„Tavaly Németországra szegeződött Európa szeme, idén egyértelműen Franciaország kap reflektorfényt számos okból kifolyólag. Mint ahogy azt korábban már megírtuk, Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki stafétáját a 2022. év első félévére, amely időszak alatt két választás is le fog zajlani az országban. Ezen események hangsúlyos elemét képezi a klímavédelem és a zöld stratégia, de pontosan hogy is képzeli el az ország napjaink legmeghatározóbb ügyének kialakítását?

Emmanuel Macron adminisztrációjának kezdete óta egy óvatosabb hangot próbált képviselni a klímapolitika minden szegmensében, tanulva a 2018. őszén kialakult, ún. sárgamellényes tüntetéssorozat tapasztalataiból. Az akkor a magas üzemanyagárak végett utcára vonult francia nép – többek között – a kormány aktív cselekvését követelte a klímaváltozás ügyében, azonban Macron a kis- és középosztály elégedetlenségét nagyobb prioritásként kezelte.

Ezzel szemben az EU Tanács soros elnöki székében ülő Franciaország három kiterjedtebb környezetvédelmi intézkedés előmozdítását szorgalmazza majd a következő félévben, amelyre Emmanuel Macron is hangsúlyt fektetett a 2021. december 9-i beszédében. Ezek közé tartozik az ún. „mirror clauses”, amely az Európai Unió kereskedelmi partnereivel szemben támaszt elvárásokat a belső szabadkereskedelmi standardok alkalmazása révén a fair verseny céljából. Emellett a tervek szerint 2023-tól bevezetésre kerülő importtermékek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM), vagyis a karbonvám szintén a tisztességes versenyt hivatott szolgálni az importált és az EU-s termékek között, előmozdítva a Fit for 55 klímacsomag célkitűzéseinek elérését, elsőkörben az üvegházhatású gázok kibocsátásnak 55%-os csökkentését 2030-ig. Továbbá harmadik, szintén a gazdaság javát szolgáló elemként hangzott el az „erdőirtástól mentes termékek” fogyasztása kapcsán egy Európai Uniós mechanizmus kialakítása is, ugyanis a világunkban zajló radikális deforesztáció – vagyis az erdők irtása a mezőgazdasági termőterületek megnövelése érdekében – folyamatáért az EU lakossága is felelős. E három intézkedés mellett Franciaország elhivatott még a Bizottság „akkumulátor-szabályozás” javaslata mellett, amelynek értelmében az EU-s piacon fellelhető akkumulátorok teljes életciklusuk alatt fenntarthatók és biztonságosak lennének, illetve az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a kereskedelemre és az építőiparra való kiterjesztését is támogatja.

Azonban a saját elvárások mellett a civil szféra szereplői is kifejezték elvárásaikat az elnökségre, pontosabban az elnökségi trióra  Franciaországra, Csehországra és Svédországra  nézve. Az Európai Környezetvédelmi Iroda – egy közel 170 környezetvédelmi polgári szervezetből álló hálózat – egy tíz pontból álló javaslatcsomagot állított össze a francia soros elnökség részére, amely témáknak a következő fél évben kiemelt fontosságot tulajdonítanak. Az üzenet szerint Párizsnak (és a triónak) szignifikáns előrelépéseket kell tennie a biodiverzitás megőrzése, a klímakatasztrófák megelőzése, a körforgásos gazdaság megteremtése, a zöld átállás és a gazdasági fellendülés összekapcsolása, egy fenntartható és ellenálló Európa kialakítása és lényegében az Európai Zöld Megállapodás végrehajtása érdekében.

A felsorolt javaslatok végrehajtásának szükségessége nem kérdőjelezhető meg, azonban a megszabott időtartam, vagyis, hogy a következő másfél évben mindez sikerüljön, irreleváns elvárás. Viszont, ha nem is ilyen nagy kiterjedésben, kisebb lépésekben 2022-ben az élen járnak a franciák a környezetvédelem területén.

És mitől is zöldebb még a francia föld?
Minden évben számos európai fővárosi cím kerül kiosztásra, mint az 1985 óta létező Európa Kulturális Fővárosa (2023-ban Veszprém viseli ezt a címet) vagy a 2010 óta kiosztásra kerülő Európa Zöld Fővárosa díj, amennyiben egy város kiemelkedő cselekedeteket visz véghez egy-egy adott területen. Az utóbbi elismerést – a finnországi Lahti-t követve – 2022-ben a délkelet-franciaországi Grenoble tudhatja magáénak, amely a lakosság, a cégek, a közintézmények és a nonprofit szervezetek együttműködését tűzte agendájára egy egészségesebb város kialakítása céljából. Emellett tanúbizonyságot tesz még a város elszántsága mellett az is, hogy itt volt az első önkormányzat Franciaországban, amely klímatervet készített, mindezt már 2005-ben.

Ezenkívül még egy másik francia város, Bordeaux is elismerésben részesült, ugyanis – Valencia mellett – 2022-ben az Intelligens Turizmus kategóriában Európa Fővárosa elnevezést viselheti, többek között a turisták által kedvelt Darwin ökoszisztéma kialakítása végett.

Ezen zöld törekvéseket és cselekményeket összevetve helytálló lehet Franciaországot a klímamozgalom egyik vezető államának titulálni, azonban az európai országok eltérő szemlélete a zöld átállás terén azt mutatja, hogy érdemes ezt a területet több szemszögből vizsgálni ahelyett, hogy egyoldalúan megítélnénk egy-egy megoldást, kikiáltva annak (nem) hasznosságát. Mindazonáltal amennyiben Párizsnak sikerül egy ambiciózusabb zöld megállapodást ösztönöznie elnökségi ideje alatt, az EU-ban betöltött vezető szerepe végett remélhetőleg tényleges cselekvéseket érhet el a 27 országban vagy akár a globális diplomáciában is.”

Forrás:
A francia az új zöld?; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. január 21.