Skip to main content
gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikatársadalom

Tinder a városfejlesztésben: hogyan segíthet egy társkereső applikáció a társadalmi konzultációban?

Szerző: 2017. január 29.No Comments

„A Guardian hasábjain olvasható beszámoló szerint a kaliforniai Santa Monica városa meghökkentőnek ható, újszerű megoldásba vezetett be városfejlesztési elképzelései tesztelésébe. (Szintén Santa Monica úttörő vállalkozásáról számoltunk be egy korábbi hírlevelünkben, a Dolgok Internete számára létrehozott városi gerinchálózat megvalósítására, az „okosváros” megközelítés jegyében.) Az immár Magyarországon is népszerű Tinder társkereső alkalmazásban kialakított módszeren alapuló digitális fejlesztés, a CitySwipe immár a városfejlesztésben is sikeresen alkalmazza a Tinderen már megszokott megoldásokat. (A Tinder Facebook-profilokat kapcsol össze, ismerkedési céllal, érzékelve, hogy az itt is regisztrált ismerősök közül ki tartózkodik a közelben. Az alkalmazás által „feldobott” profilokat a felhasználó jobbra húzhatja az érintőképernyőn, ha tetszik neki, és nyitott a további ismerkedésre, vagy balra húzza, ha érdektelen számára, és egyben „kéri a következőt”.) A CitySwipe a városban közlekedő, ott élő emberek számára dob fel látványterveket az arra a helyre tervezett fejlesztésekről, ami lehet egy egyszerű utcai bútor (pl. milyen színűek legyenek az új köztéri padok?), építendő bicikliutak vagy akár komoly léptékű ingatlanfejlesztések is. A felhasználó a látványterveket egyszerűen és gyorsan értékeli: ha támogatja a kezdeményezést, jobbra húzza, ha ellenzi, akkor balra. Természetesen lehetőség van hozzáférésre bővebb információkhoz is, ha az ítész többet akar tudni támogató vagy ellenző „voksának” leadása előtt.

Mindez persze felületesnek tűnhet, de a kérdés túlmutat azon, hogy megismerjük a városban élők hozzáállását a kerékpárutakhoz, parkokhoz vagy építkezésekhez. A bevonás élményét nyújtja, mégpedig a hagyományos módokhoz képest minimális erőfeszítéssel és költséggel. Nincs szükség végtelen hosszúságú kérdőívek kitöltésére, pdf-ben kapott dokumentumok letöltésére, ehelyett vidám önkéntes munkával oszthatják meg véleményüket a megszólítottak.

A szerző összehasonlítja ezt a megoldást a brit viszonyokkal, ahol még mindig az 1947-es város- és vidékfejlesztési terv alapján folyik a konzultáció, a mai napig – alighanem kis túlzással leírva a gyakorlatot – lámpaoszlopokra kiakasztott A4-es lapokon mutatva be az elképzeléseket. A kormány által létrehozott Futures Cities Catapult intézet kutatásai azonban az Egyesült Királyságból is bemutatnak több jó gyakorlatot. A cél olyan innovációk megismertetése és ösztönzése, amelyek segítenek áramvonalasítani a bürokráciát és átláthatóbba tenni a tervezést és ahhoz kapcsolódó konzultációt. A megoldások ráadásul komoly költségkímélést is jelentenek, a megtakarított papírhegyek révén. Manchester városa például a találó megnevezésű „Nagy-Manchester Nyitott Adat Infrastruktúra Térkép” (Greater Manchester Open Data Infrastructure Map) segítségével ad teljeskörű áttekintést az önkormányzat területén tervezett fejlesztésekről. Londonban az Urban Intelligence start-up cég szintén interaktív, térképalapú alkalmazása összegyűjti egy adott helyre érvényes számos építési szabályzatot és rendelkezést. Egy kattintásra minden releváns információ elérhető. Az ára havi 25 font, ami azt jelzi, hogy ingatlanfejlesztőkre számítanak elsősorban.

A digitalizációnak és azok nyílt adatként való megosztásának természetesen vannak ellenzői is. Az egyik kérdés az, hogy miközben a népesség egy részének ezek az alkalmazások növekvő bevonódást jelentenek, addig másik részük az eddigieknél is nehezebben vehet részt a folyamatokban. Szintén kérdés, a magáncégek bevonása révén, hogy kik vezetik és kik lehetnek haszonélvezői az „okos város forradalomnak”. A kritikusok szerint ezért a jövőbeli digitális és adatvezérelt városfejlesztésben indokolt odafigyelni arra, kikhez milyen adatok jutnak és milyen módon profitálhatnak abból.”

Forrás:
Tinder for cities: how tech is making urban planning more inclusive; Oliver Wainwright; The Guardian; 2017. január 24.
Lásd még: Flux Metro – Az alkalmazás Austinban (Texas), 3D modellek és az ingatlanfejlesztéshez szükséges információkat egyesíti (pl. mennyire lehet beépíteni?)
UrbanPlanAR – A platform a kiterjesztett valóságot (augmented reality – AR) használva 3D modelleket illeszt az épített környezetre, hogy a lakók felmérhessék, hogy hogyan fog az új fejlesztés illeszkedni a meglévő épületekhez.
Prototyping the Future of Planning; Future Cities Catapult