Skip to main content

14. szám, 2010. október 18.


eGov Hírlevél – 14. szám, 2010. október 18.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Meghívó a közigazgatás-fejlesztési nemzeti stratégiai konzultációra

„A kormányzati ciklus kezdete a legjobb időszak arra, hogy a Kormány tartós teljesítménynövekedést érjen el a közigazgatás szervezetében és személyi állományában. A rendszerváltás óta minden Kormány megpróbált élni ezzel a lehetőséggel: az elmúlt két évtized alatt számos program és kezdeményezés indult a közigazgatás teljesítményének javítása érdekében. Közel ötven kormányhatározat született a közigazgatás átalakítására vonatkozó feladatokról, négyévente mégis ugyanazon problémák szerepelnek a napirenden. Az eddigi programok – egyes intézkedéseik viszonylag sikeres végrehajtásának ellenére – sem érték el előzetesen kitűzött céljaikat, és nem váltották ki azokat a hatásokat, amelyek a közigazgatás működését jogszerűbbé, átláthatóbbá, hatékonyabbá és eredményesebbé tették volna.
A korábbi programok és intézkedési tervek sikertelensége számos okra vezethető vissza, ezek közül azonban a legfontosabb a koherens, gördülő jellegű stratégiai tervezésnek, valamint a végrehajtás megfelelő monitoringjának a hiánya.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium célul tűzte ki, hogy még az idei évben megszülessen a közigazgatás fejlesztésének alapvető irányait rögzítő közigazgatás-fejlesztési stratégia.
A tervezés jelenlegi fázisában – a problémák, célok megfogalmazásában – lehetőséget kínálunk a közigazgatással foglalkozó szakemberek számára, hogy a közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat, ötleteiket, javaslataikat kifejthessék, és ezek beépüljenek a készülő stratégiába.
A fenti célok elérése érdekében közigazgatás-fejlesztési nemzeti stratégiai konzultációt tartunk
2010. október 25-én, 9.00 és 16.30 óra között, a Millenáris Park Teátrum termében
„Milyen fejlesztési irányokat vegyünk figyelembe a közigazgatás-fejlesztési stratégia kialakítása során?”
A rendezvényre várjuk a közigazgatással foglalkozó tudományos kutatóműhelyek, az önálló közigazgatási szervek, az országos önkormányzati érdekszövetségek, a vezetési és szervezetfejlesztési tanácsadó cégeket tömörítő szakmai szervezetek, a kamarák, az érintett civil szervezetek, a munkaadói és munkavállalói tömörülések, továbbá a szervezési, jogi és igazgatási képzést nyújtó egyetemek képviselőit.”

Forrás:
Meghívó a közigazgatás-fejlesztési nemzeti stratégiai konzultációra, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. október 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A hegymászó öröme. Navracsics Tibor a politika hegy-völgyeiről

” Az úgynevezett „jó állam” célja, hogy ne a polgárnak kelljen átlátnia a működés jelenlegi útvesztőit, hanem az állam tanulja meg polgárai nyelvét. E feladat megvalósítását vállalta fel a minisztériumunk, és a megyei közigazgatási hivatalok felállításával az első lépést megtettük. Helyes felfogás, ha törekszünk, de nem számítunk valamiféle tökéletességre. Sőt: a jó állam egyik ismertetőjele, hogy számolunk a tökéletlenséggel.
– De hol húzódik a politikai felelősség határa? Mint a főnixmadárról, mindenki erről beszél, de még senki se látta – mifelénk, legalábbis. Az elődökért, a beosztottakért miként és meddig felel a miniszter?
– Az elmúlt években a politikai felelősség szinte kikopott a magyar közéletből. Ez az, amin mindenképpen változtatni kell, hisz enélkül nem állítható helyre a politikába vetett közbizalom. A miniszter egy személyben visel politikai és szakmai felelősséget a rábízott feladatokért.
– Hivatalból Önnek kell eldöntenie, jogerős ítélet után ki kaphat mégis kegyelmet – hisz az irat címzettje, az államelnök a szakminiszter szignója híján nem cselekedhet. Milyen érzés egy effajta kérvényt kézbe venni?
– Minden miniszteri döntésre váró irat átmegy a közigazgatás szűrőjén, és kiérlelt szakmai álláspont kerül a miniszter elé. Ez nagyban könnyíti a döntést, valamint így kizárható, hogy azt a miniszter érzelmi alapon hozza meg. Ugyanakkor a szakértői vélemény és a jog sem adhat mindig kimerítő választ, ezért erkölcsi mérlegelésre is szükség van.
– Ha már a törvénykezésnél tartunk: szigorítás- vagy betartatáspárti-e Ön?
– Ez így túlságosan leegyszerűsítő. A közélet egyes területein, mint például a korrupció elleni küzdelem, elegendő lenne a meglévő intézmények és szabályok működtetése, míg más téren a jogi szabályozás újragondolása szükséges. Itt helye lehet a szigorításnak, gondoljunk csak a közbiztonság megerősítését célzó három csapásra.
– Mi a véleménye a halálbüntetésről – amely több, hozzánk hasonló „keresztény országban” érvényben maradt?
– Örök dilemma, hogy miniszterként mennyire nyilatkozhatok a magánvéleményemről, ami természetesen van. Maradjunk annyiban, hogy semmilyen értelemben nem látom indokoltnak a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát. „

