„A köztisztviselők és közszolgálati dolgozók egyre szélesebb körben alkalmazzák a generatív mesterséges intelligenciát, vagyis a GenMI-t (GenAI), gyakran formális felügyelet nélkül. A tanulmány a GenMI gyors, decentralizált elterjedése és a lemaradó közszektorbeli irányítási mechanizmusok közötti, egyre növekvő szakadékkal foglalkozik. Középpontjában a strukturált kísérletezés áll, amely kulcsfontosságú eszköz lehet a kormányzatok számára a szükséges képességek kiépítéséhez, a kockázatok kezeléséhez és a technológia felelős bevezetésének biztosításához, még a széles körű alkalmazás előtt.
A tanulmány tizennégy ország hivatalos iránymutatásainak szisztematikus áttekintésére, tudományos szakirodalomra és esettanulmányokra támaszkodva vizsgálja, hogy az egyes joghatóságok miként ültetik át a magas szintű etikai alapelveket a gyakorlati működésbe. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az iránymutatások széles körben elterjedtek, továbbra is erősen széttagoltak és egyenetlen színvonalúak, ami túlzott kockázatkerüléshez vagy következetlen gyakorlatokhoz vezethet. A nyomon követés és az értékelés szintén kritikus hiányosságnak bizonyul: kevés kormányzat méri rendszeresen és módszeresen a teljesítményt, a hatásokat vagy a megfelelést.
A nemzeti stratégiák és a közigazgatás mindennapi működése közötti szakadék áthidalása érdekében a tanulmány öt alapvető területre kiterjedő értékelési keretrendszert mutat be: teljesítmény, közérték, megvalósíthatóság, használhatóság és kockázatkezelés.”
Forrás:
Generative AI experimentation in government – Learning from emerging guidelines; OECD Working Papers on Public Governance, No. 93; OECD Publishing; DOI: 10.1787/42815683-en; 2026. július 20.
