„Egyre több önkormányzat él a földtulajdonosokra kivetett adó lehetőségével, eddig csaknem ötven település vezetett be hasonló illetéket. A rendeletek jogszerűségének többségét ugyanakkor az érintettek máig vitatják.
Eddig ötven település vezetett be valamilyen formában földadót, az erről szóló önkormányzati rendeletek 40 százalékát azonban megtámadták a bíróságon az érintettek – hívta fel a figyelmet egy minapi konferencián Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A legtöbb helyen a terület alapján, hektáronként, vagy értékalapon, aranykoronánként vetették ki a földadót, a mértéke pedig néhány száz forinttól pár ezer forintig terjed. Schmidt Jenő elmondta: a Kúria több állásfoglalást is kiadott a települési adóval kapcsolatban. Az egyik legfontosabb, hogy a mezőőri járulék, amelyet több község is megfizettet a gazdálkodókkal, adónak számít, így ott, ahol él ez a fajta hozzájárulás, nem vethetnek ki földadót az önkormányzatok. Ezzel szemben a kártalanítási alapba fizetett hozzájárulás, amelyet szintén a földhasználókkal fizettetnek meg egyes önkormányzatok, nem számít adónak. Így ez esetben a helyi földadó bevezetésének sincs semmi akadálya.
Schmidt Jenő elmondta: nem az a cél, hogy az önkormányzatok ellehetetlenítsék a gazdákat, hanem hogy az így befolyó összegből el tudják végezni azokat a munkálatokat, amelyeket a helyi gazdák egyébként jogosan várnak el a településvezetőktől. Így például rendben tudják tartani a földutakat. A településvezetők sok esetben nem a helyben, saját földjükön gazdálkodóktól várják az adók megfizetését – nekik jelentős kedvezményt nyújtanak –, hanem azokat a tulajdonosokat akarják bevonni a közteherviselésbe, akik a bérleti díjból jelentős összeghez jutnak, ezt a jövedelmet azonban nem helyben hasznosítják, hanem kiviszik a községből – jegyezte meg a TÖOSZ elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi községek jelentős része a termőföldön kívül más hasznosítható erőforrással nem rendelkezik. Ezért keresik az alternatív lehetőségeket, a következő időszakban pedig várhatóan megsokszorozódik majd az ilyen jellegű települési adót kivető önkormányzatok.
A települési adókról szóló jogszabálymódosítás tavaly lépett életbe, így az önkormányzatok gyakorlatilag bármire vethetnek ki helyi adót. A megkötés csupán annyi, hogy vállalkozókra, az államra és olyan dologra, amire központi adó vonatkozik, nem vezethetnek be újabb sarcot. Képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a téma kapcsán rámutatott: települési adó bevezetéséről a helyi viszonyokat jól ismerő, a településen élő polgárok szabad akaratából választott, független önkormányzatok döntenek. – Mivel a jogrend lehetőséget ad az esetleges hibák korrekciójára, nincs semmi okunk arra, hogy a települési adó szabályain változtassunk – szögezte le a tárcavezető.”
Forrás:
Népszerű a földadó a településeken; Köpönczei Csilla; Magyar Idők; 2016. február 14.