Forrás:
A hegymászó öröme. Navracsics Tibor a politika hegy-völgyeiről, Képmás Családmagazin, 2010. szeptember 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabó Erika Brüsszelben: az EU a helyi önkormányzatok és a határokon átnyúló együttműködés felé nyit

„2010. szeptember 30. és október 1. között a területi közigazgatás korszerűsítését célzó, úgynevezett Magas Szintű Találkozót tartottak Brüsszelben az Európai Unió szakpolitikusainak és szakértőinek részvételével. A kétnapos rendezvényen Magyarországot képviselő delegációt dr. Szabó Erika, területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár vezette.
A Magas Szintű Találkozót 2004-ben az Európai Unió holland elnöksége kezdeményezte. A találkozókon a tagországok képviselőinek célkitűzése a jelenleginél költségtakarékosabb, de jóval hatékonyabb többszintű kormányzás megvalósítása.
A konferencián elhangzott: a hatékonyság-növelés egyik eszköze a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb mértékű bevonása az uniós döntéshozatali eljárásba. Dr. Szabó Erika a magyar területi közigazgatás korszerűsítési folyamatának bemutatásakor elmondta: a kormány a „Jó Állam” kialakítása során olyan elveket alkalmaz, melyek összhangban állnak ezzel az elvárással. Sajnos, a helyi önkormányzatok vezetői előtt nem ismeretlen az a tény, hogy egy-egy európai uniós jogszabály végrehajtása váratlanul nagy erőfeszítéseket, sokszor jelentős anyagi terhet követel az önkormányzatoktól. Hangsúlyozta: az ilyen helyzetek elkerülése érdekében fontos, hogy már a döntés-előkészítésben részt vegyenek központi kormányzati, illetve európai uniós szinten is.
A konferencia másik fontos témaköre a határokon átnyúló közös feladatellátást és szolgáltatásnyújtást lehetővé tevő társulási forma, az európai területi együttműködési csoportosulások, azaz EGTC-k (European Grouping for Territorial Cooperation) működése, szabályozása volt. A magyar delegáció szakmai előadója a jelenlévőknek beszámolt arról, hogy 2011. első félévében a magyar soros uniós elnökség kiemelt feladata lesz az EGTC csoportosulásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata.
Dr. Szabó Erika államtitkár biztosította a találkozó résztvevőit arról, hogy Magyarország kormánya kiemelt feladatként kezeli a többszintű kormányzás ügyét, ezért elkötelezett abban, hogy a spanyol-belga-magyar trióelnökség által megkezdett folyamatot továbbvigye, továbbá, hogy a témában hasonlóan magas szintű és eredményes párbeszédet folytasson az uniós tagországokkal. „

Forrás:
Szabó Erika Brüsszelben: az EU a helyi önkormányzatok és a határokon átnyúló együttműködés felé nyit, 2010. október 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Heim Péter: Legyen mindig bankadó!

