egészségügyEurópai UniógazdaságInternetközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarmédiaművelődéspolitikaszakirodalomtársadalom

Járvány sújtotta társadalom – Elemi változások a pandémiás társadalmakban

Szerző: 2021. június 6.No Comments

A vírustól megtépázottan, korábbi szokásainktól elrugaszkodva kell berendezni új életünket. Mit tett a Covid-19 a társadalommal? Hogyan látják a válságkezelést és a kilábalás lehetőségét a társadalomtudományok kutatói? Mindez előviláglik egy kisvártatva megjelenő új tanulmánykötetből.

Tavaly kora tavasszal mindannyian arra voltunk kíváncsiak, hogy lesz-e a Kínából érkező különös híreknek ránk nézve bármilyen következménye. Talán bizakodva arra is gondoltunk, hogy életünket ez a vírus nem fogja befolyásolni. Elszoktunk már a világjárványoktól: évtizedek óta a fertőző betegségek legyőzéséről szólnak a híradások. Ma már tudjuk, bizakodó gondolataink tévesek voltak, a világjárvány pedig felforgatta életünket. „Itt bizony egy olyan új generáció formálódik, aminek meghatározó élménye lesz a koronavírus” – idézi Székely Levente ifjúságkutatót Hörcher Ferenc eszmetörténész a Járvány sújtotta társadalom című, hamarosan megjelenő új kötetben.

Bár a tudósok, kutatók visszaszorultak otthonaikba, ritkán lehet olyan élményük, hogy szinte közvetlenül ők alakíthatják a társadalom működését. Ma a járványkutató biológusok, a járványt modellező matematikusok, orvosok és gyógyszerészek szakmai álláspontja alapján születnek meg a kormányzati döntések. A társadalomtudósokra eközben pedig az a feladat hárul, hogy segítsék megérteni, milyen hatásokkal járt ez az időszak, és melyek lehetnek a járvány hosszú távú következményei. E feladatnak az első között igyekszik eleget tenni a Koltay András rektor és Török Bernát intézetvezető által kötetté formált tanulmánygyűjtemény, amely hamarosan megjelenik a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül alcímet viselő könyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összesen 52 szakértőjének – oktatójának, kutatójának – közreműködésével készült, így a szerkesztőknek arra nyílt lehetőségük, hogy a koronavírus hatásait kivételesen árnyaltan, az állam-, a politika-, a rendészet- és a hadtudomány, valamint a katasztrófavédelem szakembereinek álláspontját összegyűjtve mutassák be.

A járvány sújtotta politikum

A kötet első része a járványra reagáló állam és a politika sajátosságait járja körül. Hörcher Ferenc a kötet legelső tanulmányában a koronavírust övező nemzetközi politikai diskurzus elemzésével máris azzal kecsegteti az olvasót, hogy közelebb kerülhet a politika természetének megértéséhez.

Karácsony András és Nagypál Szabolcs jogtudósok a rendkívüli helyzetben cselekvő kormányzat alkotmányos felhatalmazásának természetét vetik össze a Carl Schmitt-i „kivételes helyzettel”, míg Stumpf István a különleges jogrend alkotmányos jelentőségét vizsgálja a politika stressztűrő és válságkezelő képességének szemszögéből.

A tanulmánykötet e részén a jogászoké mellett a gyakorló rendőr-, honvéd- és tűzoltótisztek hangja is megszólal. Balla József, Christián László és Hautzinger Zoltán rendőrtisztek a járványügyi veszélyhelyzet rendészeti tapasztalatait veszik számba: bemutatva az egyetem Rendészettudományi Karának részvételét is. Petruska Ferenc, Till Szabolcs és Balogh András József honvédtisztek közös tanulmánya a haderő járványügyi közreműködésének jogi hátterét mutatja be. Végül pedig Gulyásné Gyurka Tímea és Vass Gyula tűzoltótisztek írása a katasztrófavédelem szerepvállalásáttárja fel a védekezésben.

A kötet első részét gazdagítják azok a politikai eszmetörténeti írások is, amelyekben a kutatók a hétköznapokból elmozdulva elemzik a vírusra reagáló állam helyzetét. Pap Milán John Locke prerogatív hatalomról kifejtett nézeteit idézi fel, Smrcz Ádám a biopolitikát állítja kontrasztba a járványügyi intézkedésekkel, Tóth Kálmán pedig az 1831-es kolerajárvány tanulságait vonja le az olvasó számára. Végül Balogh Róbert egy korábbi járványos gyermekbénulás magyarországi történetét elemző könyv eredményeire irányítja rá a figyelmünket, amely a koronavírus idején új értelmet kaphat.

A járvány sújtotta gazdaság

A kötet második része elsősorban a gazdasági kihívásokat dolgozza fel. Bonnyai Tünde, Kiss Adrienn és Margitics József például azt elemzik, hogy a rövid időn belül kényszerből meghozott döntések hogyan igyekeztek biztosítani a létfontosságú vállalatok működését. Szintén a koronavírus elleni védekezés súlyos gazdasági hatásait járja körül Czeczeli Vivien, Kolozsi Pál Péter, Kutasi Gábor, Marton Ádám és Várpalotai Viktor közös elemzése. A második részt záró tanulmányban Megyeri Lajos és Mógor-Krózser Terézia azt dolgozzák fel, hogy milyen kihívást jelentett a Magyar Honvédségnek a létfontosságú rendszerelemek védelme.

