Skip to main content
közigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

A V4-es országok kiemelt kérdésként kezelik a kiberhadviselést is magában rejtő hibrid hadviselést

Szerző: 2021. október 3.No Comments

„Erős szövetségi rendszerben dolgozunk, de ennek a rendszernek az erejét a nemzeti képességek kell, hogy adják – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a V4-es védelmi miniszterek találkozója után tartott sajtótájékoztatón, október 1-jén, Erdőbényén.

Közös sajtótájékoztatót tartott Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Jaroslav Nad’ szlovák védelmi miniszter, Jan Havranek cseh védelmi miniszterhelyettes és Wojciech Skurkiewicz, lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes Erdőbényén, a V4-es védelmi miniszterek találkozója után, pénteken.

Benkő Tibor konstruktívnak és előremutatónak nevezte a V4-es országok magyar elnökségi évében tartott első védelmi miniszteri tanácskozást, amelyet védelempolitikai kérdésekről és a katonai együttműködésről folytattak. A tárgyaláson bemutatta a magyar elnökség elgondolásait és cselekvési tervét, amelyet a partnerországok elfogadtak. „Ugyanakkor kidolgozásra került egy miniszteri feladatszabás, amely megfogalmazza a védelempolitikai kérdéseket, a vezérkarfőnökök és a fegyverzetigazgatók feladatait. Ezt a feladatszabást alá is írtuk közös megállapodásként, a jövőben pedig ezek alapján fogjuk az együttműködést folytatni” – mondta Benkő Tibor, hozzátéve: mind a négy államnak megvan a védelmi nemzeti sajátossága, többek között arról, hogy milyen fenyegetettségeket tekint elsődlegesnek – a magyar elnökség alatt ezek mentén alakítják ki a további együttműködést.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: számos olyan közös témakör van, amely a V4-es országok mindegyikét érinti, ezek között is vannak prioritásként kezelt pontok. „Kiemelt helyet kapott a nemzeti képesség építésének a fontossága. Erős szövetségi rendszerben dolgozunk, és nem vitatjuk ennek a szövetségi rendszernek az egységét, de ennek az erejét a nemzetállamok ereje kell, hogy alkossa. Ezért kezeljük kiemelten helyen ennek kérdését, és ennek alapján hajtjuk végre a haderőfejlesztési programot” – fogalmazott.

Benkő Tibor hangsúlyozta: mind a négy ország kiemelt kérdésként kezeli a megváltozott biztonsági kihívásokat, köztük a kiberhadviselést is magában rejtő hibrid hadviselési formát. Egyetértettek az önkéntes tartalékos haderő fontosságának kérdésében, valamint abban is, hogy a Nyugat-Balkán békéjének stabilizálása és megvédése prioritást élvező feladat Közép-Európa biztonságának érdekében.

A tanácskozáson természetesen szóba került a NATO afganisztáni kivonulásának kérdése is. Benkő Tibor úgy fogalmazott: a téma rengeteg kérdést vet fel, egyben olyan hibákra mutat rá, amelyek a jövőben elkerülhetőek lesznek. Különösen fontos ezek vizsgálata annak tükrében, hogy a négy ország közös missziós területeken fog együttműködni a jövőben.

A tárcavezető elmondta: a tárgyaláson szó esett az illegális migrációról, amely szintén kiemelt védelmi kérdés nem csak a V4-ek, de egész Európa szempontjából, különös tekintettel arra, hogy az illegális migráció magában rejti a terrorizmus lehetőségét. Mint mondta, jelenleg Lengyelország küzd hasonló gondokkal, mint 2015-ben hazánk, így a lengyel-fehérorosz határon éppen biztonsági határzár épül.

Benkő Tibor úgy összegzett: „egy olyan megállapodás aláírásán vagyunk túl, amely felvázolja mindannyiunk számára, hogy milyen célból és milyen irányban kell együttműködésünket folytatni.”

Jaroslav Nad’ szlovák védelmi miniszter értékelésében úgy fogalmazott: ismét bebizonyosodott, hogy a V4-es védelmi miniszteri találkozó kimagasló értékkel bír az államok közötti kooperáció területén. A tanácskozáson alapvetően új területekre koncentráltak, ez egyrészt a katonai orvoslási együttműködésre fókuszált, másrészt a védelmi ipari együttműködésekre. Mint mondta, az egész területet illetően komoly ambícióik vannak a tagoknak, a részletek kidolgozása azonban még a jövő feladata.

Wojciech Skurkiewicz, lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes nagyon fontos eseménynek nevezte a V4-es tárgyalást, amely nem csak a négy tagállam, hanem egész Európa és a NATO szempontjából is lényeges kérdéseket tárgyalt. A lengyel határkerítéskapcsán elmondta: az illegális migráció visszaszorítása a jelen és a jövő kulcsfontosságú feladatai között szerepel. Lengyelország ezért 180 kilométer hosszú biztonsági határzárat épít a fehérorosz határon: a körzetben, ahol rendkívüli állapotot is hirdettek, jelenleg több ezer katona vigyáz a biztonságra.

Jan Havranek cseh védelmi miniszterhelyettes a tárgyalás nyitottságát és őszinte hangvételét emelte ki. Hangsúlyozta: hagyományos projektekről, mint a közös harccsoport koncepciója ugyanúgy beszéltek, mint az új kihívásokról, például a hibridhadviselésről, vagy a katonai mozgékonyság kérdéséről, amely alapvető fontosságú a Közép-Európai régióban. Mint mondta, egy biztonsági szempontból sokkal erősebb Európát szeretnének, anélkül, hogy gyöngítenék a NATO-t.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a sajtótájékoztató végén elmondta: a mostani megállapodás részleteit az országok katonai szakemberei részletesen kidolgozzák, hogy minél hamarabb gyakorlatba lehessen ültetni azokat.”

Forrás:
Előremutató együttműködés a V4-es tanácskozáson; Révész Béla; Honvédelem.hu; 2021. október 1.