„– Talán ön az egyetlen közgazdász, aki azt mondja, hogy a GDP 1-2 százalékával több pénzt kellene az egészségügyre fordítani. Hol talál erre forrást a jövő évi költségvetésben?
– Ez politikai döntés kérdése. A költségvetésben van 13 ezermilliárd forint, az egészségügy ennek az összegnek mindössze 11 százaléka. A kamatkiadások 9 százalékát stabilnak tekintve marad nyolcvan százalék, amiből könnyen át lehet csoportosítani. Lehet találni forrásokat a közösségi közlekedésben, de a szociális ellátórendszerben is óriási tartalékok vannak. Az állami bürokráciából is kivehető 50-100 milliárd még a következő években, és be lehet fagyasztani a közszférában a béreket. De az egészségügyön belül is vannak belső tartalékok: például az államnak nem azt kellene támogatnia, hogy az emberek minél több gyógyszert egyenek, hanem a gyógyulást segítő rehabillitációt.
– Mire költenék ezt a többletet az egészségügyben? Van kapcsolat a több pénz és a visszaállamosítás között?
– Nem vagyok ellene az államosításnak az egészségügyben. A beszerzések központosítása lejjebb vinné az árakat. Az önkormányzatok most erősen lobbiznak a saját intézményeikért, hogy minél nagyobb és jobb színvonalú kórházuk legyen, akkor is, ha ez nem ésszerű. Ha nem helyi parciális érdekek döntnek arról, hanem az állam, hogy hol, milyen egészségügyi intézményre van szükség, akkor hatékonyabban üzemeltethető az egészségügy. Szerintem az alapszinten, és az ellátórendszer legtetejét, a jól működő kórházakat kell támogatni, a többi meg éljen meg, ahogyan tud.
…
– Hogyan választja ki a jókat? Az adósság bevallásban mindenki hazudik, szépít.
– Nemcsak pénzügyileg kell ezt vizsgálni, meg lehet nézni azt is, hogy milyen színvonalon nyújtanak szolgáltatást. Vannak olyan kórházak, ahol óriási tudású orvosok vannak.
– Nincs minőségmérés, nem tudjuk, hogy aki bement a rendszerbe betegen, milyen állapotban jött ki: meggyógyult, még rosszabbul lett, netán meghalt…
– Hát akkor meg kell csinálni a minőségmérést. Az egészségügyi kormányzat dolga, hogy ezt kiépítse.
– Ha a kormány visszaállamosítja rendszert, marad értelme a járulékfizetés megtartásának?
– A járulék önmagában már rég nem képes fedezni a kiadásokat. Ha rajtam múlna a jövedéki adót címkézném meg, nevezném el egészségügyi járuléknak, hiszen a káros szenvedélyekből keletkező egészségkárok bizonyítottan növelik az egészségügyi kiadásokat. A másik megoldás, az adóbevételekből kell lecsípni a szükséges GDP arányos részt.
– Azokkal a problémákkal, amit említett a teljesítménymérésről meg az intézményhálózatról, az előző kormányok is szembesültek, mégsem sikerült eredményt elérniük. Leginkább a rendszerben szereplők ellenállása miatt. Miért gondolja, hogy az új kormány sikeresebb lesz? Mert meggyőző mértékű a politikai felhatalmazása?
– Ez is benne van, de most van víziója az egészségpolitikáért felelős államtitkárságnak arról, hogy merre kellene haladni, mit kell végigcsinálni. Mindezt ütemezve, fokozatosan tervezik megvalósítani. A korábbi kormányok túl gyakran váltottak koncepciót, irányt. Az orvostársadalomnak pedig végre meg kell értenie, hogy a saját érdekeinél a betegek sorsa fontosabb. Ha ezt nem értik, nem lehetnek eredményesek. Most az a fontos, hogy ne haljanak meg emberek az egészségügy forráshiánya miatt. Ez viszont nem cserélhető fel arra, hogy önnön érdekeiket erőltetik a kormányra.
– Elég erős ehhez az egészségpolitika? A mostani kormányszerkezet nem segíti az erős érdekérvényesítést, a források jó része például a fejlesztési tárcánál van, az egészségügyi költségvetés egy másik része pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz kerül, a hivatalok központosításával.
– Azért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a szaktárcánál maradt. Elégedett vagyok, sőt kifejezetten jónak tartom az új kormányzati struktúrát. Az ágazati törvények azért még az egészségügyi tárcánál íródnak, az igazi hatalom a szabályozás.”

Forrás:
Legyen mindig bankadó!, Baka F. Zoltán-Danó Anna interjúja Heim Péterrel, Népszabadság, 2010. október 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakszervezeti állásfoglalás a jövő évi költségvetésről

„A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a mai napon értesült arról, hogy a költségvetési szervek 2011. évi gazdálkodásának tervezésére vonatkozó körirat – a költségek általános 5 %-os csökkentése mellett – a költségvetési szervek teljes körére a foglalkoztatotti létszám kötelező, általános 5 %-os, a háttérszervezetek 10 százalékos csökkentését írja elő.
A közszolgálati dolgozók – közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők – létszámának bármilyen mértékű csökkentése elfogadhatatlan az MKKSZ számára, mert ahhoz feladatcsökkenés nem kapcsolódik.”

Forrás:
MKKSZ: Egymillió új munkahely, kontra újabb közszolgálati leépítések?, MKKSZ, Budapest, 2010. október 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tölgyessy: történelmi fordulat a magyar közigazgatásban

„A kiterjedt önkormányzati hatalom láthatóan feltételezi az öntevékeny helyi társadalmak erejét, amelyeket sokszor jelentékeny helyi – ingatlan- és gépjárműadók, a jövedelemadó bázisára kivetett – pótadók kötnek össze választóikkal. Magyarországon viszont nem akadt kormány, amely az adórendszer nagyszabású átalakításával teret mert volna adni az igencsak népszerűtlen lakossági helyi adóknak. A naivan demokrata rendezés úgy szakított a települések vágyainak megfelelően a területi integráció államszocialista formáival, hogy közben meg sem próbált újakat teremteni. Erős polgármesteri hatalmat állított fel, az önfinanszírozás felelőssége és megfelelő ellenpólusok nélkül. A nem-adózás ősi hitében és az ügyesen kijárt központi támogatás reményében élő országban igazán kísérlet sem történt a helyi társadalmak önfinanszírozó képességének megerősítésére. Közben pedig lopakodva mindegyik kormányunk folyamatosan centralizált. Az utolsó időszak MSZP-hatalma módszeresen szűkítette az önkormányzatok finanszírozását, mialatt a kistérségek kialakításával és a regionális szerveződés hazánkban meglehetősen mesterséges határok közötti kiépítésével új formákat próbált adni a településközi integrációnak. Mi több a különböző reformötletekben ismételten előjött a kistérségi kényszertársulások elképzelése, sőt a 3200 települési önkormányzat radikális összevonása, mintegy 150-250-re való megkurtítása is.
…
Kényszertársulások helyett központosított hatósági jogkörök
A Fidesz most egészen más utat jár: nem az önkormányzatokat akarja egyesíteni, hanem inkább azok hatósági jogköreit, intézményeit központosítja. Ezután, minden bizonnyal helyesen, nem lesznek egymással szinte semmilyen kapcsolatban nem álló településeket egybefogó régiók, a közigazgatás alapegysége a történelmi megye marad. Ezen túlmutatóan azonban döntés született a megyei kormányhivatalok létrehozásáról, amelyekbe 15 – a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól a mezőgazdasági hivatalig – igencsak különböző, eddig a szakminisztériumok által irányított hivatalt fognak egybe, egy politikus, akár országgyűlési képviselő, vezetése alatt.
…
Az alulról nem kellően ellenőrzött önkormányzatok bajaival szemben most a Fidesz antitézisként az erős kormányfő kiküldötteinek centralizált közigazgatását ajánlja. Mindenképpen akadnak egyes önkormányzati feladatok, amelyek központosítás után kiáltanak, mégis jobb lenne, ha a helyi ügyekben a döntéseket továbbra is általában az érintettekhez közelebb álló önkormányzatokban hoznák meg. Ám ehhez adótudatos, okosan szervezett helyi társadalom is kellene.”

