Európai Uniógazdaságközigazgatás: magyar

Súlypontáthelyezés a hazai fejlesztéspolitikában

Szerző: 2021. május 2.No Comments

„A 2014-2020-as uniós ciklusban Magyarország eddig a rendelkezésre álló források 62 százalékát hívta le Brüsszelből – derült ki az Európai Bizottság legfrissebb, április végi állapotot tükröző adataiból.
Korai lenne kongatni a vészharangot, hiszen a fejlesztési időszak hét plusz kétéves, azaz 2022 decemberéig kell elérni a 100 százalékot.

Az uniós átlag 59 százalék, hazánk a csehekkel holtversenyben a 12. helyet foglalja el. A visegrádi térség másik két tagja, Lengyelország 64 százalékkal a 10., Szlovákia viszont 48 százalékkal a sereghajtók egyike, e téren csak Horvátországot, Hollandiát és Dániát előzi meg.

Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből mostanáig 15,43 milliárd eurót folyósított, ami a 350-es forint-euró tervezési árfolyammal számolva 5400 milliárd forintnak felel meg. A kormány tavaly a forintgyengülésre reagálva két lépcsőben módosította a lehívásoknál alkalmazott kurzust, amely előbb 318,87 forintól 332,16-ra, majd 350-re emelkedett. Az eredmények alapján tapintható a súlypontáthelyezés a hazai fejlesztéspolitikában, hiszen négy hónap alatt mindössze 1 százalékponttal kúszott feljebb a lehívási mutató, míg a múlt év végén erős hajrával a novemberi 56 százalékról december végére 61 százalék lett.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a már korábban kifizetett előlegeken túl az uniós társfinanszírozású beruházások mögött álló fejlesztési számlák brüsszeli kiegyenlítése nem folyamatos, hanem időszakos. Ezzel együtt jelzésértékű, hogy míg Magyarország az év első négy hónapjában 61-ről csak 62 százalékra lépett előre, addig a közösségi átlag 55-ről 59 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a következő 20 hónapban 9,58 milliárd eurót, azaz – a 350-es váltásnál maradva – több mint 3350 milliárd forintot kell még átpréselni a rendszeren. Mivel tavaly az ország az összes forrás 19 százalékát hívta le egy naptári év alatt, a fennmaradó 38 százalék „hazahozatala” ezen a ponton nem irreális cél.
Nemcsak a 2014-2020-as ciklus zárását, hanem a 2021-2027-es nyitását is felülírta azonban a járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása.

A kormány eddig elsősorban állami eszközökkel igyekezett beruházásra és munkahely-teremtésre ösztönözni a vállalatokat, az Európai Bizottsággal pedig a helyreállítási alap felhasználásának tisztázása kapott prioritást. Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli látogatása során már egy héttel ezelőtt egyértelművé tette Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének, hogy a helyreállítási alapból Magyarország a neki járó 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással tervez, a 3384 milliárdos hitel felvételével egyelőre nem kíván élni. Ezzel együtt a tervezett márciusi start helyett, a következő hetekben várhatóan már valóban megjelennek az első 2021-2027-es vállalkozásfejlesztési pályázatok is.”

Forrás:
Súlypontáthelyezés a hazai fejlesztéspolitikában; Világgazdaság; Gyöngyösi Balázs; 2021. május 1.