„A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak arról a javaslatról, amelynek célja a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó bizonyos szabályok észszerűsítése.
A javaslat az EU egyszerűsítési menetrendjébe tartozó úgynevezett „hetedik omnibusz” jogalkotási csomag része. A csomag két rendeletjavaslatot tartalmaz, amelyek célja az EU digitális jogszabályi keretének és a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásának az egyszerűsítése.
„A mesterséges intelligenciáról szóló rendelettel kapcsolatos mai megállapodás jelentős mértékben támogatja a vállalkozásainkat, hiszen csökkenni fognak a rendszeres adminisztratív költségek. A jogbiztonság garantálása mellett biztosítja a szabályok gördülékenyebb és harmonizáltabb végrehajtását Unió-szerte, megerősítve az EU digitális szuverenitását és általános versenyképességét. Ezzel egyidejűleg fokozzuk a gyermekek védelmét is, mégpedig az MI-rendszerekhez kapcsolódó kockázatok célzott kezelése révén. Ez a megállapodás egyértelmű bizonyítéka annak, hogy intézményeink képesek gyorsan cselekedni és teljesíteni a kötelezettségvállalásainkat. Ezzel jóval a kitűzött határidő előtt fel tudjuk mutatni az első eredményt a három intézmény által elfogadott „Egy Európa, egy piac” ütemterv keretében tett vállalások közül.” – Mariléna Rauná, a Ciprusi Köztársaság Európa-ügyi helyettes minisztere
A Bizottság a jelenleg hatályos MI-rendelet több módosítását javasolta: ezek közül az egyik, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának ütemtervét ki kell igazítani (az alkalmazás kezdő időpontját legfeljebb 16 hónappal későbbre kell halasztani). Erre azért van szükség, hogy a szabályok akkortól legyenek alkalmazandók, amikor a Bizottság megerősíti, hogy rendelkezésre állnak a szükséges szabványok és eszközök. A Bizottság emellett további célzott módosításokat is javasolt, amelyek kiterjesztenék a kkv-knak nyújtott bizonyos szabályozási mentességeket a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is, nagyon korlátozott számú esetben enyhítenék a követelményeket, a torzítások észlelése és mérséklése érdekében kiterjesztenék a különleges személyes adatok kezelésének lehetőségét, megerősítenék az MI-hivatal hatásköreit, továbbá mérsékelnék az irányítás széttagoltságát. Tekintettel arra, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó rendelkezéseknek 2026. augusztus 2-án kell hatályba lépniük, a társjogalkotók kiemelt prioritásként kezelték a javaslatot, és ennek szellemében nagyrészt fenntartották a bizottsági javaslat általános irányvonalát.
A társjogalkotók által bevezetett főbb módosítások
A társjogalkotók új rendelkezéssel egészítették ki az MI-rendeletet: ez a rendelkezés tiltja az olyan MI-gyakorlatokat, amelyekkel beleegyezés nélküli szexuális és intim tartalmakat vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat hoznak létre. Az ideiglenes megállapodás szövege ezenfelül konkrét ütemtervet határoz meg a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának későbbre halasztására vonatkozóan. Az új határidők a következők: 2027. december 2. az önálló nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, illetve 2028. augusztus 2. a termékekbe beágyazott nagy kockázatú MI-rendszerek esetében.
Mindezek mellett az ideiglenes megállapodás visszaállítja a szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy akkor is nyilvántartásba vegyék az MI-rendszereket a nagy kockázatú rendszerek uniós adatbázisában, ha úgy ítélik meg, hogy rendszereik mentesülnek a nagy kockázatúként való besorolás alól. Ezzel párhuzamosan visszavezeti a szövegbe azt az előírást, hogy a személyes adatok különleges kategóriái a torzítás észlelésének és korrekciójának biztosításához feltétlenül szükséges mértékben kezelhetők.