Forrás:
Tölgyessy: történelmi fordulat a magyar közigazgatásban, Kossuth Rádió, 2010. október 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Alkotmány 2.0 – Pettkó András weblapot indít

„Egy új honlapot indított (www.webalkotmany.hu) annak reményében, hogy ez a portál lehetőséget teremt értelmes, hasznos szakmai párbeszédre azoknak, akiket érdekel, hogy milyen lesz az új alkotmány. Demokrataként minden véleményre kíváncsi még akkor is, ha a kialakult véleményével ellentétes. Hangoztatta: nem vitás, hogy az Országgyűlésben a képviselők feladata lesz megalkotni az új alkotmányt, de talán segítheti a jogalkotók munkáját kezdeményezése. Bízik abban, hogy a polgári kormány által felkért szakértők olvasni fogják ezt az oldalt, és találnak olyan elképzeléseket, javaslatokat, amelyeket be tudnak építeni az általuk készített előterjesztésekbe. Számára a legfontosabb az, hogy alkotmányban legyen egy Alapvető hírközlési – informatikai jogokról szóló fejezet. Elengedhetetlennek tartja: az állam a közigazgatás intézményhálózatán és az oktatáson keresztül, valamint a szükséges rendelkezések megalkotásával biztosítsa, hogy az informatika a demokratizmus megerősödését, kiszélesítését szolgálja, és ne lehessen eszköze a kiváltságok, szellemi és gazdasági monopóliumok kialakulásának. Azt mondta, új Alkotmány ne csak demokratikus, hanem Internet-barát is legyen! A két fogalom összekapcsolása nélkül maradjunk az Aranybullánál! „
„Pettkó András javaslatainak első négy pontja az e-közigazgatás elvi és gyakorlati vetületeit egyaránt érinti. Szó szerint:
1. Az állam a közigazgatás intézményhálózatán keresztül, valamint a szükséges rendelkezések megalkotásával biztosítja, hogy az informatika a demokratizmus megerősödését, kiszélesítését szolgálja, és ne lehessen eszköze a kiváltságok, szellemi és gazdasági monopóliumok kialakulásának.
2. Az informatikához kapcsolódó eszközök és alkalmazások használatát, forgalmazását az állam nem korlátozhatja sem tiltással, sem közvetett szabályozással.
3. A Magyar Köztársaság minden állampolgára számára ingyenesen biztosít 1db állampolgári email címet születése pillanatától. (Az állampolgár nagykorúságáig az állampolgári email cím kezelésének joga és kötelessége a törvényes szülő és gondviselő.)
4. A Magyar Köztársaság minden állampolgárával az Ügyfélkapun keresztül (vagy annak törvénymódosítással is deklarált jogutódján) tartja az elektronikus ügyintézési kapcsolatot. „

Úgy tűnik egyenlőre nincs tevékeny közreműködésben megnyilvánuló érdeklődés, mert csak három hozzászólás érkezett.

Forrás:
WebAlkotmány.hu
Alkotmány 2.0 – Pettkó András weblapot indít, Prim Online, 2010. október 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Interjú Tekler Vilmossal

