„Az Európai Bizottság ma terjesztette elő arra irányuló tervét, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ez a következő évtizedre vonatkozó éghajlatvédelmi törekvés kiegyensúlyozott pályát teremt az EU számára ahhoz, hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új célérték a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások átfogó hatásvizsgálatán alapul, mely alátámasztja, hogy a kitőzött cél reális és megvalósítható. Az éghajlatvédelmi törekvések fokozása az ENSZ következő éghajlatváltozási konferenciáját (COP26) megelőzően egyúttal azt is megerősíti, hogy az EU ezen a területen folyamatosan globális vezető szerepet tölt be.
A Bizottság mai ülésén:
- előterjesztette az európai klímarendeletre vonatkozó javaslatának módosítását, melyben a 2050-ig teljesítendő klímasemlegességi cél egyik mérföldkőjeként 2030-ig legalább 55%-os kibocsátáscsökkentési célértéket irányoz elő;
- felkérte a Parlamentet és a Tanácsot, hogy az EU új, Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott hozzájárulásaként erősítsék meg ezt az 55%-os célkitűzést, majd azt év végéig nyújtsák be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez;
- meghatározta azokat a jogszabályjavaslatokat, melyeket az új célérték teljesítése érdekében 2021 júniusáig elő kell terjeszteni, többek között az alábbiakra vonatkozóan: az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata és kiterjesztése; a közös kötelezettségvállalási rendelet és a földhasználathoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátási keret módosítása; az energiahatékonyságra és a megújuló energiára irányuló szakpolitikák megerősítése; valamint a járművek CO2-kibocsátási szabványainak szigorítása.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk, hogy megtartsuk az európaiaknak tett ígéretünket, melynek értelmében Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé válhat. A mai nap mérföldkövet jelent ezen az úton. Az új célértéknek köszönhetően 2030-ra az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását legalább 55%-kal csökkentjük, és ezzel vezető szerepet vállalunk abban, hogy bolygónk tisztább legyen és a zöld helyreállítás megvalósuljon. Az erőforrás-hatékony körforgásos gazdaságba történő beruházásokkal, a tiszta technológiák területén megvalósuló innováció előmozdításával és zöld munkahelyek létesítésével Európa megerősödve fogja maga mögött hagyni a koronavírus-világjárványt.”
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök hozzátette: „Ebben az egészségünk, gazdaságunk és a globális éghajlat-politika szempontjából kulcsfontosságú pillanatban elengedhetetlen, hogy Európa vezető szerepet játsszon a zöld fellendülés felé vezető úton. Gyermekeinkért és unokáinkért vállalt felelősségünk jegyében kell most cselekednünk. Európa ma megmutatja a világnak, hogyan fokozzuk polgáraink jóllétét és jólétét a következő évtizedben, amint azon munkálkodunk, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességre vonatkozó célunkat.”
Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket fűzte hozzá: „A meglévő szakpolitikák és a tagállamok tervei alapján jó esélyeink vannak arra, hogy túlteljesítsük a 2030-ra korábban kitűzött 40%-os célunkat. Mindez alátámasztja, hogy az ambiciózusabb hozzáállás nemcsak szükséges, hanem reális is. Erőfeszítéseink középpontjában az energiarendszer áll majd. Az európai megújulóenergia-ágazat sikertörténetére alapozva vesszük számba az összes olyan eszközt, amely hozzájárulhat energiahatékonyságunk fokozásához, és a zöldebb Európa alapjainak megteremtéséhez.”
A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterven és az ahhoz kapcsolódó hatásvizsgálaton felül a Bizottság ma elfogadta a tagállamok 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti energia- és klímaterveinek értékelését is. A Bizottság értékelése azt mutatja, hogy – elsősorban annak köszönhetően, hogy Európa-szerte folyamatos előrelépés tapasztalható a megújuló energia felhasználása terén – az EU jó úton halad afelé, hogy túlteljesítse a jelenleg érvényes, 2030-ra legalább 40%-os kibocsátáscsökkentést előirányzó célt. Az új 55%-os célérték eléréséhez az EU-nak tovább kell növelnie az energiahatékonyságot, csakúgy mint a megújuló energia arányát. E tekintetben további konzultációkra és elemzésekre kerül sor, mielőtt a Bizottság 2021 júniusában előterjeszti jogalkotási javaslatait.
A 2030-ra teljesítendő új éghajlat-politikai célkitűzés ahhoz is hozzá fog járulni, hogy Európa gazdasága kilábaljon a koronavírus-világjárvány hatásaiból. Ösztönözni fogja az erőforrás-hatékony gazdaságba történő beruházásokat, előmozdítja a tiszta technológiákkal kapcsolatos innovációt, fokozza a versenyképességet és zöld munkahelyeket teremt. E zöld átállásba történő beruházásokhoz a tagállamok igénybe vehetik a 750 milliárd eurós NextGenerationEU helyreállítási alap, valamint az EU következő hosszú távú költségvetése biztosította forrásokat. A szükséges beruházások támogatása érdekében a Bizottság ma elfogadta az új uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus szabályait is, megkönnyítve a megújulóenergia-projektek finanszírozására és megvalósítására irányuló, tagállamok közötti együttműködést.
