzerejének előmozdítására és érvényesítésére.

A Konfucius Intézeteket, az utóbbi két évben egyre erőteljesebben kibontakozó amerikai-kínai szembenállással párhuzamosan egyre erőteljesebb támadások érik Nyugaton. A gyakorta felbukkanó vád az, hogy ezek az intézetek – lévén állami fenntartásúak – a kínai állami ideológia terjesztőiként működnek, és így a fogadó országok bomlasztása a céljuk. Tény, hogy az intézeti hálózatot a Kínai Oktatási Minisztérium felügyelte mindeddig, és a Konfuciusz Intézeteket mindig is deklarált módon fontos eszköznek tekintették a kínai kulturális diplomácia célkitűzéseinek szolgálatában. Ez a közvetlen állami felügyelet és finanszírozás számít a jelek szerint olyan „szálkának”, ami drasztikus lépésre sarkallt a nyugati szövetségi körhöz tartozó több országot is: elsőként amerikai egyetemek léptek, bezáratva a területükön működő Konfuciusz Intézeteket. A barátságtalan lépést több más nyugati ország is követte, például Dánia, Hollandia és Belgium is.
Vagy éppen Franciaország. Ami azért mutat különös perspektívát, mert éppen Franciaország az egyik legnevesebb ilyen nyelvi- és kulturális hálózat, az Institut Francais üzemeltetője. Intézetei ráadásul a fontos szerepet betöltő nyelvi képzések mellett rendkívül széles kultúraközvetítő funkciót is ellátnak a fogadó országokban, tehát vállaltan egyfajta kultúrát, világszemléletet is közvetítenek. Érdemes hangsúlyozni: a kínai Konfuciusz Intézetek rendszere, természetesen, jóval előbbi és jelentős kulturális kapcsolatépítési sikereket felmutató nyugati intézmények tapasztalataira épülve alakult ki, mint amilyen például a 143 külföldi intézetet felölelő francia rendszer is. A kínai intézetek felépítése és irányítási struktúrája is a neves nyugati modelleket követi. Az Insitut Francais hálózatát példának okáért a Francia Külügyminisztérium hívta életre a XX. század elején, a francia kultúra külföldi terjesztésének céljával, és a mai napig őrzi közvetlen állami finanszírozását és irányítását. Hasonló a helyzet a talán még a franciánál is nevesebb brit nemzetközi kulturális intézmény, a British Council hálózata esetében: a világ 100 országában is nyelvi-kulturális intézettel rendelkező British Council állami alapítású közszféra szervezet, amit a Brit Külügyminisztérium finanszíroz és irányít. De említhetjük a spanyol Cervantes Intézeti hálózatot, amely a spanyol nyelvoktatás legnagyobb hatókörű és kapacitású külföldi intézményrendszere, és amit szintén a spanyol állam hozott létre, és működtet a mai napig. Nincsen ez másként a kisebb országok által működtetett, fontos nemzetközi kultúraközvetítőnek tekintett ilyen intézmények esetében sem, ahogy azt jól példázza a portugál Camoes Intézeti Hálózat, amely a Portugál Külügyminisztérium közvetlen irányítása és finanszírozása alatt áll.

A hasonló nyugati intézményi szisztémáknak való nyilvánvaló megfelelés ellenére, a támadások hatására a kínai kulturális kormányzat jobbnak látta, ha „kiszervezi” a Konfuciusz Hálózatot a közvetlen minisztériumi alárendeltségből, csökkentve ezzel a támadási felületet. Az új struktúrában a közvetlen felügyeletet ellátó, egyben finanszírozói feladatot is ellátó Alapítványt több kínai egyetem, illetve nagyvállalat közösen alapította. Némileg kétségesnek látszik azonban, hogy ez a szervezeti „átcsoportosítás” alapvetően változtat-e a Konfuciusz Intézetekre nehezedő nyugati politikai nyomáson. Megfigyelők ugyanis egyre inkább állítják: az USA és Kína között kirobbant kereskedelmi szembenállás, ami (gondoljunk a Huawei-blokádra, vagy most a TikTok-ügyre) határozottan egyfajta technológiai háborúsággá változott, ma már egyre inkább egy klasszikus ideológiai konfrontáció formáját ölti. Többen úgy is fogalmaznak – amerikaiak is és kínaiak is -, hogy nyakunkon a II. Hidegháború.
New NGO to operate China’s Confucius Institutes, ’disperse misinterpretation’; Chen Xi; Global Times; 2020. július 5.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Külügyminisztériumok nemzetközi sorrendje a Twitteren – új Twiplomacy jelentés