„– A korábbi kormányzati ciklusokban dedikáltan több gazdája volt a kormányzati informatikának. Most, a kormányváltás után is két tárca foglalkozik vele. Jelenthet-e ez egyfajta megosztottságot?
– Nem az informatika megosztásáról van szó, hanem az e-közigazgatás létrehozásáról. Természetesen közigazgatás csak egy van. Az e-közigazgatás szerves része a közigazgatásnak. E-közigazgatásról akkor beszélünk, ha az ügyfelek (állampolgárok, vállalkozások) ügyeiket valamilyen elektronikus csatornán keresztül bonyolítják. Természetesen ettől maguk a közigazgatási folyamatok nem változnak meg. Azt szeretnénk elérni, hogyha az állampolgár egyszer már rákényszerül az ügyintézésre, eközben legalább érezze jól magát. Továbbá célunk az is, hogy a szolgáltatások minél könnyebben legyenek elérhetőek az ügyfelek számára, és ezeket minél több formában tudják igénybe venni… Az e-közigazgatás a közigazgatási szolgáltatások egy metszeteként illeszkedik bele a közigazgatási fejlesztés komplex programjába.
– Tehát a kormányzati informatika egy és oszthatatlan…
– Igen, de különbséget kell tenni a különböző kommunikációs csatornákon keresztül az ügyfeleknek nyújtott közigazgatási szolgáltatások és a kormányzati informatika között, amely alapvetően a kormányzati munka hatékonyságát, korszerűségét hivatott növelni. Az informatikai fejlesztések kivitelezésének, lebonyolításának felelőse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Hozzá tartoznak az üzemeltetési és beszerzési kérdések, valamint az a feladat, hogy miként teszi a szolgáltatásokat hozzáférhetővé az állampolgárok számára. Mi itt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban [KIM] „csak” megtervezzük a szolgáltatásokat a korszerű technológia figyelembevételével, s elkészítjük e szolgáltatások igazgatási, szolgáltatási modelljeit. A KIM nem a technikai részletekkel foglalkozik, hanem az ügyfelek minél komfortosabb kiszolgálásával, a jogi és folyamatszervezési aspektusokkal, illetve megfogalmazza a szolgáltatási elemeket.
…
– A kormányzat működését elősegítő informatikai fejlesztésekért ki felel?
– Azokban a kérdésekben, amelyek a jó közigazgatás működéséhez szükséges belső informatikai rendszereket érintik, a két tárca együttműködik. A KIM gondolatokat, igényeket fogalmaz meg, ezeket pedig az NFM a saját eszközeivel megvalósítja. Érdekes a helyzet viszont a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala esetében. A KEK KH szervezetileg a KIM-hez tartozik, annak amolyan idegközpontja, hiszen itt működik a közigazgatást érintő legtöbb szakrendszer. A hivatal feladatának két legfőbb vetülete a korszerű közigazgatási szemlélet, illetve az e szerint működő informatikai rendszerek halmaza. A KEK KH egyidejűleg azonban az informatikai működtetés, fejlesztés szempontjából az NMF szakigazgatási jogköre alá tartozik. Mi úgy gondoljuk, hogy a közigazgatási szemlélet az, ami fontos, azaz nem az informatika vezérli a közigazgatást, hanem a korszerű közigazgatás-fejlesztés igényei határozzák meg a szükséges informatikai támogatást.
…
– Végül is, milyen elképzelések szerint akarják korszerűsíteni a közigazgatást?
– Ahhoz, hogy korszerű közigazgatást lehessen kialakítani ma Magyarországon, teljes paradigmaváltásra van szükség. Ennek lényegét három pontban lehetne összefoglalni: az okmányok és okiratok helyett az állampolgár és a vállalkozás, a hatósági eljárások helyett a közigazgatási szolgáltatás, illetve a jelenlegi status quo fenntartása helyett az egységes és korszerű belső működés álljon a középpontban.
– Az elmúlt kormányzati szférában is úton-útfélen hangoztatták az ügyfélközpontúságot. Nem tették volna elég korszerűen?
– Azt hiszem, nem sikerült megfelelően korszerűsíteniük a közigazgatási szolgáltatásokat. Lehet, hogy az elkészült szoftverek, a beszerzett hardverelemek, a kiépített számítóközpontok csúcsminőségben működnek, de egy biztos: a sok fejlesztés eredményeképpen az állampolgár továbbra sem érzi jól magát, amikor el kell mennie ügyet intézni, hiszen az ügyintézési eljárásokat akár büntetésnek is lehet érezni. Így a magyar közigazgatás teljes reformra szorul.
…
– Az elektronikus ügyintézés – de legalábbis ügyindítás – alfájának eddig az Ügyfélkaput tekintették. Bár az ómegától még elég messze van, azért a bátrabbak már bemerészkedtek rajta. Önnek mi a véleménye e csatorna működéséről?
– Kíváncsiságból megpróbáltam néhány összetettebb ügyet elintézni, s az első, amin fennakadtam, hogy az ügyleírások alapján nem értettem meg, mit kell csinálnom. A szöveg tele volt a különféle jogszabályokra történő hivatkozással, ami nyilván világos egy jogász számára, de egy laikusnak – beleértve az érettségivel rendelkező embereket is – érthetetlen”

Forrás:
Állampolgári komfort, IT Business, 2010. szeptember 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közigazgatás és a távmunka

„A közigazgatásban évek óta kérdés, hogy hogyan tudnának hatékonyabban bánni a erőforrásokkal – mondta az [origo]-nak Déri Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség koordinációs igazgatója. Noha költségtakarékos lenne, nehézséget jelent, hogy a hierarchikus viszonyok miatt gyakran a vezetők nyitottságán, adott esetben elzárkózásán múlik, hogy felmerül e lehetőségként a távmunka.

Katasztrófaesemények esetén a központi közigazgatás működtetésére, az állam működőképességének fenntartására ez lehet az egyik megoldás Déri Tamás szerint; az Egyesült Államokban ennek kidolgozott protokollja van. A magyarországi BKV sztrájk idején a tapasztalatok szerint több közüzem, minisztérium is megszervezte, hogy munkavállalói otthonról dolgozzanak – mondta a koordinációs igazgató.”

