Internetközigazgatás: külföldönmédiapolitika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. július 26.

Szerző: 2021. július 25.No Comments

Belföldi Internet-politika és a diplomácia digitalizációja

A digitális diplomácia szakterületének egyik kiemelkedő kutatója, az Oxfordban működő izraeli Ilan Manor legutóbbi írásában az egyes nemzeti Internet-politikák és az adott állam digitális diplomáciai fejlesztései közötti összefüggéseket vizsgálta. Témafelvetése azzal a jól dokumentálható megfigyeléssel kezdődik, amelyik a világ sok országában a kormányzati szereplők digitális kontrolljának szigorodását veszi szemügyre. Egyfajta jellemző esettanulmányként India példáját idézi Manor. A koronavírusos 2020-as év egyik figyelemre méltó fejleménye volt ugyanis, hogy – a geopolitikai ellentétek felerősödésével – megsokasodtak az ázsiai térség két szomszédos óriása, Kína és India közötti konfliktusok. Az elmérgesedő helyzetben lokális fegyveres összecsapásokra is sor került, a szembenállás azonban hamar áthelyeződött a digitális technológiák „hadszínterére”. Az indiai kormány, egymást követő három hullámban, több száz kínai fejlesztésű, illetve kínai tulajdonú mobil kisalkalmazás használatát tiltotta be az ország területén. Névleg az ilyen app-ok által jelentett nemzetbiztonsági fenyegetések szerepeltek a tiltás okaként. Nevezetesen az a gyanú, illetve feltételezés, hogy ezek az alkalmazások tömegesen juttatják a kínai kormány kezére az indiai felhasználók adatait is. India ugyanakkor törvényben védi adatszuverenitását: jogszabály tiltja, hogy az ország állampolgárai által generált adatokat más országokban tárolják, vagy felhasználják. Az indok vélhetően nem tekinthető légből kapottnak, mivel (ahogy azt következő hírünk is állítja) Kína hatalmas tömegekben igyekszik megszerezni a legújabb (Mesterséges Intelligencia) technológiákhoz nélkülözhetetlen adathalmazokat, ugyanakkor azonban nyilvánvalóan más szempontok is vezérelték az indiai döntéshozókat. Valójában arról van szó, hogy ez a tiltás kapóra jött azért, hogy jelentős lendületet adjanak az indiai digitális iparok (nevezetesen a szoftver ágazat) fejlesztésének. A másik emlékezetes fejleménye az elmúlt időszak indiai digitális politikájának az egyértelműen a közösségi média platformok működésének (elérhetőségének) időszakos korlátozása volt. Különösen a kormányzati intézkedésekkel elégedetlen agrármozgalommal kapcsolatban keletkező (álhírnek minősített) online párbeszédek serkentették ilyen drasztikus lépésre az indiai média- és telekommunikációs hatóságot.

India azonban koránt sincs egyedül ezzel a fellépéssel; a világ számos országában került sor az elmúlt évek során a digitális tartalmak, illetve az online hálózatok kormányzati korlátozására. Belarusz néhány héttel ezelőtti ilyen lépése csupán a legutóbbi ilyen eset, de sokfelé akadt példa hasonló intézkedésekre, Brazíliától, Egyiptomon át Törökországig, vagy (hogy a nyugati világ se maradjon ki, az ehhez a politikai közeghez sorolt) Ukrajnáig. Adódik a kérdés: hogyan hat ezen országok megszorító digitális belpolitikája a külvilág felé nyitó digitális diplomáciai törekvéseik alakulására?
Az izraeli kutató éppen a már említett India példáján mutatja be, hogy az ország az elmúlt évek során koncentrált erőfeszítéseket tett a digitális közdiplomácia eszközparkjának kiépítésére és működtetésére. A Külügyminisztérium, illetve a világban elszórt diplomáciai képviseleteik rendkívül aktív jelenlétet építettek ki a közösségi platformokon. Ugyanakkor Modi miniszterelnök személyes külpolitikai kapcsolattartásához, illetve globális imázs építéséhez is nagy energiával (és ügyességgel) használja fel a digitális technológiákat. Manor megállapítása szerint, miközben India egyre szorosabb ellenőrzés alá veszi belföldön az online tereket és hálózatokat, addig a külvilágban változatlan aktivitással támaszkodik a digitális eszközök adta lehetőségekre. Ez azonban – véli Ilan Manor – óhatatlanul egy diszkrepanciát idéz elő, ami hosszú távon India digitális diplomáciájának hatásosságát, eredményességét csökkenti majd.
How Do Domestic Digital Policies Shape Digital Diplomacy?; Ilan Manor; DigDiplo; 2021. július 5.

Harc az adat-hegemóniáért – az USA és Kína közötti összecsapás még csak most kezdődik