Megjelent a digitális diplomácia aktuális fejlettségére nézve fontos támpontokat hozó Twiplomacy 2020 jelentés. A Burson Cohn and Wolfe kommunikációs cég által készített éves felmérés immár nyolcadik alkalommal igyekszik áttekinteni a nemzetközi kapcsolattartásban két legfontosabb közösségi platform, a Twitter és a Facebook használatával kapcsolatos kvantitatív és tartalmi fejlődést. Az idei felmérés Twitter-adatokra vonatkozó bázisát összesen 1089 Twitter fiók jelentette. Részben nemzetközi politikai szereplők, kormányzati vezetők (jellemzően tehát állam- és kormányfők), valamint specifikusan külügyminiszterek (és szervezeti egységeik) hivatalos Twitter-fiókjai kerültek be ebbe a körbe (ezeknek több mint a fele hivatalos Twitter-ellenőrző minősítéssel is rendelkezett). Az elkövetkező hetekben részletesen is bemutatjuk majd a jelentés egy-egy fontosabb eredmény-csoportját, most azonban elsőként lássuk a külügyminisztériumok aktivitásának gyors áttekintését!
A számokból egyértelműen kitetszik, hogy a diplomácia digitális eszköztárának alkalmazásában továbbra is az Egyesült Államok Külügyminisztériuma áll az élen – méghozzá imponáló fölénnyel. A State Department hivatalos Twitter-fiókját ugyanis 5,8 millióan követték az idei első félévben, ami egyébként 10%-os növekedést is jelent az előző évi jelentés eredményadataihoz képest. Második helyen Szaúd-Arábia Külügyminisztériuma áll, 2,7 millió követővel, ami egyben azt is jól példázza, hogy a digitalizáció a kisebb államok diplomáciája számára is egyfajta „erősokszorozóként” jelenhet meg. Jól látszik: a kibertér dimenziója más játékszabályokat követel, de más lehetőségeket is kínál a geopolitikai jelenlétre és érdekérvényesítésre. Harmadik helyen a digitalizációt nagyon komolyan vevő India külügyi tárcája áll, 1,4 millió követővel. Negyedik helyen a Török Külügyminisztérium szerepelt 1,4 millió követővel, ötödik helyen pedig Oroszország külügyi tárcája 1,1 millió követővel. Látszik az is: az erősorrend nagyban hasonlít az előző években elért pozíciók rendszerére.
Twiplomacy 2020

Európai keresztény vezetők a Mesterséges Intelligencia etikai alapjainak tisztázását sürgetik

Az Európai Püspöki Konferenciák Bizottsága (COMECE) felhívásban fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy az Unió kötelezze el magát egy emberközpontú, humanista MI-koncepció mellett. A felhívás – ami egyébként formailag az EU Bizottság idén februárban előzetes egyeztetésre bocsátott MI Fehér könyve kommentálására készült szakértői hozzájárulás – leszögezi annak szükségességét, hogy az Unió MI-koncepciójában hangsúlyosan szükséges megjeleníteni a közjó szolgálatának igényét, az emberi életek szolgálatát és kiteljesedésének segítését. Az európai püspökök által megfogalmazott munkaanyag kifejti: miközben tényszerűen az adatok, illetve az algoritmusok a Mesterséges Intelligencia elsődleges mozgatói, az MI-rendszerek által elérni kívánt célok és programok meghatározása az emberek „felségterülete” marad. A püspöki dokumentum ezzel összefüggésben fontosnak tartja megemlíteni: az európai irányelvek kidolgozása során (is) szükséges volna a „Mesterséges Intelligencia” fogalom pontosabb meghatározására, egyértelműen elkülönítve azt az „emberi cselekvéstől”. A keresztény felfogásban ugyanis az emberi lény minőségileg különbözik más „lényektől”: olyan, amely intelligens és szabad, következésképpen morális cselekvésre képes.
EU Bishops highlight ethical foundations of AI; Fr. Benedict Mayaki; The Vatican News; 2020. július 7.

A tanzániai diplomácia digitális üzleti fórumot szervez a katari üzleti lehetőségek fejlesztésére

A digitalizáció sok téren az áttörést jelentheti a világ fejlődő országainak. Jó példa erre, ahogy Tanzánia külügyi szervezete felismeri, és egyre magabiztosabban használja a digitális technológiákat a kelet-afrikai ország külkapcsolatainak szélesítésére ápolására. A külgazdaság, ahogy a világ számos más országában is, különösen fontos fókuszterület Tanzániában. Figyelemreméltó adat egyébként, hogy az ország – az Afrika középső övezetére gyakorta jellemző mélyszegény kiindulási alapok ellenére – az elmúlt években imponáló fejlődési ütemet produkált, évi 6,5-7%-os GDP-növekedési ütemmel a világ 10 leggyorsabban fejlődő országának élbolyába tornázva magát. A digitalizáció lehetőségei felé fordulás ebben az értelemben tehát nem meglepő. Az afrikai ország Öböl-menti gazdasági tapogatózását is szolgálva, Tanzánia Katarban állomásozó nagykövete a nyár végére digitális üzleti fórumot szervez a térség vállalkozásai számára. A fórum virtualizálásában persze szerepet játszik a még mindig súlyosnak tekinthető járványhelyzet is, ám ugyanakkor tükrözi a befektetés ösztönzés számára a digitalizáció által kínált könnyebbségek iránti helyi érdeklődést is. A „Befektetés ma, hozadék holnap” címmel induló online esemény szervezésébe ugyanis aktívan kapcsolódott be a KON nevű helyi vállalat, amely „egyablakos” online befektetés-támogató platformot fejlesztett az Öböl-menti vállalkozók afrikai terjeszkedésének elősegítésére.
Tanzania embassy to hold digital business forum on August 10; Peter Alagos; The Gulf Times; 2020. július 25.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, információ röviden, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, művelődés, politika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.