gazdaságközigazgatás: magyarpolitikatörvények, határozatok

Hogyan alakítaná át Lázár János az állami építési beruházásokat?

Szerző: 2023. január 23.No Comments

„Új korszak köszönthet be a nagy közbeszerzések lebonyolításában, de vannak kivételek.

Megjelent a kormányzat honlapján az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezete. A dokumentumcsomagot az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jegyzi. Erről korábban a Világgazdaság egy a birtokába került verzió alapján részletesen beszámolt, most a véglegesnek szánt verzió is elérhető.

Az előterjesztés társadalmi egyeztetése jelenleg is zajlik, az észrevételeket elektronikus formában lehet eljuttatni január 20-ig. A javaslat tartalmi összefoglalójában az olvasható, hogy a törvénytervezet célja az, hogy

  • új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét,
  • növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát az energiahatékonyság elsődlegessége mellett,
  • megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára,
  • és megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert.

A Lázár János vezette tárca az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény megalkotásán kívül javaslatot tesz több jogszabály módosítására, valamint hatályon kívül helyezésére a vonatkozó jogi szabályozás összhangjának megteremtése érdekében. Az is kiderült, hogy a törvénytervezet hatálya a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti, értékhatárt elérő új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására irányuló építési beruházásra terjed ki, amelyeknél a felhasznált költségvetési vagy közvetett európai uniós forrás külön-külön vagy együttesen a becsült érték 50 százalékát meghaladja. Ugyanakkor kiemelték, hogy ebben bizonyos eltérések lehetnek, így például az energetikai rendszereket érintő, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra vonatkozóan. A kivételi kör speciális elemei továbbá az egyházi és belső egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok építési beruházásaira, továbbá a határon túli költségvetési támogatás felhasználásával megvalósítandó építési beruházás.

A törvénytervezet egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül szükséges ellátni. Méghozzá úgy, hogy az állami gazdasági társaságok irányából az állami beruházásokért felelős miniszter, illetve Építési és Közlekedési Minisztérium szervezetébe átterelve. Az indoklás szerint ezzel csökkenthetők az irányítási szintek. Ennek az elgondolásnak fontos stációja, hogy 2023. január 1-jével megvalósult a társasági integráció Lázár János miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, állami építési beruházásokkal foglalkozó egyes gazdasági társaságok esetében.

A törvénytervezet azt is rögzíti, hogy az állami építési beruházások éves költségvetési fedezetét a miniszter irányítása alatt álló, az ÉKM fejezetétől elkülönülő, önálló költségvetési fejezetben kell tervezni.

Az előterjesztésből az is látszik, hogy az állami építési beruházásokkal kapcsolatban a kormány új mechanizmusban dönt. A végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. A törvénytervezet az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehozza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot.

Lázár János már tavaly nyáron beszélt a készülő jogszabályról. Akkor azt mondta, hogy a terveik szerint a törvény 2023. január 1-jétől teljesen új világot teremt Magyarországon az állami, önkormányzati közcélú beruházások tekintetében.”

Forrás:
Nyilvánosságra hozták, hogyan alakítaná át Lázár János az állami építési beruházásokat; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. január 17.
Állami építési beruházások rendjéről szóló törvény; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2023. január 12.