Háttér-információk
Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ra teljesítendő megnövelt célértékét Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2019 júliusi politikai iránymutatásai részeként jelentette be. E célérték összhangban áll a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésével, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C alatt kell tartani, melyet figyelembe véve a felek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a felmelegedést 1,5 °C alatt tartsák.
A ma közzétett hatásvizsgálatban és az elmúlt év során végzett széles körű konzultációs folyamat alapján a Bizottság részletesen áttekintette, hogy milyen hatást gyakorol a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre, ha a kibocsátás 2030-ig az 1990-es szinthez képest 50–55%-kal csökken. A hatásvizsgálat alaposan megvizsgálta a rendelkezésre álló szakpolitikai eszközök kombinációját és azt, hogy a gazdaság egyes ágazatai miként járulhatnak hozzá e célérték eléréséhez. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ahhoz, hogy a klímasemlegesség 2050-ig kiegyensúlyozott, realisztikus és megbízható módon megvalósuljon, 2030-ra legalább 55%-os kibocsátáscsökkentési célértéket kell kitűzni.
Ahhoz, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55%-kal csökkenjen, aktív szerepvállalásra lesz szükség a gazdaság összes ágazata részéről. A klímasemlegességre való átállás csak az összes szereplő hozzájárulásával valósítható meg. Az EU-ban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátás számít az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legszámottevőbb forrásának. Az energiarendszer nem szén-dioxidból származó illékony kibocsátásaival együtt az ilyen kibocsátások felelnek az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 75%-áért. Ez rámutat, hogy az energiarendszer központi szerepet tölt be a klímasemleges gazdaságra való átállásban. Az ipari tevékenységeken kívül a fő energiafelhasználók és kibocsátás-források az épületek és a közlekedés. Az energiaellátás és -igény dekarbonizációja kulcsfontosságú a klímasemlegesség megvalósulása szempontjából.
A tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek értékelése révén az a kép bontakozik ki, hogy az EU tagországaiban egyre fokozódó ütemben megy végbe az energetikai és éghajlatvédelmi átállás. Az értékelés szerint a megújuló energia aránya az EU-n belül 2030-ra elérheti a 33,7%-ot, meghaladva a jelenleg érvényben lévő, legalább 32%-os célkitűzést. Az energiahatékonyság tekintetében azonban a törekvések továbbra sem kellően erőteljesek: a 2,8%-os primerenergia-felhasználás és a 3,1%-os végsőenergia-felhasználás jelentősen elmarad a legalább 32,5%-os célértéktől. A Bizottság lépéseket fog tenni ennek kezelése érdekében, elsősorban a közelgő épületkorszerűsítési program, az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata és esetleges átdolgozása, valamint az „energiahatékonyság elsődlegességének elvére” kidolgozott iránymutatás révén. A nemzeti energia- és klímatervek ma közzétett uniós szintű értékelését az energiaunió helyzetéről szóló jelentés részeként októberben az egyes tagállamok értékelései egészítik ki.
A Bizottság által 2020 márciusában javasolt európai klímarendelet célja, hogy az uniós jogban rögzítse az uniós vezetők által 2019 decemberében elfogadott, 2050-re kitűzött klímasemlegességi célértéket, valamint ebben az összefüggésben irányt adjon az uniós szakpolitikáknak. A Bizottság most arra tesz javaslatot, hogy a rendeletbe a 2030-ra vonatkozó felülvizsgált célkitűzést foglalják bele. Erről a javaslatról az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyalást folytat. A 2030-ra vonatkozó új célérték képezi majd az EU új, Párizsi Megállapodás szerinti kibocsátáscsökkentés nemzetileg meghatározott hozzájárulásának felülvizsgálatáról folytatott megbeszélések alapját.
Amint az európai zöld megállapodásban és a mai közleményben is szerepel, a Bizottság elkezdi kidolgozni azokat a részletes jogalkotási javaslatokat, melyek meghatározzák az új célérték teljesítésének mikéntjét. A kibocsátáscsökkentés elérése érdekében a Bizottság felül fogja vizsgálni az összes vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai eszközt, hogy 2021 júniusáig megfelelő javaslatokat tudjon előterjeszteni.
További információ:
* Kérdések és válaszok a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervvel kapcsolatban
* Közlemény: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása
* A közleményhez kapcsolódó hatásvizsgálat (part 1) – (part 2)
* A tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek uniós szintű értékelése
* Tájékoztató: A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv – Jövőkép Európa számára
* Tájékoztató: a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv szakpolitikai eszközei
* Tájékoztató: a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek értékelése
* Beszéd az Unió helyzetéről
* Sajtóközlemény: az Unió helyzete – főbb kezdeményezések
* Weboldal: az Unió helyzete 2020
* Európai zöld megállapodás
* Európai helyreállítási terv
* Uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus
* A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv
* Nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek”
Forrás:
Az Unió helyzete: a Bizottság fokozza az éghajlatvédelmi törekvéseket és 55%-os kibocsátás-csökkentést javasol 2030-ig; Európai Bizottság; 2020. szeptember 17.
