gazdaságközigazgatás: magyarpolitikatörvények, határozatok

Új beruházási törvény: nem kell félni Lázár Jánostól

Szerző: 2023. január 22.No Comments

„Az építési miniszter nem az önkormányzatokkal számolna le, hanem az állami projektek drágulásával.

A nyilvánosságban megjelent értelmezésekkel ellentétben az új beruházási kerettörvénynek nincs olyan eleme, amelynek alapján megállna az a vélekedés, hogy a jogszabály célja az önkormányzatok autonómiájának csorbítása – ez a következtetés vonható le a nyilvánosan elérhető joganyag áttanulmányozásából. Ennek megjelenéséről a kormányzati honlapon a Világgazdaság számolt be elsőként.

Az elmúlt napokban többféle formában értékelték a tervezetet. A Népszava azt írta, hogy az önkormányzati projektek java részét is ellenőrzése alá vonná az állam, így pedig az önkormányzatoknak „lassan semmi beleszólásuk” nem lesz abba, ki, mit és hogyan épít a településükön. Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester pedig annak az aggodalmának adott hangot a közösségi oldalán, hogy a beruházási kerettörvény hatálybalépésével „a szegediek ügyeiben egy újabb budapesti vízfejapparátus dönt majd”.

Csakhogy mindez alapvető félreértése a törvényalkotói akaratnak.

A törvényjavaslat miniszteri indokolásából is kiderül, hogy az új jogszabály célja átfogó és egységes módon biztosítani mind a közpénzek hatékony felhasználását, mind pedig a szakmai szempontok érvényesülését az állami építési beruházások kapcsán.

Miért éri meg ez az egész?

A hatékonyság növelése érdekében a kerettörvény valóban egységesíti az állami építési beruházások rendszerét, de az emögött meghúzódó megfontolás nem a helyi önkormányzatok autonómiájának csorbítása. Mindössze arról van szó, hogy az egységes szabályozás és intézményrendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy a közpénzből finanszírozott beruházások
* egységes koncepció szerint,
* egymással összehangoltan,
* magas szakmai színvonalon
* és kiszámítható költségszinten valósulhassanak meg.

Fontos észrevenni, hogy a központosított intézményrendszernek több előnye is van. Egyfelől megszünteti a korábbi szétdarabolt szervezeten belüli átfedéseket, másfelől azt is biztosítja, hogy a beruházásokkal kapcsolatos bizonyos feladatok (tervellenőri, lebonyolítói szerepkör stb.) ellátására az illetékes állami intézményrendszerben kerülhessen sor. Eddig nem ez volt a gyakorlat, hanem ehhez külső erőforrásokat vontak be. Ezek kiváltásával azonban csökkenthető a beruházások költségszintje.

Ideje tisztázni néhány dolgot

A központosítás és a helyi önkormányzatok viszonyáról szükséges azt is rögzíteni, hogy a kerettörvény hatálya nem terjed ki valamennyi önkormányzati beruházásra. Viszont az önkormányzatok valamennyi őket érintő beruházásban aktív ellenőrző és befolyásoló szerepet kapnak, valamint a törvény alapján olyan szakmai támogatást és minőségbiztosítást, amely sok esetben hiányzik a nagyberuházások lebonyolításánál. Továbbá azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az egyes beruházások projektszervezeteire és az azokban történő döntéshozatalra vonatkozó részletszabályokat a kerettörvény végrehajtási jogszabályai, valamint az adott beruházás projektdokumentumai fogják meghatározni. Tehát az erre vonatkozó kritikák – mivelhogy ezek még nem ismertek – pusztán feltételezéseken alapulnak.

Miről szól még az új törvény?

Bár az intézményi központosítás kapta a legnagyobb visszhangot, ez a kerettörvénynek mindössze egyetlen aspektusa. Az intézményi reformokon túlmenően a kerettörvény számos olyan újítást tartalmaz, amelyek növelik az állami beruházások szakmai és pénzügyi kiszámíthatóságát. Mindenekelőtt látni kell, hogy az egységesítés nem csupán az intézményrendszert, de a jogi és műszaki követelményeket is érinti. Az állami beruházások kapcsán az Ausztria, illetve Németország által alkalmazott megoldást (sőt, tágabb nemzetközi példákat is alapul véve) átültetve egységes műszaki követelményeket, illetve szerződéses feltételeket határoznak meg. Ez nem véletlen: a beruházások előkészítési és tervezési szakaszaira vonatkozó részletesebb és szigorúbb követelmények előírása azért indokolt, mert mind a hazai, mind a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami beruházások körében jelentkező utólagos költségnövekmény elsődleges oka a beruházások alultervezettsége.

A kerettörvény reflektál az elmúlt években tapasztalható és a korábbi merev jogszabályi keretek között rendkívül nehezen kezelhető piaci változásokra is, valamint – szintén részben külföldi minták alapján – bővíti az építtető nyomonkövetési és értékelési feladatainak körét. Ez azért lehet pozitív, mert egy olyan megrendelői tudásbázis jöhet létre, amely a későbbiekben tovább növelheti az állami beruházások hatékonyságát. Mindezeken felül az is említést érdemel, hogy a kerettörvény az építőipar műszaki-technikai fejlődésének szakmai alapú és hatékony követése érdekében számos szabályozási tárgykör tekintetében kezdeményezési jogot biztosít a releváns szakmai szervezetek részvételével működő Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsnak.”

Forrás:
Új beruházási törvény: nem kell félni Lázár Jánostól; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. január 20.