Forrás:
Otthonról dolgozó tanár és előadó – a közigazgatás és a távmunka, Origo.hu, 2010. október 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyar közreműködéssel újulhat meg az albán e-közigazgatás

„Jelentős lépésre szánta el magát a tiranai kormányzat, amikor olyan elektronikus kormányzati infrastruktúra kiépítésének előkészületeire adott megbízást, amely elősegíti az államigazgatás hatékonyságát és átláthatóságát.
A nemzetközi projekt lebonyolításának sikeréért projektvezetőként az AAM Tanácsadó Zrt. felel. A mintegy 180 millió forintos összköltségű projekt fő célja, hogy a szakemberek kialakítsák az EU adatvédelmi szabályainak megfelelő e-kormányzati infrastruktúrát, miközben megteremtik az államigazgatás hatékonyságát és transzparenciáját. A 2010 októberében induló projekt tervezett időtartama 12 hónap. A mostani projekt az előkészítő fázisa az elektronikus kormányzat és interoperábilis szolgáltatások fejlesztésének.
„A most induló munkánk során a csapatnak el kell készítenie az e-kormányzati keretrendszer rendszertervét és tenderdokumentációját, és elő kell készítenie a jogi környezet megfelelő módosítását. Az új elektronikus szolgáltatások előkészítése, majd későbbi bevezetése után mód lesz a főiskolai jelentkezések, a jogosítványigénylések, valamint a lakcímváltozások bejelentésének elektronikus intézésére.” – mondja el a feladattal kapcsolatban Gimesi Zoltán, az AAM Tanácsadó Zrt. nemzetközi üzletfejlesztési igazgató.”

Forrás:
Magyar közreműködéssel újulhat meg az albán e-közigazgatás, Tranzit, 2010. október 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Problémák a választási hekkertámadás körül

„Az önkormányzati választás napján, október harmadikán este túlterheléses támadás érte a valasztas.hu weboldalt futtató szervereket, és a választási tájékoztató rendszert, amikor a szavazatszámlálási eredmények kezdtek kikerülni az internetre.
A rendszer lelassulása alig fél órán át tartott, ami arra utal, hogy a támadás nem lehetett túl profin megszervezve. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala egy hét múlva furcsa közleményt adott ki, amiben közölték, hogy az esetet kivizsgálták, megállapították, hogy nem történt bűncselekmény, ezért nem is tett a hivatal feljelentést.
Bűncselekmény, ami nem bűncselekmény
Amikor a támadás technikai részleteiről érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy az ügyet a KEK KH lezártnak tekinti, és nem ad további tájékoztatást. Ez több szempontból is nehezen érthető: egyrészt a hivatal közfeladatot lát el, közpénzből működik, ezért a vizsgálat eredménye közérdekű adat, legalábbis az a része biztosan, aminek a nyilvánosságra kerülése nem veszélyeztetné a szerverek biztonságát (a támadók gépeinek ip-címeiből fakadó információk, például hogy milyen országból érkezett a támadás, vagy a felhasznált sávszélesség, amire rákérdeztünk, nem ilyen adat).
Ennél is furább az indoklás, miszerint nem történt bűncselekmény. A számítógépes rendszerek elleni bűncselekmény fogalmát a magyar jog is ismeri, a Btk-ban a fogalom meghatározásánál (300/C paragrafus) többek között ez szerepel: „Aki adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”. Ez pontosan ráillik a túlterheléses támadásra.”

Forrás:
Ködösítenek a választásnapi hekkertámadás körül, Index.hu, 2010. október 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hatalmas siker a brit rendőrségi twit

„Facebookos fenyegetések, rablások, balesetek – mindenféle bejelentés érkezett a brit rendőrséghez, akik mindent ki is twiteltek, hogy az emberek lássák, mennyi a munkájuk.
A brit rendőrség egy érdekes kísérletbe fogott, a központi 999-es segélyszámra érkezett összes eseményt twitelte 24 órán keresztül. A Manchesteri rendőrség akciójában óránként több mint száz twit érkezett a mikroblog szolgáltatásra. Mindent jelentettek a rablástól a balesetekig.”

Forrás:
Hatalmas siker a brit rendőrségi twit, Index.hu, 2010. október 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az EU harcba száll az e-közigazgatás nyílt szabványokon alapuló megteremtéséért

