MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Érdemes még komolyan vennünk az (újabbnál) „újabb diplomáciákat”?
„XXI. századi diplomácia”, „cyber diplomácia”, „twitter diplomáca”, sőt „twiplomácia”, „online diplomácia” és természetesen „digitális diplomácia” – kétségtelenül egyre nehezebb eligazodni a rendületlenül burjánzó terminológiában. Szeretnénk hetente közreadni egy-egy megközelítést, definíciót, hogy ezzel segítsük a tisztánlátást. Az elmúlt időszak legérdekesebb fejleménye ezen a téren a DiploFoundation által szervezett webes vitafórum volt. A rendezők szakértője úgy vélte: az egyes kifejezések az IT-eszközökkel új lendületet kapó diplomácia eltérő jellegzetességeire helyezik a hangsúlyt, használatuk tehát indokolt. Ugyanakkor a neves holland Clingendael Intézet szakértője inkább nyelvi divatot gyanít a jelenség mögött.
Should we take new diplomacies seriously?; Andrijana Gavrilovic; Diplo blog; 2017. augusztus 12.
Szolgálhatja-e a diaszpóra diplomácia India külpolitikai céljait?
Rahul Gandhi, az indiai Kongresszus Párt alelnöke a diaszpóra diplomácia lehetőségeiről tartott beszédet a kaliforniai Berkeley-n. 16 millió indiai él az anyaországon kívül, a világ második legnépesebb diaszpóráját alkotva. Szerepük az indiai külpolitika formálásában már ma sem elhanyagolható. A kapcsolódás kétirányú: a külföldön élő közösségek igyekeznek megjeleníteni sajátos érdekeiket az anyaország külpolitikai prioritásaiban. Másfelől az indiai diplomácia alakítói vallják: a határokon túl élő indiaiak, miközben új hazáik lojális polgárai, egyben az anyaország „legfontosabb szószólói” lehetnek. A digitalizáció ebben paradigmaváltást hozhat: a diaszpórára alapozott közdiplomácia, IT-eszközök széleskörű, sokrétű alkalmazásával karöltve, valódi digitális diplomáciai forradalmat hozhat el.
Can diaspora diplomacy support India?; Shreya Challagalla; Observer Research Foundation; 2017. szeptember 18.
Digitális diplomácia az izraeli külpolitika szolgálatában
Izrael, ez a „csendes IT-nagyhatalom” nem meglepő módon a diplomácia digitalizációjában is élen jár. A kezdeti próbálkozások után, 2010-től kapott nagyobb lendületet az IT-eszközök széleskörű alkalmazása a diplomáciában. A közösségi média számos platformját és csatornáját kihasználva igyekeznek megsokszorozni az izraeli közdiplomácia hatékonyságát és hatókörét – ez utóbbit aktívan kiterjesztve immár a térség arab nyelvű lakóira is. Különösen erős a facebook- és youtube jelenlétük, de ma már a célzott instagram fiók is nélkülözhetetlen eszköz az izraeli külpolitikai célok szolgálatában. Ami mégis egyfajta védjegyévé vált az izraeli digitális diplomáciának az a twitter különösen aktív, és gyakran igen hatékony alkalmazása. A digitalizáció mind jobban átfogja a külkapcsolati-külszolgálati munka teljes spektrumát, ám az IT-alapú eszközök és alkalmazások nem „teszik divatja múlttá” a hagyományos diplomáciát sem a közel-keleti országban.
Digital Diplomacy in the Service of Foreign Policy Objectives; Yuval Rotem; The State of Digital Diplomacy 2016
A Burson-Marsteller tanácsadó cég 2017-es Twiplomácia Felmérése
A Burson-Marsteller globális PR- és kommunikációs órásvállalat idén is elkészítette a világ külügyi szolgálatainak digitalizációját szemügyre vevő Twiplomáciai Felmérését. A kutatók az egyes országok külpolitikáját formáló szervezetek és politikusok jelenlétét vizsgálták a fontosabb közösségi média platformokon. A felmérés – egyebek mellett – két markáns felismerést hoz:
A diplomáciában a twitter az első számú közösségi médium. A facebook a külpolitika formálói által második leggyakrabban alkalmazott csatorna, miközben elérése messze a legnagyobb. Harmadik helyen a youtube áll, és csupán ezután következik a többi közösségi média platform.
A diplomácia világában egyértelműen növekszik a digitális szakadék az IT-eszközöket mind tudatosabban, szélesebb körben alkalmazó kormányzatok, illetve a digitális lehetőségeket csupán kiegészítő jelleggel, esetlegesen igénybe vevő külügyi igazgatások között. Az előbbiekre jellemző az is, hogy ma már dedikált”digitalizációs” csapatokat foglalkoztatnak.
Twiplomacy Study 2017; Twiplomacy; 2017. május 31.
A közdiplomácia az amerikai külpolitika legerősebb fegyvere
Az amerikai Center on Public Diplomacy tanácsadó testület „Az amerikai közdiplomácia védelmében” címmel helyzetértékelést tett közzé. A dokumentum leszögezi, hogy az álhírekkel, hamis információkkal elborított korunkban a közdiplomácia a legalkalmasabb eszköz arra, hogy hiteles és valóságos formában közvetítse Amerika „üzenetét” a világ népei számára. A stratégiai kihívások sokasodásával a közdiplomácia eszköztára kulcsszerepet kaphat
- az erőszakos szélsőségek vonzerejének csökkentésében
- a baráti országok népeinek tájékoztatásában
- a krízishelyzetek előrejelzésében és megelőzésében
- az amerikai külpolitikai célok (kulturális, tudományos, tömegtájékoztatási) támogatásában
- az amerikai vezető szerep és globális versenyképesség növelésében.
Public diplomacy is America’s best foreign policy tool; CPD blog; 2017. szeptember 25.
SZAKMAI MŰHELYEK – Közelgő konferencia: big data a külpolitikában
A Finn Külügyminisztérium október 9-én nemzetközi konferenciát rendez Helsinkiben „Adat diplomácia: a big data a külpolitikában” címmel. A finn és brit külügyi szakemberek, kutatók, külföldi diplomaták részvételével zajló egynapos esemény az alábbi fő témákat érinti majd:
- adat diplomáciai alapvetés
- a big data a külügyi munkában, a brit gyakorlat
- a big data és a szakpolitikai elemzés javítása
- a big data a diplomáciai tudásteremtésben
Data Diplomacy: Big Data for Foreign Policy; Diplo blog; 2017. október 1.
Regisztráció: https://www.lyyti.fi/reg/Data_Diplomacy_Big_Data_for_Foreign_Policy_3462
Az összeállítás Nyáry Gábor munkája.