Bőven esik szó a jelenlétiből távollétire váltó oktatás kihívásairól is a kötetben. Kalas Vivien tanulmánya uniós összehasonlításban tárja elénk a digitális oktatás tapasztalatait és jövőbeli vízióját. Krasznay Csaba és Koczka Ferenc az online oktatás kiberbiztonsági és adatvédelmi kihívásait elemezve hívja fel arra a figyelmet, hogy egyelőre nincsen gyors és egyszerű megoldás a gyermekek online biztonságának megteremtésére.

Változott a sajtó és a közélet hangneme is a járvány alatt. Kovács Eszter kortárs francia filozófusok publicisztikái alapján térképezi fel a járványügyi intézkedések közösségi megítélését: bemutatva a korlátozásokkal szembeni kritikus véleményeket, de ugyanúgy a társadalmi szolidaritást is. Nádori Péter tanulmánya pedig az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete által végzett empirikus kutatás eredményeit dolgozza fel, amely arra kereste a választ, hogy a jórészt home office-ból üzemelő hazai hírportálok miként birkóztak meg azzal a kihívással, amelyet a közönség hatalmas információigénye okozott.

A járvány sújtotta Európai Unió

A kötet harmadik részében a járvány európai uniós fejleményeit vizsgálják a szerzők. Navracsics Tibor például a pandémia első hulláma alatt zajló európai események elemzése alapján arra jut, hogy a járvány akár az uniós intézmények bővülő szerepvállalásához is vezethet. Petri Bernadett elemzése pedig éppen azt vizsgálja, hogy miként reagáltak ezek az uniós intézmények a rendkívüli helyzetre. Gát Ákos Bence tanulmánya szerint a járványhelyzet alatt az uniós intézmények működésével szemben joggal merülhettek föl jogállamisági kérdések. Máthé Réka Zsuzsánna pedig a járvány az Európai Unió gazdaságára gyakorolt hatásával foglalkozik, és arra számít, hogy az egyes tagállamok recesszióból való felépülése eltérő módon fog alakulni, vagyis élesedhetnek a tagállamok közötti különbségek.

Arról is olvashatunk, hogyan torpantak meg vagy alakultak át közös ügyeink a járvány alatt. Hegedüs Csilla tanulmánya például azt tárja fel, hogy az Európai Unió tagállamainak nem sikerült kitűnőre vizsgázniuk a kisebbségi anyanyelvhasználati jogok biztosítása terén egy olyan időszakban, amikor az anyanyelven való kommunikáció életeket menthet. Az európai polgári kezdeményezések járvány alatti sorsának elemzésével foglalkozik Tárnok Balázs és Nagy Dénes András tanulmánya.

A szerzők érintőlegesen már itt kitekintenek az unión kívüli régiókra is: Egeresi Zoltán és Pénzváltó Nikolett a járvány elleni védekezés alapvető kérdését állítja középpontba Törökország példáján keresztül: mennyire hozhatók összhangba az egészségért tett megszorító intézkedések a gazdasági károk minimalizálására hozott erőfeszítésekkel. Végül Vargha Csilla elemzi a járvány hatását Magyarország a határon túli magyar közösségekkel fennálló kapcsolatára – kiemelve, hogy szinte megszakítás nélkül folytatódtak a nemzetpolitikai programok.

A járvány sújtotta globalizáció

A kötet záró része a világjárvány globális hatásait helyezi fókuszába. Tálas Péter témaindító írása arra a következtetésre jut, hogy a válságok gyorsítani vagy lassítani képesek a már létező hatalombefolyásoló folyamatokat. Ennek kapcsán Nyáry Gábor és Ambrus Éva tanulmánya a világjárvány egyik baljós fejleményeként mutat rá a nagyhatalmak közötti, gyakran a kibertérben zajló konfrontációk erősödésére. Kutasi Gábor tanulmánya is arra keresi a választ, hogy a koronavírus-válság miként hatott az EU és az USA kereskedelempolitikai vetélkedésére. Kozma Klementina írása szerint a járvány kezelésének jelentős szerepe lesz abban, hogy mit gondol majd a világ az Amerikai Egyesült Államokról, annak vezető szerepéről. Csiki Varga Tamás szintén arra hívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány sok szempontból gyakorol komoly hatást a NATO-tagállamok haderőire. Deák András György pedig az energiapiacokat érintő fejleményekretekintve látja úgy, hogy a pandémia az alkalmazkodás új formáit követeli meg az iparági szereplőktől.

A kötet számos tanulmánya szól a megélt mindennapokról vagy épp az élet olyan területeiről, amelyek ritkábban kerülnek reflektorfénybe. Sándor Lénárd kötetben szereplő tanulmánya például áttekintést ad arról, hogy milyen hatást gyakorolt a járvány az Amerikai Egyesült Államok bíróságaira, azok működőképességére. Háda Béla írása pedig az indiai fejlemények kapcsán világít rá arra, hogyan kap gellert egy szigorú, de sikeres járványkezelés akkor, ha a karanténba belefáradt ország idő előtt enyhít az intézkedéseken.

Pásztor Szabolcs a szubszaharai térség eseményeit átnézve arra jut, hogy a járvány egy új, aligha kedvező gazdaságtörténeti fejezetet nyithat a régióban. Zahorán Csaba riportja pedig azt mutatja be, miként élték meg a válságos helyzetet a bukaresti emberek, Lukács B. György kötetzáró tanulmánya végül az 1972-es jugoszláviai feketehimlő-járványra tekint vissza.…”

Forrás:
Elemi változások a pandémiás társadalmakban; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2021. május 11.
Járvány sújtotta társadalom. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül; Török Bernát, Koltay András (szerk.); Ludovika könyvek; ISBN: 9789635314775; 2021