„Az Európai Unió fordulóponthoz érkezett: az új közbeszerzési szabályozás támogatja a szabadalom- és jogdíjmentes technológiákat. Komoly vita alakult ki az új szabályozás körül. Az ECIS képviselői szerint az új keretrendszer egészséges piaci versenyhez vezet, tehát az állampolgárok érdekeit képviseli, míg a BSA véleménye szerint a szabályozás a kínai közbeszerzési törvények szellemét idézi.
…
Az Európai Bizottság 2006-ban megkezdte az Európai Interoperabilitási Keretrendszer (EIF) felülvizsgálatát, 2009-ben a Malmői konferencián (Svédország) az EU-miniszterek szándéknyilatkozatot írtak alá az interoperábilis szabványok támogatásáról. Neelie Kroes, az EU korábbi versenybiztosa síkra szállt a bárki számára elérhető nyílt szabványokért, amelyek alkalmazásával komoly szintű megtakarítás érhető el. Az Unió évek óta harcol a gyártói függőség (vendor lock-in) ellen, 2008-ban például rekordösszegű, összesen 1,4 milliárd dolláros büntetéssel sújtotta a Microsoft nevű amerikai szoftvergyártó céget licencpolitikájával összefüggő túlkapásai miatt.
A szoftvergyártók egy csoportja aggódik az új EU-keretrendszer miatt, amely véleményük szerint kifejezetten a nyílt szabványú, nyílt forráskódú termékeket részesíti előnyben. Ezek a gyártók azt szeretnék elérni, hogy az ő szabadalmaik és komoly jogdíjtartalommal bíró technológiáik részt vehessenek a különböző e-közigazgatási közbeszerzési pályázatokban – állítja a BSA (Business Software Alliance) közleménye. A szövetség tagja a Microsoft, SAP, IBM, Dell, HP és mintegy nyolcvan ipari szereplő.
…
Az „Európai Szövetség az Együttműködő Rendszerekért” (ECIS) nevű szervezet elutasítja a BSA állításait. Szerintük az EU által tervezett új keretrendszer, az EIF semmilyen módon sem támadja a szabadalmi jogokat és nem kényszeríti a kormányokat a költséghatékony, szellemi tulajdonjogoktól mentes technológiák beszerzésére. Az ECIS által tömörített vállalkozások – például az IBM, Nokia,
Oracle, Red Hat és sok más vállalat – együttesen több szabadalmat birtokolnak, mint bárki más a világon és nem harcolnának saját szabadalmaik ellen.
…
Az EIF véglegesítésére a következő hetekben kerülhet sor. Más EU-szabályoktól eltérően az EIF-et az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyása nélkül, közvetlenül a Bizottság fogadhatja el.”

Forrás:
Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség (ODFA Magyarország), 2010. október 13. (pdf)
EU to push patent-free eGovernment, EurActiv, 2010. október 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Ajánlják magukat

Nem lehet pontosan tudni, hogy hány magyarországi vállalat alkalmazza a COBIT ajánlásgyűjteményt az informatikai kontrollok működtetésére, de számuk minden bizonnyal sokkal kevesebb lenne, ha a pénzintézeteket nem az alapján ellenőrizné a PSZÁF. Pedig a módszertan mindenkinek hatásos lehetne.
A vállalati informatika legfontosabb feladata, hogy támogassa az üzleti működést, ezt a feladatát pedig csak úgy tudja ellátni, ha megfelelő üzleti és biztonsági kontrollok mentén működik. Ennek a felismerésnek a gyakorlatba való minél hatékonyabb átültetésére alakult meg 1969-ben az ISACA (Information Systems Audit and Control Association), és dolgozta ki ajánlásgyűjteményét, a COBIT-ot (Control Objectives for Information and related Technologies).
Kontrollált környezetben hatékonyabb
A COBIT – amely jelenleg a 4.1-es verziójánál tart, de jövőre elkészül az 5-ös változat is – olyan, a legjobb gyakorlatokat összegző ajánlásgyűjtemény, amely alapján megvalósítható az informatikai rendszerek menedzselése, üzemeltetése, fejlesztése, biztonságosabbá tétele és ellenőrzése. Ennek megfelelően nem is annyira (vagy nem kizárólag) az informatikai vezetőknek, hanem az üzleti menedzsereknek szól – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Kirner Attila, az ISACA magyar szervezetének elnöke. Az ISACA célul tűzte ki, hogy felkutassa, oktassa és világszerte elterjessze a legjobb gyakorlatra alapozott módszereket.
…
A szervezetre és a módszertan előnyeire akarja felhívni a figyelmet az október 21-én első ízben megrendezendő ISACA Konferencia is.”

Forrás:
Ajánlják magukat, IT Business, 2010. október 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Felhő, mint orvosság forráshiányra

„A válság időszakában a magyar gazdaság legtöbb szereplőjének nem áll rendelkezésére elegendő fejlesztési forrás informatika rendszerük szinten tartására a hagyományos módon, ezért minden korábbinál nagyobb szükségük van a magyar önkormányzatoknak, valamint a kis- és középvállalatoknak a felhő alapú számítástechnikai szolgáltatásokra.
Forráshiányos helyzetben a megoldást az it-fejlesztésekre az infrastruktúra-beruházások költségét minimalizáló és a működési kiadásokat csaknem megfelező felhőszolgáltatások igénybevétele jelentheti. Számos városi és járási (kistérségi) önkormányzat, valamint jó néhány vállalat már felismerte ezt a lehetőséget, és élvezi a technológia nyújtotta előnyöket – mutatott rá Kalotay Balázs, a Fujitsu Technology Solutions Kft. szakértője a Budapesten megrendezett IDC Hosting Konferencián.
A felhő alapú számítástechnika iránti igények magyarországi növekedése egyúttal meggyorsíthatja a hazai számítástechnika átlépését az informatika új korszakába. Réger József, a Fujitsu globális fejlesztési vezetője szerint ugyanis kevesebb mint öt éven belül megszűnhetnek a klasszikus, azaz az installált és hálózatba kapcsolt számítástechnikai munkahelyek. A mobil pc-k számának további növekedése mellett teret nyernek a központilag menedzselt eszközök, például a zéró kliensek. Ezek virtualizált környezetben működnek, nincs szükségük processzorokra és merevlemezekre, sem integrált tároló és szoftver rendszerekre: A munkavállalóknak csak a központi adatbankban tárolt saját adataikra lesz szükségük, pc-re nem.”

