Európai Uniógazdaságinformatikapolitikatársadalom

Az Unió helyzete: A digitális évtizedhez vezető út – Kérdések és válaszok

Szerző: 2021. szeptember 19.No Comments

Mit értünk a „digitális évtizedhez vezető út” alatt?

A digitális évtizedhez vezető út a Bizottság javaslata a 2030-ig megvalósítandó európai digitális átalakulás támogatása céljából. Ez a kezdeményezés megragadja és felkarolja az egyre gyorsuló tendenciákat és a digitalizáció iránti növekvő igényeket, amelyeket a világjárvány is hangsúlyosan előtérbe helyezett. A javaslat az európai digitális kapacitások hiányosságainak kezelésén alapul, miközben közös fellépéseket és nagyszabású beruházásokat állít a digitalizáció jelentette előnyök kiaknázásának szolgálatába.

A javaslat magját képező digitális iránytű négy kardinális pontját a digitális készségek, a digitális infrastruktúra, a digitális üzleti tevékenység és a digitális közszolgáltatások alkotják. Az egyes területekre vonatkozóan konkrét célokat határoztak meg az európai digitális évtized 2030-ig történő megvalósítása érdekében. A 2030-ig tartó időszakban a Bizottság és a tagállamok uniós szintű és nemzeti pályákat határoznak meg a célok elérésére. E pályák segíteni fogják a Bizottságot abban, hogy évente nyomon kövesse az előrehaladást, és a tagállamokkal közösen kezelje az eltéréseket és a hatékonysági problémákat.

A sikeres digitális átalakulás a globális tendenciák élvonalába helyezi Európát, ezzel alátámasztva, hogy versenyképes és képes egyetemes normákat kialakítani. Ráadásul a digitális technológiák kulcsfontosságúak az európai zöldmegállapodás fenntarthatósági céljainak eléréséhez.

Hogyan fog együttműködni a Bizottság a tagállamokkal a digitális évtized céljainak elérése érdekében?

A Bizottság és a tagállamok szorosan együtt fognak működni a digitális évtized célkitűzéseinek és célértékeinek elérése érdekében. Kezdetben, nem sokkal a digitális évtizedhez vezető út meghatározásáról szóló határozat hatálybalépését követően közösen kidolgozzák az egyes célok tekintetében tervezett uniós végrehajtási pályákat, amelyek segítenek értékelni a célok megvalósítása terén elért haladást.

A tagállamoknak jelenleg is használt vagy tervezett szakpolitikáik és eszközeik mellett nemzeti végrehajtási pályáikat is bele kell foglalniuk nemzeti stratégiai ütemterveikbe. A digitális évtizedre vonatkozó célok közül nem mindegyik igényel ugyanolyan erőfeszítést valamennyi tagállam részéről. Egyes célok bizonyos tagállamok célzott erőfeszítéseit teszik szükségessé, és azt is figyelembe vesszük, hogy a tagállamok különféleképpen járulhatnak hozzá az uniós szintű célok eléréséhez.

A Bizottság minden évben közzé fogja tenni „a digitális évtized helyzetéről” szóló jelentést. A jelentés közzétételét követő öt hónapon belül a Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködve azonosítják azokat a területeket, ahol az előrehaladás nem kielégítő, és megállapodnak a célok elérését biztosító intézkedésekről. Ezen a ponton a tagállamok a jelentésben körvonalazott ajánlások fényében kiigazíthatják nemzeti stratégiai ütemterveiket, és további korrekciós intézkedéseket és/vagy projekteket, például több országra kiterjedő projekteket javasolhatnak.

A határozat számos eszközzel kívánja biztosítani, hogy a tagállami intézkedések elegendőek legyenek a digitális évtized céljainak eléréséhez, köztük szakértői értékeléssel, bizottsági ajánlásokkal, további potenciális uniós szintű intézkedésekkel, valamint célzott párbeszéddel.

Mit fog tartalmazni a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés?

A jelentés az európai digitális átalakulás éves értékeléseként fog szolgálni. A jelentésben a Bizottság értékelni fogja különösen a digitális célok megvalósítása terén elért eredményeket. A jelentés össze fogja hasonlítani az egyes célkitűzések tervezett megvalósítási pályáját a mért előrelépéssel, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a célok gyorsabb elérését támogató további intézkedésekre, többek között közös kötelezettségvállalásokra és több országra kiterjedő projektekre is.

