„A geopolitikai és geoökonómiai feszültségek mérése az elmúlt évek tektonikus geopolitikai átrendeződései nyomán a közgazdasági elemzés fontos feladatává vált. Ezt az időszakot egyúttal a digitalizáció korábban nem tapasztalt mértéke, valamint a mesterséges intelligencia (MI) általános, azon belül pedig a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) szövegelemzésben és tágabb értelemben vett kutatási célokra történő egyre szélesebb körű alkalmazása jellemezte.
A gazdasági, pénzügyi és politikai bizonytalanságot, illetve volatilitást mérő számos mutató mellett különféle indexek kidolgozásával a geopolitikai folyamatok számos eltérő aspektusának számszerűsítésére is történtek kísérletek. E kutatásokban a leggyakrabban használt fogalmak közé tartozik a geopolitikai és/vagy geoökonómiai kockázat, sokk, bizonytalanság, volatilitás, nyomás és feszültség. Különösen a geopolitikai kockázat mérésére készültek olyan indexek, amelyek az úgynevezett szótáralapú módszert alkalmazzák.
Tanulmányunkban az euroövezet négy legnagyobb gazdaságának nagy múltú sajtóorgánumaiban, helyi nyelven megjelent cikkekből álló nagyméretű adatállományt hozunk létre, és két nagy nyelvi modell segítségével azonosítjuk, hogy e többnyelvű adathalmazon belül mely cikkek tekinthetők tág értelemben geopolitikai tárgyúnak.
Azonosítjuk továbbá a szűkebb értelemben geopolitikai témájú cikkeket is, majd ezeket kizárjuk annak érdekében, hogy az elemzést a geoökonómiai tárgyú írásokra összpontosítsuk. Geoökonómiai alatt azokat a cikkeket értjük, amelyek a gazdaságpolitika és a gazdaság geopolitikai célok elérése érdekében történő fegyverként való felhasználásával foglalkoznak. Ezzel az eljárással külön indexet hozunk létre a geopolitikai, illetve a geoökonómiai feszültség mérésére.”
Forrás:
Measuring geoeconomic tension A large-language-model approach for the euro area; Demosthenes Ioannou, Raffaele Prioriello,
Agha Durrani; Working Paper Series; No 3250; European Central Bank; DOI: 10.2866/1072500; 2026. július 8.
