„Szerdán hozták nyilvánosságra az Európai Unió Fit for 55 csomagját, ami a 2030-ig meghatározott, 1990-es bázisévtől számított 55 százalékos uniós üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés eléréséhez szükséges gyakorlati lépéseket taglalja.
…
Nyilvánosságra hozatala után beigazolódni látszanak a környezetvédő szervezetek félelmei, miszerint nem nyújt megfelelő megoldást a klímaváltozás elleni küzdelemben, miközben szociális szempontból is felvet problémákat.
Noha a tervezet kitér a kibocsátáscsökkentés szociális aspektusaira, látványosan nem fordít elegendő energiát – akár a szó szoros értelmében – arra, hogy a benne foglalt intézkedések ne sújtsák aránytalanul az alsó társadalmi rétegeket.
…
Ahogy a Föld Barátai európai szervezete (FOEE) és a Jogot az Energiához Koalíció (REC) felhívják rá a figyelmet, a csomagban foglalt intézkedések nyomán sok szegény háztartásnak tovább fog növekedni az energiaszámlája, amennyiben nem finomítanak a javaslatokon. Miközben méltányolandó és fontos cél, hogy csökkentsék az épületek energiafelhasználását, és a jövőben csak magas energiahatékonyságú épületekre adjanak engedélyt, a házak károsanyag-kibocsátására kivetett díjakból hiányzik a szociális érzékenység.
…
A szervezetek úgy látják, hogy – amellett, hogy tagállami szinten nem várhatók kikényszeríthető lépések – a szegények támogatására előirányzott eszközök nincsenek megfelelően meghatározva, és várhatóan a támogatások mértéke sem lesz elégséges a rohamosan növekvő energiaszámlák kompenzálására.
Azzal ugyanis, hogy az Európai Bizottság bevonná a lakossági energiafelhasználást, valamint a közlekedést az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS), jelentősen nőnének a társadalom terhei.
…a lakossági gázszolgáltató, vagy az üzemanyag-kereskedő az eladott tüzelőanyag után meg kellene hogy vásárolja az európai ÜHG-kibocsátási kvóta megfelelő részét. Erre eddig a polgári légi közlekedés, energiatermelők, valamint a nagyipar volt köteles.Vagyis előreláthatóan a lakossági fogyasztásra terhelnék rá a cégek a pluszköltségeket, melyekkel a Bizottság a károsanyag-kibocsátást fogná vissza, ami a fent említett okokból igazságtalan: nem nézi, hogy kinek milyen az anyagi helyzete, csupán azt, hogy mekkora a kibocsátása…A kimutatások szerint az európai háztartások rezsije évi 429 euróval fog nőni átlagosan. Ráadásul a lakossági terhek növelésével párhuzamosan a kibocsátás várhatóan alig fog csökkenni ezen rendszer bevezetése nyomán; míg az ipari termelés területén a karbonkvóták ösztönözhetik a termelőket a kibocsátáscsökkentésre, technológiaváltásra vagy a termelés felhagyására, a lakossági fogyasztókra nem lehet ilyen egyszerűen átültetni a piaci logikát. ”
Forrás:
A zöldszervezetek elégedetlenek az EU klímavédelmi csomagjával; Kiss Soma Ábrahám; Mérce; 2021. július 14.