Az ideiglenes megállapodás 2027. augusztus 2-ig hosszabbítja meg azt a határidőt, ameddig az illetékes hatóságoknak nemzeti szinten létre kell hozniuk az MI-szabályozói tesztkörnyezeteket, és 6 hónapról 3 hónapra csökkenti a szolgáltatók számára biztosított türelmi időt a mesterségesen előállított tartalmakra vonatkozó átláthatósági megoldások bevezetése tekintetében, így az új határidő 2026. december 2. A társjogalkotók közötti megállapodás egyértelművé teszi továbbá, hogy az MI-hivatal milyen hatáskörökkel rendelkezik az általános célú MI-modelleken alapuló MI-rendszerek felügyeletét illetően, amennyiben a modellt és a rendszert ugyanaz a szolgáltató fejlesztette ki, és felsorolja azokat a kivételeket, amelyek esetében továbbra is a nemzeti bűnüldözési, határigazgatási és igazságügyi hatóságok és pénzügyi intézmények maradnak illetékesek.
Ami a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletnek az ipari mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályait és azoknak a különböző ágazati jogszabályokkal való kölcsönhatását illeti (például az orvostechnikai eszközökre, a játékokra, a felvonókra, a gépekre és a vízi járművekre vonatkozó ágazatokat illetően), a társjogalkotók kompromisszumra jutottak egy olyan mechanizmusról, amely lehetővé teszi az olyan helyzetek megoldását, amikor az ágazati jogszabályok az MI-rendeletben foglaltakhoz hasonló MI-specifikus követelményeket írnak elő: az ilyen speciális esetekben végrehajtási jogi aktusok révén fogják korlátozni az MI-rendelet alkalmazását. Emellett kompromisszum született a gépekről szóló rendeletnek az MI-rendelet közvetlen alkalmazandósága alóli mentesítéséről. A Bizottság felhatalmazást kapott arra is, hogy a gépekről szóló rendelet alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek egészségügyi és biztonsági követelményeket vezetnének be az MI-rendelet értelmében nagy kockázatúnak minősülő MI-rendszerek tekintetében. Ezzel a megoldással hatékonyan kezelhetők az esetleges átfedések a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan az MI-rendeletben, illetve az ágazati jogszabályokban előírt követelmények között. Az ideiglenes megállapodás továbbá új kötelezettséget ír elő a Bizottság számára, amelynek értelmében iránymutatást kell nyújtania az ágazati harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek gazdasági szereplőinek arról, hogy miként tudnak a lehető legkevesebb teher mellett megfelelni a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet nagy kockázatra vonatkozó követelményeinek.
A következő lépések
A ma elért ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, mielőtt azt jogász-nyelvészi ellenőrzésnek vetnék alá annak érdekében, hogy a társjogalkotók az elkövetkező hetekben hivatalosan elfogadhassák a jogalkotási aktust.
Háttér
Az Európai Tanács 2024 októberében felszólította az összes uniós intézményt, tagállamot és érdekelt felet, hogy – prioritásként kezelve a kérdést – vigyék előbbre a munkát azon kihívások kezelése érdekében, amelyeket Enrico Letta jelentése („Much more than a market” [Jóval több mint piac]), illetve Mario Draghi jelentése („The future of European competitiveness” [Az európai versenyképesség jövője]) azonosított. Az uniós vezetők ennek nyomán a 2024. november 8-i budapesti nyilatkozatban „egyszerűsítési forradalom” elindítását szorgalmazták: hangsúlyozták, hogy világos, egyszerű és intelligens szabályozási keretet kell biztosítani a vállalkozások számára, és drasztikusan csökkenteni kell az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terheket, mindenekelőtt a kkv-k esetében.
2025 februárja óta az uniós vezetők által az említett ülésen és későbbi üléseken tett felhívások nyomán a Bizottság tíz „omnibusz“ csomagot terjesztett elő, amelyek célja, hogy egyszerűsítsék a hatályos szabályozást olyan területeken, mint a fenntarthatóság, a beruházások, a mezőgazdaság, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a digitalizáció és az egységes előírások, a védelmi készültség, a vegyipari termékek, a digitális kérdések – többek között a mesterséges intelligencia –, a környezet, a gépjárműipar, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonság.
- A Tanács kialakította álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok racionalizálásáról (sajtóközlemény, 2026. március 13.)
- Rendelet a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásának egyszerűsítéséről (a mesterséges intelligenciáról szóló digitális omnibusz csomag), a Bizottság javaslata, 2025. november 17.
- Az uniós szabályok egyszerűsítése (háttér-információk)
”
Forrás:
Mesterséges intelligencia: a Tanács és a Parlament megállapodott a szabályok egyszerűsítéséről és észszerűsítéséről; Európai Unió Tanácsa; 2026. május 7.