A jelentés:

  • azonosítja azon területeket, amelyeken további fellépésre van szükség;
  • elemzi a beruházási és egyéb erőforráshiányt, és felhívja a figyelmet az EU digitális szuverenitásának növeléséhez szükséges intézkedésekre; valamint
  • értékeli a releváns szabályozási javaslatok végrehajtását, valamint az uniós és tagállami szinten hozott intézkedéseket.

A jelentés által képet kaphatunk arról is, hogy a közeljövőben elfogadandó nyilatkozatban rögzítendő digitális elveket milyen mértékben tartják be.

A digitális évtized helyzetéről szóló jelentés és a tagállamoknak szóló ajánlásai hogyan kapcsolódnak az európai szemeszterhez?  

A Bizottságnak éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára a digitális évtized helyzetéről. A jelentés tartalmazza majd a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI), amely ismerteti az európai szemeszter digitális vonatkozásait alátámasztó adatokat, valamint az EU digitális átalakulásának áttekintését és elemzését. Értékelni fogja továbbá a digitális évtized 2030-ig tartó időszakra vonatkozó célkitűzései terén elért eredményeket. Így tehát a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés várhatóan beépül majd az európai szemeszterbe, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó szempontokat is.

Mik a több országra kiterjedő projektek?

A több országra kiterjedő projektek nagy léptékű projektek, amelyek elő kívánják segíteni az Unió digitális átalakulására vonatkozó célok elérését. Koordinált beruházásokat valósítanak meg az EU, legalább három tagállam és adott esetben más állami vagy magánszereplők között.

A digitális ágazatba irányuló fokozott és célzott beruházások révén a több országra kiterjedő projektek élvonalbeli páneurópai kapacitásokat fejlesztenek ki és alkalmaznak stratégiai jelentőségű technológiai területeken, ezáltal versenyképesebbé és ellenállóbbá téve az európai gazdaságot.

Vannak-e példák több országra kiterjedő projektekre?

A Bizottság azonosította azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol a digitális évtized céljainak eléréséhez elsőként van szükség a tagállamok közötti együttműködésre:

  • közös európai adatinfrastruktúra és -szolgáltatások;
  • az EU ellátása az alacsony energiaigényű processzorok következő generációjával;
  • 5G-folyosók páneurópai kiépítése;
  • az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozáshoz kapcsolódó szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzése;
  • rendkívül biztonságos kvantumalapú és űrbe telepített kommunikációs infrastruktúrák kifejlesztése és alkalmazása;
  • az EU kiberbiztonsági stratégiájának részeként biztonsági műveleti központok hálózatának kiépítése;
  • összekapcsolt közigazgatás;
  • európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra;
  • európai digitális innovációs központok;
  • a digitális készségek fejlesztését célzó csúcstechnológiai partnerségek a készségfejlesztési paktum révén;
  • egyéb olyan projektek, amelyek a kibontakozó társadalmi, gazdasági vagy környezeti fejlemények miatt idővel szükségessé válnak a digitális évtized célkitűzéseinek eléréséhez.

A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés kellő tájékoztatást biztosít majd Európa digitális átalakulásának fejleményeiről és a feltárt hiányosságokról, valamint aktualizálja a több országra kiterjedő projektek listáját.

Milyen előnyökkel járnak a több országra kiterjedő projektek?

  • A több országra kiterjedő projektek:
  • olyan nagyszabású projekteket tesznek lehetővé, amelyeket egyetlen tagállam önmagában nem tudna megvalósítani;
  • erőforrásokat vonnak össze a méretgazdaságosság elérése és a hatás növelése érdekében;
  • csökkentik a tagállamok közötti digitális szakadékot;
  • támogatják az összekapcsolt, interoperábilis és biztonságos digitális egységes piacot;
  • olyan kiválósági ökoszisztémákat építenek ki, amelyek elég jelentősek ahhoz, hogy vonzzák és meg is tartsák a tehetségeket;
  • olyan kiemelt kezdeményezéseket hajtanak végre, amelyek esetében fontos a tagállamok közötti együttműködés.

Milyen pénzügyi forrásokat használnak fel a több országra kiterjedő projektek finanszírozására? 

