„Az Oxfordi Egyetem részeként működő Reuters Intézet közzétette éves jelentését az újságírás, a média és a technológiák terén várható folyamatokról. Az elemzéshez 24 ország 150 vállalatvezetőt, szerkesztőt és a digitális ipar élenjáróit kérdezték meg.
Az elmúlt év egyik slágertémája volt a közösségi oldalakon terjedő kamuhírek (fake news) előretörése, ami – elemzők jelentős része szerint – immár a politikát is képes volt befolyásolni, leggyakrabban Donald Trump győzelmét hozva fel példaként. A megkérdezettek természetesen osztották az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, ugyanakkor 70%-uk úgy látja: a hamis hírek miatti aggodalmak erősíthetik a hagyományos médiák és a minőségi újságírás iránti igényt. Mindemellett továbbra is tartanak a nagy technológiai platformok növekvő hatalmától és azok várható kereskedelmi előretörésétől. Ugyanakkor lehetőséget is látnak a videószolgáltatások, a csevegő robotok (chat bots) és a hangvezérelt asszisztensek növekvő súlyában.
A „legforróbb téma” szerepét idén alighanem az okostelefonoktól a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) veszi át, az ezzel kapcsolatos gyakorlati és etikai dilemmákkal együtt. Növekvő figyelem fogja övezni az algoritmusok megbízhatóságát, a célzott üzenetekhez szükséges adatfelhasználást és a technológiai vállalatok növekvő hatalmát. Tovább nő a szerepe a virtuális valóságnak (VR) és a kiterjesztett valóságnak (AR) is. A kiberháborús kihívások növekedése miatt pedig erősödő vitákra lehet számítani a kormányok és állampolgárok között abban, hogy ki és milyen korlátokkal gyakorolhat felügyeletet a személyes adatok felett.
A kiadók többsége a hamis vagy silány hírek terjedése ellen a legjobb ellenszert saját újságírói tevékenységük színvonalának javításában látják. Ugyanakkor keresik a lehetőséget a tények ellenőrzését lehetővé tevő megoldásokra is. Várakozások szerint év végéig böngésző-bővítmények és üzenetkezelő robotok (message bots) százai fognak tény-ellenőrző szolgáltatást kínálni a piacon.
2017-ben a kulcskérdés az lesz, hogy hogyan fog alakulni a kiadók és a kommunikációs platformok közötti, jelenleg erősen feszült kapcsolat. A relatív többség (46%) szerint az elmúlt évhez képest több ok van az aggodalomra a platformok növekvő szerepe és befolyása miatt. Egy jelentős kisebbségi vélemény szerint viszont itt az ideje, hogy a kiadók rendezzék kapcsolatukat a Facebookkal és más platformokkal.
A kiadók legnagyobb gondja az, hogy hogyan biztosíthatnának megfelelő díjazást a tartalmak előállítóinak. Miközben a hírügynökségek és hírszolgáltatók sorra bocsátják el munkatársaikat, a Facebook és a Google virágzik a reklámbevételeknek köszönhetően. Várakozások szerint a kiadók növelni fogják a nyomást a hirdetési bevételek számukra kedvezőbb megosztása, adott esetben megfelelő törvényi szabályozás érdekében.
A legsürgősebb kihívást a nyomdai termékeket kiadók számára az, hogy új digitális bevételeket szerezzenek a zuhanó nyomtatott hirdetési bevételek pótlására. A megkérdezettek egyharmada aggasztóbbnak látja pénzügyileg a helyzetét, mint egy évvel korábban, és csak 8% látja a tavalyinál bizakodóbban a helyzetet. A kiadók megpróbálják kidolgozni annak módját, hogy miképpen csináljanak pénzt aközben, hogy az olvasók a weboldalakról egyre inkább okostelefonjukra és a közösségi oldalakra „költöznek”. A megkérdezések alapján várható, hogy nőni fog – legalábbis a szándékok és tervek szerint – a közvetlenül fizetett tartalmak és előfizetési díjak súlya, a megjelenített hirdetések és szponzorált tartalmak csökkenése mellett. A kiadók a regisztrált felhasználói igények felé igyekeznek terelni az igényeket, komoly pénzeket fektetve az adatgazdálkodásba, a jelenleginél jobban személyre szabott tartalmak és üzenetek érdekében.”
Forrás:
Journalism, Media and Technology Trends and Predictions 2017; Nic Newman; Reuters Institute for the study of Journalism; 2017. január 10. (a jelentésnek szentelt webhely)
Sajtóközlemény (pdf)
Journalism, Media and Technology Trends and Predictions 2017 (a jelentés PDF-ben)