Forrás:
Felhő, mint orvosság forráshiányra, Mártonffy Attila összeállítása, IT Business, 2010. október 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megjelent az első mobiltelefon, amely megfelel a Continua Szövetség ajánlásainak

A Continua Health Alliance olyan interoperabilitási ajánlásokat dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik az elektronikus egészségügyi eszközök és szolgáltatások együttműködését. A Fujitsu cég bejelentette az első olyan mobiltelefont, amely megfelel ezeknek az ajánlásoknak. Segítségével lehetséges lesz az, hogy a különféle eszközökből összegyűjtött adatokat továbbítsák a távközlési szolgálató segítségével. A készülék csak Japánban lesz elérhető a Fujitsu és az NTT Docomo (a legnagyobb japán távközlési cég) együttműködésének keretében.

Forrás:
Fujitsu unveils first Continua-certified phone, mobihealthnews, 2010. október 5.
Lásd még:
The Continua Health Alliance, Wikipedia
Continua Health Alliance

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jubiláló Internet: 40-25-20 évvel ezelőtt történt

„2009. október 29-én este az Egyesült Államokban, a University of California at Los Angeles (UCLA) egyetemen ünnepélyes eseményre került sor, az ezen a napon rendezett több jubileumi rendezvény egyikeként. Az UCLA-n egy emléktáblát helyeztek el, melyen a következő szöveg állt: „On October 29, 1969, at 10:30 p.m., the first Internet message was sent from this site. It traveled in separate packets…” Azaz a fenti időpontban küldték el innen az első internet-üzenetet, amely különálló csomagok formájában utazott. Precízen szólva, a csomagkapcsolt számítógép-hálózat születésének a dátuma ez. Hogy az Internet születésnapját is ünnepeljük-e egyidejűleg? Ha azt mondjuk, hogy az Internet alapja egy világméretű, csomagkapcsolt elven muködő számítógéphálózat, akkor igen. De továbbmenve: egy kicsit később rámutatunk az Internet további kulcsfontosságú komponenseire és visszatekintünk azok létrejöttére, nagyon érdekes, hogy idén azokra vonatkozóan is kerek életkorokat mondhatunk…”

Forrás:
A jubiláló Internet: 40-25-20 évvel ezelőtt történt, Szabó Csaba Attila, Híradástechnika, LXIV. évfolyam, 2009/9-10. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Állami támogatással buzdítanak legális letöltésre a franciák

„A zeneletöltők egy 50 euróba kerülő kártyával vásárolhatnának előfizetést a letöltő site-okra, ám az összeg felét a francia kormány állná a 12 és 25 év közöttiek esetében. Az akció két évig tartana (évente fejenként egy kártya járna), és a francia államnak évi 25 millió eurójába kerülne (csaknem hétmilliárd forint). A tervet az Európai Unió is üdvözölte és példaértékűnek nevezte: „Alacsonyabb áron kínálja és teszi hozzáférhetővé az online zenét a vásárlóknak” – mondta Joaquin Almunia , az Európai Bizottság versenyügyi biztosa. „Ez a terv segíthet az online zeneipar többelvűségének és kulturális sokszínűségének megőrzésében” – tette hozzá a spanyol politikus, aki szerint gazdaságélénkítő hatása is lenne. Az állami segítségért cserébe a letölthető zenét kínáló honlapokat a tarifák csökkentésére és az előfizetések kiterjesztésére fogják kötelezni, illetve a kártyahasználatot népszerűsítő hirdetésekhez is hozzá kell majd járulniuk. Mint ismeretes, ugyancsak a franciák az idei évtől vezették be az úgynevezett három csapás-szabályt, melynek keretében az illegális letöltésen kapott francia netezőket előbb figyelmeztetik, ismétlődő rajtakapás esetén pedig akár egyéves internetmegvonással is sújthatják.”

Forrás:
Állami támogatással buzdítanak legális letöltésre a franciák, Quart, 2010. október 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Médiaerkölcs: A médiapolisz felemelkedése

„Ez a könyv ott veszi fel a fonalat, ahol a szerző előző, a „Why Study the Media?” (Miért van szükség a média tanulmányozására?) című kötete befejeződött. Tárgya nem más, mint második nagy környezeti katasztrófa, amellyel a globális társadalmaknak szembesülniük kell: a világ kommunikációs válsága. Morális és etikai, ugyanakkor politikai válságról van szó. Silverstone a könyvben azt állítja: mediatizált környezetünkben nem csupán a szennyezettség veszélyezteti annak lehetőségét, hogy elfogadható szinten fenntartsuk emberiességünket, hanem hogy csakis a globális kommunikáció realitásait – és még inkább azok lehetőségeit – figyelembe véve leszünk képesek visszafordítani azt a folyamatot, amely egyébként spirálvonalban közelít a globális meg nem értés és embertelenség felé.”

Napvilág Kiadó, 2010, 228 oldal, ISBN: 9789639697768, 3.600,- Ft

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.