„Tanulmányunkban a hazai vidéki nagyvárosok tervezési folyamata során megvalósuló érintetti részvételt elemezzük. Érdeklődésünk középpontjában az áll, hogy az érintetteknek milyen lehetőségük van a fejlesztési folyamat aktív részesévé válni, milyen korlátok állnak ennek útjában. A 23 hazai megyei jogú város 2013 és 2014 során elfogadott partnerségi egyeztetési terveit, városfejlesztési koncepcióit és integrált településfejlesztési stratégiáit elemeztük, kvalitatív tartalomelemzés segítségével. Ez lehetőséget adott arra, hogy a dokumentum felszíni rétegét (miszerint beszélünk a részvételről, és azt fontosnak tartjuk), ütköztessük a dokumentumok mélyrétegeinek felszínre hozható tartalmával (miszerint valójában csak beszélünk a részvételről). Következtetésünk, hogy a legtöbb érintett számára a részvétel hazai gyakorlata nem saját ügyeik előmozdításának szabadságát nyújtja, hanem a tényleges lehetőségektől történő megfosztás módját jelenti. Így a helyi fejlesztés „hogyanja” egyrészt önmagában is a jóllét csökkentésének irányába hat, hiszen a részvétel mint értékesnek tekinthető lehetőség nem választható a helyi szereplők jelentős része számára. Másrészt, így a szereplők a részvétellel mint eszközzel sem tudnak élni, hogy előmozdíthassák a számukra kívánatosabb fejlesztési eredmények létrejöttét.”
Forrás:
Beszélünk a részvételről… Megyei jogú városok fejlesztési dokumentumainak elemzése az érintettek részvételének aspektusából; Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Elekes Zoltán, Páli-Dombi Judit; Tér és Társadalom; 30. évf., 2. szám, 45-62. oldalak; 2016 (pdf)