A több országra kiterjedő projektek várhatóan képesek lesznek arra, hogy sikeresen lehívják és kombinálják a különböző uniós és tagállami finanszírozási forrásokat, amit a tagállamok önmagukban nem tudnának megvalósítani.

A több országra kiterjedő konkrét projektek szükségleteitől függően a központilag irányított uniós programok forrásai kombinálhatók a tagállamok által biztosított forrásokkal, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, a Digitális Európa programból, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, az InvestEU programból, a Horizont Európa keretprogramból, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó hozzájárulásokat is.

A tagállamok regionális vagy nemzeti költségvetésükből is hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez. Az Európai Beruházási Bank (EBB) és más állami vagy magánszervezetek adott esetben szintén hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez. Amennyiben a pénzügyi források állami támogatásnak minősülnek, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Hogyan koordinálják a több országra kiterjedő projekteket?

A Bizottság az akcelerátor szerepét vállalva fogja koordinálni a több országra kiterjedő projektek létrehozását.

E koordináció első lépéseként a Bizottság feladata a javasolt több országra kiterjedő projektek életképességének értékelése, valamint az összes tagállamnak címzett, kapcsolódó pályázati felhívások közzététele.

Ennek alapján a koordináció második lépésében a Bizottság a részt vevő tagállamokkal együtt feltérképezi a több országra kiterjedő projekt végrehajtásának lehetőségeit, mellyel kapcsolatban tanácsadást is végez. Ennek része többek között egy iránymutatás a több országra kiterjedő projektek végrehajtásának stratégiai szempontjaira, a finanszírozási források kiválasztására és a végrehajtási mechanizmusra vonatkozóan.

A Bizottság szükség esetén technikai segítségnyújtási szolgáltatások, szakértelem és a bevált gyakorlatok cseréje révén is támogatni fogja a több országra kiterjedő projektek végrehajtását.

Alkalmazandók-e az állami támogatási szabályok?

Igen. Az e javaslatban meghatározott eljárások nem érintik az állami támogatásokra vonatkozó rendes eljárásokat, amelyeket az összes egyéb, állami támogatást magában foglaló intézkedéshez hasonlóan követni kell. Az állami támogatások ellenőrzése megakadályozza a magánberuházások kiszorítását, megsokszorozza e beruházások hatását, megakadályozza az állami források pazarlását és korlátozza a verseny torzulását. Az állami támogatási szabályok azt is biztosítják, hogy a belső piacon elkerülhetők legyenek a támogatási versenyek. 

Mi az az Európai digitális infrastruktúra-konzorcium?

Az Európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC) az Európai Bizottság által javasolt új eszköz, amely segít felgyorsítani és egyszerűsíteni a több országra kiterjedő projektek létrehozását és megvalósítását, amikor a meglévő egyéb jogi keretek esetleg nem megfelelőek.

Legalább három olyan tagállam, amely részt kíván venni egy több országra kiterjedő projektben, és amely ehhez európai digitális infrastruktúra-konzorciumot kíván igénybe venni, kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

A tagállamok kérelmének elbírálását követően a Bizottság – amennyiben megállapítja, hogy a határozatban előírt valamennyi követelmény teljesül – határozatot fogad el az európai digitális infrastruktúra-konzorcium létrehozásáról. Minden konzorcium saját jogi személyiséggel, irányító szervvel, alapszabállyal és a részt vevő tagállamok valamelyikében székhellyel fog rendelkezni.

Miért van szükség állami forrásokra ott, ahol a magánszektor beruházásai is működnének?

Az állami támogatást felhasználó, több országra kiterjedő projektek az optimálistól elmaradó beruházási helyzetben lévő területeket célozzák meg, a magánfinanszírozás duplikálása vagy kiszorítása nélkül, ezáltal egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtve.

További információk:

Ursula von der Leyen elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről

Sajtóközlemény – Az Unió helyzete: A Bizottság javaslatot tesz a digitális évtizedhez vezető útra az EU digitális átalakulásának 2030-ig történő megvalósítása érdekében

Tájékoztató – A digitális évtizedhez vezető út

Ismertető – A digitális évtizedhez vezető út

Javaslat – Határozat a digitális évtizedhez vezető út meghatározásáról

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

A digitális iránytű

Forrás:
Az Unió helyzete: A digitális évtizedhez vezető út – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2021. szeptember 15.