„A kormányok rendkívül összetett problémákkal terhelt viszonyok közepette működnek. Jelentős demográfiai, környezeti és digitális változások, valamint alacsony bizalom és korlátozott fiskális tér a jellemző.
A hatékony reagáláshoz három területre kell összpontosítani: az egyének méltóságérzetének erősítésére a kormányzattal való kapcsolataikban, a biztonságérzet helyreállítására a gyors társadalmi és gazdasági változások közepette, valamint a kormányzati hatékonyság és eredményesség javítására a gazdaság termelékenységének növelése és az államháztartás helyreállítása érdekében. Ezek a prioritások a zöld átállás irányításában egyesülnek.
A Government at a Glance 2025 bizonyítékokon alapuló eszközöket kínál ezeknek a hosszú távú kihívásoknak a kezeléséhez.
A magas hiányok rávilágítanak a járványt követő korlátozott fiskális mozgásterre
A gazdasági kérdések a polgárok figyelmének középpontjában állnak, azonban a kormányoknak egy kihívásokkal teli fiskális környezetben kell reagálniuk. 2023-ban az OECD-országok átlagos fiskális hiánya a GDP 4,6%-át érte el, szemben a COVID-19-járványt megelőző években (2015–2019) mért 2,9%-kal. A komplex, hosszú távú kihívások kezelése a korlátozott fiskális térben a szűkös erőforrások stratégiai kezelését igényli.
A kormányok fokozzák erőfeszítéseiket, hogy a közszolgáltatásokban prioritást élvezzenek az emberek igényei
Az OECD-országok egyre inkább átalakítják a közszolgáltatások nyújtásának módját, hogy a felhasználók álljanak a középpontban. A felmérésben részt vevő 28 ország közül 20 olyan szolgáltatási tervezési megközelítést alkalmaz, amely a polgárok életében bekövetkező eseményekre épül. Ez azt jelenti, hogy az adminisztratív szolgáltatások olyan fontos életesemények köré szerveződnek, mint a gyermek születése, egy szerettünk elvesztése, a nyugdíjba vonulás vagy egy vállalkozás indítása. Azonban csak 13 ország integrálta teljes mértékben a szolgáltatásokat legalább egy életeseményre vonatkozóan, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy az egész életesemény során egyetlen ponton keresztül lépjenek kapcsolatba a kormányzattal.
Az érdekelt felek bevonása stagnál, de a szélesebb körű deliberatív demokratikus kezdeményezések növekednek
Az OECD-országok között az érdekelt felek bevonásának átlagos minősége az elsődleges jogalkotásban kissé javult, a 0-tól 4-ig terjedő skálán 2,0-ról 2,3-ra emelkedett 2014 és 2024 között. A hagyományos mechanizmusok mellett a kormányok deliberatív demokratikus gyakorlatokat is alkalmazhatnak – például állampolgári gyűlések, esküdtszékek és nyilvános párbeszédek formájában – a komplex vagy hosszú távú politikai kihívások kezelésére. 1979 és 2023 között az OECD 716 ilyen folyamatot regisztrált, amelyek 20%-a (148) 2021 és 2023 között történt.
A kormányok még nem használják ki teljes mértékben a digitális eszközöket és adatokat a hatékonyság és eredményesség javítása érdekében
Az adatok, a digitális eszközök és a mesterséges intelligencia mind hatékonyságnövelési lehetőségeket kínálnak. Az OECD-országok átlagosan 0,61 pontot érnek el a digitális kormányzati indexen (0-1 skálán), de javíthatnának digitális politikai kereteiken, kormányzati szintű megközelítéseiken és az adatok stratégiai eszközként való felhasználásán. Átlagosan az OECD-országok kormányainak nagy értékű adatkészleteinek csak 47%-a nyilvánosan hozzáférhető, ez az arány az oktatásban 37%-ra, az egészségügyben és a szociális jóléti szolgáltatásokban pedig 42%-ra csökken.
A zöld átálláshoz még mindig jelentős előrelépés szükséges a kormányzati eszközök és politikák terén
A zöld átállás irányítása tartós, hosszú távú elkötelezettséget, megerősített intézményi kapacitásokat és széles körű társadalmi konszenzust igényel. A különböző eszközök közül a zöld közbeszerzési (GPP) keretrendszereket az OECD 38 országából 35 fogadta el. Azonban csak 3 ország dolgozott ki módszertant a közbeszerzési gyakorlatok környezeti hatásának – például a megtakarított CO₂-kibocsátás – mérésére, míg további 11 ország jelenleg dolgozik ezen.
Mit tehetnek a kormányok?
Erősítsék az emberek igényeinek és véleményének beépítését a politikai döntéshozatalba és a szolgáltatásnyújtásba.
Az emberekkel való aktív együttműködés, a közintézményekben és a polgárok felé való elszámoltathatóság erősítése, valamint az emberközpontú közszolgáltatások nyújtása kulcsfontosságúak az egyének méltóságérzetének erősítésében a kormányzattal való kapcsolataikban. Ez magában foglalja az érdekelt felek és a polgárok bevonását a jogalkotási folyamatba és a közszolgáltatások tervezésébe, valamint a közszolgálati integritási normák hatékonyabb végrehajtását.A gyors társadalmi és gazdasági változások közepette a biztonságérzet helyreállítása
Mivel az emberek egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a biztonságra – a gazdasági stabilitástól a zöld átállásig –, a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a polgárok és a társadalom egésze jobban fel legyen készülve a lehetséges kockázatokra. Ez például az igazságszolgáltatáshoz való méltányos hozzáférés erősítésével, az oktatási és képzési lehetőségek biztosításával, valamint a kibocsátási célok és a környezeti hatástanulmányok végrehajtásával érhető el.Az összes rendelkezésre álló eszköz potenciáljának kihasználása a kormányzati hatékonyság és a gazdaság termelékenységének növelése érdekében
A kormányoknak többirányú megközelítést kell alkalmazniuk a közszféra hatékonyságának növelése és a termelékenység szélesebb körű javítása érdekében. Ehhez szükség van a szabályozás egyszerűsítésére, az adatok és a mesterséges intelligencia potenciáljának kiaknázására a kapcsolódó kockázatok kezelése mellett, a készségekbe való befektetésre, valamint a költségvetési és beszerzési rendszerek optimalizálására. A nyílt kormányzati adatok hozzáférhetőségének, rendelkezésre állásának, biztonságának és újrafelhasználhatóságának biztosítása szintén elengedhetetlen a haladás előmozdításához, különös tekintettel a mesterséges intelligencia kormányzati és társadalmi szintű további elterjedésének támogatására.”
Forrás:
Government at a Glance 2025; OECD; DOI: 10.1787/0efd0bcd-en; 19 June 2025