Trump elnök viharos elnökségének egyik emlékezetes epizódja volt a kínai fejlesztésű (és a kínai ByteDance cég által tulajdonolt) TikTok közösségi média platform kapcsán kirobbant háborúskodás. A hangsúly akkoriban alapvetően a két hatalom – a status quót őrizni akaró USA, és a világelsőségért bejelentkező Kína – közötti technológiai összecsapáson volt. Formálisan természetesen szerepet kapott a fiatal (döntően tizenéves) korosztályok körében elsöprő népszerűségre szert tett rövidvideó megosztón futó tartalmak kérdése is. Tavaly nyáron azonban ez elsősorban úgy merült fel: a kínai kormányzat (formális, jogi lehetőségeire, valamint informális erejére támaszkodva) nyomást gyakorolhat a TikTok-ra, hogy az cenzúrázza az Amerikában keletkező tartalmait. Egyben az Egyesült Államok elleni kínai információs kampányok lehetséges eszközeként tekintettek a népszerű megosztóra. A tekintélyes amerikai szakmai lap, a Foreign Policy most terjedelmes összeállítást szentelt a témának. A friss megközelítés alapvető mondanivalója az, hogy a Trump-kormányzat a TikTok elleni fellépése során valójában „rossz helyre helyezte a hangsúlyokat”, azaz valójában nem is az igazi problémára koncentrált. Az igazi problémát (és veszélyt) ugyanis az jelenti, hogy a TikTok valójában alkalmas arra, hogy a rajta generálódó adattömeget visszacsatornázza a kínai állam által kiépített adat-ökoszisztémába. Az elkövetkező fél évtized technológiai fejlődésében (különösen a robotika, az automatizáció és a Mesterséges Intelligencia rendszerek széleskörű alkalmazásában) meghatározó szerepet játszik az adat. Egészen pontosan a nagy adathalmazok, a big data adatkészletek birtoklása. Az adattömegekért folyó nemzetközi rivalizálás, küzdelem jól ismert terepe a kibertér: a kiberhírszerző műveletek mögött valójában nem egy-egy titok megszerzése áll, hanem sokkal inkább a tulajdonképpen triviális jellegű, ám óriási adattömegek „elszívása”. A big data adatkészletek megszerzésére azonban legális csatornák is bőségesen adódnak, és éppen a digitális ellátási láncok egyfajta megcsapolása biztosíthat – például a TikTok-on keresztül – a kínai államnak hozzáférést adatok globális tömegeihez.
The US-China Data Fight Is Only Getting Started; Samantha Hoffman; Foreign Policy; 2021. július 22.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A nyilvános diplomácia Ázsiában – a feltörekvő régió első önálló konferenciája a témában

Öt napos konferencia kezdődik ma Szingapúrban, közdiplomáciai témában. Bár önmagában nem tűnik kirívóan szokatlan eseménynek, mégis úgy gondoljuk, hogy mindenképpen érdemes a figyelmünkre. Ez lesz ugyanis az első alkalom, hogy a térség államai saját regionális szakmai összejövetelen vitatják meg az utóbbi évtizedekben a diplomáciai munka fókuszába kerülő „public diplomacy” aktuális kérdéseit. A szervezők 15 ország elismert közdiplomácia szakértőit invitálták azzal a céllal, hogy a most már egyértelműen feltörekvő szerepet játszó ázsiai térség egyébként is példaértékűnek számító összefogása, az ASEAN nyilvános diplomáciai lehetőségeit megvitassák. A tanácskozáson kiemelt témaként kerül napirendre a nem-állami szereplők lehetséges szerepe a globális imázs- és bizalomépítésben. Három nem szokványos diplomáciai aktori kör közdiplomáciai szerepvállalásának esélyeit igyekeznek körüljárni. Elsősorban a gazdasági élet szereplőinek közdiplomáciai ténykedését vizsgálják; hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítanak (ebből a szempontból nyilván nem mellékes az sem, hogy a házigazda Szingapúr is egy dinamikus városállam) a városdiplomáciában rejlő lehetőségek kiaknázásának. Külön szekcióban tekintik át azt, hogyan lehetne a fiatal generációk életkori sajátosságainak egyedi vonásait felhasználni arra, hogy sajátos ázsiai jegyeket kölcsönözve dinamizálhassák ezt a „népi diplomáciai” törekvést.
Public Diplomacy in Asia; GovInsider; 2021. július 23.

A Facebook blokkolni kezdte az#OltásHalálos hashtegeket – ez a téma láthatóan nem volt sürgős

Ha valahol külföldi befolyásolási kísérletet gyanít a Facebook, vagy akár csak a „politikailag korrektnek” mondott beszéddel ellentétes kifejezés csúszik ki egy-egy posztoló tollából – máris számolhat vele, hogy lesújtanak a közösségi médiaüzemeltető óriáscég cenzorai. Ez az önként vállalat közhatalmi szerep azonban különösen szelektál a világra leselkedő veszedelmek osztályozásánál. A Zuckerberg-vállalkozás ugyanis csupán az elmúlt héten jutott el oda, hogy végre blokkolja az #Oltás Halálos hastaggel ellátott közléseket. Miközben a világ immár második éve küzd a globális koronavírus járvánnyal, egyre nyilvánvalóbb, hogy a negyedik hullámot sem fogja megúszni az emberiség. Jórészt azért, mert a közösségek átoltottsága a Föld számos pontján szinte elhanyagolhatóan csekély. A vírus maga is egy evolúciós harcos: a túlélésért küzd, és ezért újabb és újabb mutációkat fejleszt ki – éppen a beoltatlan tömegek megfertőzése révén. Miközben a fejlődő világ országaiban alapvetően a szegénység és az elmaradottság a gyors és átfogó oltási programok megvalósításának akadálya, addig a világ fejlett, jómódú részeiben egy meglepően elterjedt oltásellenes attitűd számlájára írható a népesség jókora hányadának védtelenül maradása. Miközben az egészségügyi szakma egyértelműen vallja, hogy a vírus végleges legyőzésére egyedül a vakcináció adhat lehetőséget, a Facebook mindeddig szótlanul tűrte a felületén folyó oltásellenes agitációt.
Facebook Just Blocked the #Vaccines Kill Hashtag Two Years Too Late; Brianna Provenzano; Gizmodo; 2021. július 21..

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor