Skip to main content

14. szám, 2011. április 4.


eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 14. szám, 2011. április 4.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Átalakul az ÁNTSZ, de önálló marad

„Paller Judit az egészségügyi háttérintézmények átszervezéséről szóló tanácskozáson elmondta: központi szerv marad az ÁNTSZ, azon belül pedig három egységet alakítanak ki. Így létrejön az Országos Közegészségügyi Központ (OKK), az Országos Népegészségügyi Központ (ONK) és az Országos Járványügyi Központ (OJK). Kovács Attila, helyettes országos tiszti főorvos arról szólt, hogy a kormányhivatalok felállása gyors cselekvést kényszerített ki belőlük. Mint elmondta, az eddigi irányítás és utasítás rendszere felbomlott, és az ÁNTSZ most már csak irányít, utasítani már nem tudnak.

Az új ONK felépítését ismertetve kitért arra: belső funkcionális átalakítással a központon belül több igazgatóságot vagy főosztályt hoznának létre. Felállna például az országos mentálhigiénés igazgatóság vagy főosztály, amelyen belül kialakítanák az országos pszichiátriai központot, valamint a droggal, a dohányzással, illetve az alkohollal kapcsolatos fókuszpontokat. Az országos mentálhigiénés igazgatóság mellett pedig megalakulna az egészségügyi tudásközpont, az országos egészségfejlesztési, az országos gyermek-egészségügyi és az országos alapellátási főosztály vagy igazgatóság. Továbbá ezekkel egy szinten létrehoznának egy úgynevezett népegészségügyi kommunikációs kart is – ismertette Kovács Attila.”

Forrás:
Átalakul az ÁNTSZ, de önálló marad, HVG.hu, 2011. március 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Baranya Megyei Kormányhivatal jegyzői értekezlete

„A Baranya Megyei Kormányhivatal jegyzői értekezletet tartott 2011. március 16-án. Dr. Hargitai János, kormánymegbízott megnyitójában ismertette a kormány céljait, az alaptörvénnyel és a járások kialakításával kapcsolatos elképzeléseket. Bemutatta a kormányhivatal működését, beszélt a Kormányablakok működtetésének tapasztalatairól. Ezt követően a jegyzők aktuális feladatait érintő előadások hangzottak el.
Az értekezleten a következő témakörökről volt szó:
…
Az önkormányzatokat érintő főbb jogszabályváltozások
Előadó: Dr. Solymosi Veronika Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály vezetője
…
Az előadások prezentációi itt tölthetők le
Az értekezlethez kapcsolódó szakmai anyagokat megtalálhatja a Baranya Megyei Kormányhivatal Önkormányzati Hírlevél című időszaki kiadványának 2011./1. márciusi számában, melyet itt tölthet le”

Forrás:
Baranya Megyei Kormányhivatal, 2011. március 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Korszerűsödő közigazgatás

„Dr. Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal elnöke gödi látogatása alkalmával a helyi sajtóképviselőinek adott tájékoztatójában kiemelte, hogy az Orbán kormány egyik legfontosabb célja a széttagolt területi közigazgatási szervezetrendszer egységesítése, az egyablakos rendszer kialakítása az ügyintézés megkönnyítése érdekében.

A kormánypárti országgyűlési képviselő bevezetőjében elmondta, hogy nagy családos édesapaként és politikusként egyaránt jól ismeri, hogy milyen gondok foglalkoztatják az ügyeiket intéző állampolgárokat. A Pest Megyei Kormányhivatal irányításával működő Kormányablak – így a közeli Vácon – az állam „kinyújtott kezeként” abban segít, hogy az emberek minél egyszerűbben, gyorsabban, mindössze egy ablaknál intézhessék ügyeiket. A megyei hivatal elnöke reményét fejezte ki, hogy a járások létrejöttével minden székhelyen megnyílik majd a Kormányablak, melyben a közigazgatási reform eredményeként élesen külön válik az ügyintézés és a hatósági tevékenység.

A január óta működő Pest Megyei Kormányhivatal tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy – a szakigazgatási szerveknél sok esetben felelhető – pazarló gazdálkodást megszüntesse. Dr. Tarnai Richárd új, a magánszférára jellemző gazdálkodási szemléletet kíván meghonosítani az állampolgárok adóforintjaiból működő szakigazgatási szervek munkájában. A megyei hivatal elnöke azt azonban határozottan leszögezte, hogy politikusként irányítja a Kormányhivatalt, az országgyűlésben segíti a közigazgatás működésének javítását célzó törvényalkotó munkát, ám a szakigazgatási szervek szakmai munkájába semmilyen módon nem kíván beleszólni, mert ott kiváló szakemberek dolgoznak. ”

Forrás:
Korszerűsödő közigazgatás, Dunakanyar Régió, 2011. március 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

„A magyar államigazgatás kezd végre magára találni”

„Folyamatosan emelkedik a Kormányablakot felkeresők száma – tájékoztatták a hivatal dolgozói Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert a tatabányai Kormányhivatalnál és Kormányablaknál tett látogatása során.
Az idei évet próbaévnek szánjuk, ami a Kormányhivataloknál jórészt a szervezeti integráció további alakítását, a Kormányablakoknál pedig a helyszín, a munkamódszerek próbáját jelenti – ismertette a miniszterelnök-helyettes.

Az eddigi három hónapos tapasztalat alapján elmondható – folytatta -, hogy mind a Kormányhivatalok, mind a Kormányablakok jól állják a próbát, ezt jól mutatja az is, hogy március 16-tól újabb funkcióval, az egyszerűsített honosítási eljárással bővült a Kormányablakok szolgáltatási köre.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: a célunk az, hogy a magyar állam által nyújtott szolgáltatások, az államigazgatás és a közszolgáltatások polgárbarátabbak és versenyképesebbek legyenek. A polgárok ügyintézési idejét rövidebbé tesszük, az ügy-hozzáférhetőségét könnyebbé tesszük, ezáltal az államigazgatási rendszer működése is gördülékenyebbé válhat – fűzte hozzá a miniszter.”

Forrás:
„A magyar államigazgatás kezd végre magára találni”, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. március 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Várhatóan júniusban mutatják be a Magyary-programot

„A közigazgatás rádiójának csütörtöki adásában a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója, Kis Norbert bemutatta az intézet tevékenységét és szólt azon jövőbeni feladataikról, amelyek a közigazgatás fejlesztést célozzák. Hallgatói kérdésre elmondta: továbbra is pályázatok útján alkalmazzák majd a köztisztviselőket.

A Rádió Orient vendége ezúttal Kis Norbert, a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója, a KIM miniszteri biztosa volt, aki tájékoztatott: a közigazgatás korszerűsítése kapcsán továbbra is az a fő törekvés, hogy a közszolgálat hatékonysága nőjön és az ügyfél-centrikussá váljon. Kiemelte: ezentúl is pályázatok útján alkalmazzák majd a köztisztviselőket és a kiválasztási procedúra során a felkészültségre törekszenek, amit a pályázatoknak is rögzíteniük kell.
A Magyary Zoltán-program néven futó tervezetről vendégünk elmondta: jelenleg előkészítési stádiumban van, melynek bemutatására várhatóan júniusban kerül sor. Ennek részeként ismertetik az új közigazgatási életpálya-modellt, amely alapját kizárólag a teljesítmény képezheti – zárta szavait Kis.”

Forrás:
Várhatóan júniusban mutatják be a Magyary-programot, OrientPress, 2011. március 31.

Vissza a tartalomjegyzékhez

“3 ezer ügyfél látogatott el eddig a megyei kormányablakokba!”

„Egyre népszerűbbek a kormányablakok, hiszen egy helyen 30 hivatalos ügyet is el lehet intézni. Megyénkben is egyre többen fordulnak a kormányhivatalokhoz. Január elseje óta Győrben és Sopronban közel 3 ezer ügyfelet regisztráltak. Széles Sándor, megyei kormánymegbízott a Kék Dunának elmondta, sokan érdeklődnek az ügyfélkapu létesítéséről, a gyermekgondozási segélyről, a családi pótlékról és a magyar igazolvány kiadásáról is.”

Forrás:
Széles Sándor: „3 ezer ügyfél látogatott el eddig a megyei kormányablakokba!”, InfoGyőr, 2011. április 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Minden önkormányzat marad

„Az önkormányzati államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendszerre vonatkozó kormányzati elképzelések nincsenek kőbe vésve, a program végrehajtásához a politika támogatása szükséges. Az elmúlt időszakban írásban kérték az önkormányzati érdekszövetségek véleményét, a jövőben személyes egyeztetéseket kezdeményeznek.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt 20 évben kialakult önkormányzati rendszer értékeit meg kell őrizni, ugyanakkor nem kerülhető el az önkormányzati rendszer teljes átalakítása. Ugyanis az nem járható út, ahogy az elmúlt nyolc évben az önkormányzatok eladósodtak, a települések jelentős része adósságcsapdában vergődik. A mai napig nem ismert, hogy valójában mennyi az önkormányzatok adósságállománya, és hogy a kötvényekre milyen hatással van az ingadozó árfolyam. Ma nem tudni, hogy az önkormányzati rendszer mennyi adósságot termel.

Alapvető cél: olyan rendszer létrehozása, amely nem termeli az önkormányzatok működésbeli hiányát – hangsúlyozta Tállai András. Majd megjegyezte, hogy az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás területén újra szabályozzák a feladatellátást.

A közoktatás területén nagyobb állami szerepet vállalnak. A jövőben az állam vállalná a személyi jellegű kiadások fedezését, ezzel együtt szakmai irányításba is részt vesznek. (Az intézményvezetők kinevezését is érinti a változás, persze az önkormányzatoknak egyetértési joguk lesz). Az intézmények működtetése továbbra is önkormányzati feladat.
Az állami feladatok megszervezésekor a középszintű járási hivatalok létrehozását tervezi a kormányzat (építésügy, gyámügy, okmányiroda stb.) Az önkormányzatok akkor működnek jól, ha a járási kormányhivatalokkal megfelelő kapcsolatot alakítanak ki.

Tállai András cáfolta azt a hírt, hogy csökkentenék az önkormányzatok számát: úgy fogalmazott, hogy a jövőben minden településen megmarad az önkormányzás alapjoga, minden településnek joga van képviselő-testületet és polgármestert választani. Az önkormányzat feladata a közszolgáltatás megszervezése.”

Forrás:
Minden önkormányzat marad, Csiky Ildikó, ÖNkorNet, 2011. március 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gulyás Gergely véleménye a készülő új ombudsmani szerkezetről

„Eddig négy országgyűlési biztos őrködött bizonyos területek – például az állampolgári és a kisebbségi jogok – fölött, az új alkotmány-tervezet azonban változtatna az eddigi struktúrán. Hogyan kívánják módosítani az ombudsmani szervezetet?

Ez az egyik fő vitapontja az alkotmányozásnak. Akár a nemzetközi modelleket nézzük, akár a mi szándékainkat, úgy gondolom, hogy méltányolható törekvés, hogy egy egységes országgyűlési biztosi hivatal legyen egy általános biztossal az élén. Helyettesként a jelenlegi két másik biztosi terület is megmarad, a posztot pedig ugyanazok a személyek tölthetik be, mint eddig. Tehát ez a döntés nem személyek ellen irányul, Európa 49 országából 40-ben ilyen rendszer van. Ez az új szabályozás lehetővé tenné, hogy világosabb erőviszonyok alakuljanak ki, és az ombudsmanok jelenlegi ügyeik mellett más témákkal is foglalkozzanak.

Az adatvédelem kérdése az egy külön ügy, ott egy független hatóság az információszabadságnak, az adatok védelmének, a közérdekű adatok nyilvánosságának a kérdését sokkal jobban el tudja látni, mint ahogyan ezt egy ombudsmani struktúrán belül lehetséges. Ebben egyetértés van a jelenlegi biztossal, és a korábbi adatvédelmi biztosnak, Péterfalvi Attilának is ez a véleménye.”

Forrás:
Interjú a Fidesz.hu-n, 2011. április 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Három szerv hoz pénzt a kormányhivatal konyhájára

„Újabb állomásához érkezett a Békés Megyei Kormányhivatal „roadshow-ja”, bemutatkozó körútja Békéscsabán. A mai szakmai tájékoztatón a kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága került terítékre a Gyulai úti Panoráma Hotelben, ahol természetesen a vetőmagágazat és a vetőmag-előállítás helyzete is szóba került.

Egészen a legutóbbi időkig 33 úgynevezett dekoncentrált szervre tagozódott a magyar közigazgatás, amellyel szemben bizony értetlenül álltak a nyugat-európai közigazgatási szakemberek, hangsúlyozta Erdős Norbert kormánymegbízott. Országosan 17-et, Békés megyében 14-et sikerült egy kalap alá venni 2011. január elsejei hatállyal. „A vetőmagot előállító növényvédelmisek azért érdemelnek kitüntetett figyelmet, mert a kormányhivatalon belül a három pénzt hozó államigazgatási szerv egyikéhez tartoznak. A másik kettő a közlekedésfelügyelet és a földhivatal. Ezeket, ugye, illik megbecsülni.”

A 2007. január elsején megalakult megyei mezőgazdasági és szakigazgatási hivatal (MgSZH) kísérleti telepek átszervezése folytán bekövetkezett kalandos működését Jordán László elnökhelyettes mutatta be. Az elmúlt évi kormányváltással nem csak személyi értelemben, hanem szerkezetileg is megújult az MgSZH, amely elsősorban szakmai irányítást, felügyeletet és koordinációt lát el. Mint megjegyezte, a növény és az állat, valamint a bor köré csoportosították a rendszert – a növényvédelem és a vetőmag-felügyelet közötti párhuzamokat ki kell küszöbölni. Mivel az elsőfokú hatósági tevékenységgel nem foglalkozó fajtakísérleti osztály szellemisége kissé idegen a kormányhivataltól, nem találkozik ügyfelekkel, visszahelyezték a központba.”

Forrás:
Három szerv hoz pénzt a kormányhivatal konyhájára, Dóczi Magdolna, hír6.hu, 2011. március 31.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az adatvédelmi biztos véleménye az adatvédelem modelljéről

„Jóri András leszögezte, hogy a parlamenti biztos jobb intézményi garanciát teremt a két információs szabadságjog védelmére, mint egy önálló államigazgatási szerv.

Nem hatékony az a modell, amely a közigazgatás részeként kezeli az adatvédelemért és információszabadságért felelős szervezetet. A közigazgatási hatóságok jellemzően piacon működő szereplők felügyeletét látják el. Az adatvédelmi biztos feladata azonban nem csak magánszektorbeli adatkezelők ellenőrzése, hanem magának az államnak a magánszférát sértő vagy éppen a közérdekű adatok indokolatlan korlátozását okozó magatartását is vizsgálnia kell. Ez utóbbi szerepe alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelemben. A nyilvánossággal kapcsolatos hatáskör minden körülmények között fokozott befolyásmentességet, parlamenti szervként való működést indokol.

Ezt erősíti, hogy a biztos feladata a minősített adatok titkosításának felügyelete is. Miután a 2009-es, a minősített adatok védelméről szóló törvény megszüntette azt a lehetőséget, hogy az állampolgárok titokminősítés felülvizsgálata céljából bírósághoz forduljanak, a felülvizsgálatot csak az adatvédelmi biztos kezdeményezheti. A parlamenti biztosi státusz megszűnése azt is jelentené, hogy a titokminősítések érdemi független kontrollja megszűnne Magyarországon.

Információszabadság-téren különösen lényegesek a biztos azon jogkörei is, amelyek nem hatóságra, inkább jogvédő szervre jellemzők (pl. az Alkotmánybírósághoz fordulás joga – különösen, ha ez nem fog mindenkit megilletni –, a formátlan eljárás, a mediáció, a nyilvánosság tájékoztatásának lehetősége). Az alapjogvédelem területén kizárólag a parlamenti biztosi működés lehet megoldás. Az európai fejlődés iránya éppen a közigazgatási hatóság felől a parlamenti biztos irányába vezet, nem visszafelé. A két információs szabadságjog (adatvédelem és közérdekű adatok nyilvánossága) védelmét egy parlamenti információs biztos intézménye garantálhatja, hatósági hatáskörökkel, saját hivatali szervezettel.”

Forrás:
Az információszabadság védelme és az Alkotmánytervezet, Adatvédelmi Biztos, Jogi Fórum.hu, 2011. március 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A modern kormányzat fejlődési útja

Az ausztrál közigazgatási szakemberek szakmai szervezete, az Institute of Public Administration Australia (IPAA), összefoglalta álláspontját arról, hogy a közigazgatás fejlődése milyen irányt fog venni az elkövetkezendő években. Ausztrália ugyan messze van, de érdemes rá figyelni, mert az utóbbi harminc év közigazgatási reformtörekvéseinek az egyik „bölcsője”. A dokumentum jól tükrözi a fejlett világban megfogalmazott álláspontokat. Értelmező fordításban (az angolszász közigazgatástani zsargont a művelt közbeszédre lefordítva) közöljük a legfontosabb téziseket. A teljes szöveget tartalmazó pdf letölthető a cikk végén található webcímről.

1. A korunkat jellemző problémák példátlan bonyolultságából, méretéből és kiszámíthatatlanságából származó kockázatok és lehetőségek a közszektor rendszereit és intézményeit jelentős reformokra és megújulásra kényszerítik.

2. Az IPAA egyetért a brit Közszolgáltatások 2020 Bizottsággal, hogy a hosszútávú kereslet, a költségvetési megszorítások és a kudarcos teljesítmény együttes hatására a közszolgáltatások kritikus pillanathoz érkeztek. De, ahogy a társadalom változik, úgy változnak az eszközeink is, amelyekkel a közszolgáltatások ellátják funkcióikat. Ezek közül sok az életünket megváltoztató műszaki fejlődésre támaszkodik.

3. A reformoknak meg kell erősíteniük a nyílt, számonkérhető, méltányos és erkölcsös kormányzat fontos jellemzőit. Különösen a „Web 2.0” néven ismert jelenség keretében kibontakozó interaktív és közösségi technológiákra kell támaszkodniuk, hogy elérjék a jobb politika, jobb szolgáltatások és az állampolgárok bevonásának és részvételének új szintjeit, melyek egy nyitottabb és jobban összekapcsolódó világ nyilvánvaló jellemzői.

4. A változások némelyike az új kormányzati kultúra tekintetében a politikusok és köztisztviselők számára szokatlan következményekkel fog járni , mert a közszolgálat tartós értékeit a hatalom, irányítás és számonkérhetőség új módjaival fogja egyesíteni.

5. A közszektor reformjainak új hulláma elosztott és nem központosított rendszereken fog alapulni. A kormányzatok, de az üzleti szféra szervezetei is, azzal a kihívással kerülnek szembe, hogy nem központilag kirótt egyneműsítéssel és egyszerűsítéssel kell a problémákkal megbirkózniuk, hanem a szervezetek alsóbb szintjeire telepítve a problémamegoldás képességét. Az állampolgár passzív szerepe aktív részvétellé fog változni.

6. A modern kormányzatoknak egyre növekvő mértékben kell alkalmazkodniuk egy olyan világhoz, amelyben a hatalom, az autoritás és az a képesség, hogy hatással legyünk a világra nem más, mint annak a funkciója, ahogy az eszmék, a tudás és elkötelezettség megosztására összefogó emberek ezt az összefogást megvalósítják. A szervezetek és intézmények mindig fontosak lesznek, de csak akkor, ha elfogadják a körülöttük létező hálózatok és közösségek bevonásának fontosságát.

6. Az új napirend lényege kell hogy legyen a részvétel támogatása a szolgáltatások megtervezésében és nyújtásában. A részvétel segítségével kell megtalálni a kulcsot a hatékonyabb, személyre szabottabb megoldásokhoz, amelyek fajlagosan olcsóbbak, mint a felülről irányított hivatásos szolgáltatások.

8. Az IPAA hiszi, hogy a növekvő és indokolt érdeklődés az állampolgári részvétel új modelljei iránt nem hagyhatja figyelmen kívül a kormányzatoknak a piacgazdaságokban játszott tartós szerepét, beleértve a kényszer használatát bizonyos közjavak biztosításában, vagy a piac rossz működésének korrigálásában.

9. A közszolgáltatások javítása a közösségi média használatával egyensúlyt fog teremteni a piaci verseny korábbi modelljével szemben. Az Interneten alapuló és a nyitott és együttműködő kommunikációra építő közösségi média a közszolgáltatások hibás működésének sokkal erőteljesebb visszajelzését fogja adni. Ennek megvan az esélye arra, hogy olyan széleskörű nyilvánosságot kapjon, amely a politikusokat és közigazgatási szakembereket cselekvésre kényszeríti. Tágabb értelemben a közszolgáltatások nyújtásának kizárólagos modelljét, amely inkább a szolgáltatást nyújtókra és nem az ügyfelekre összpontosító kultúrát tükröz, gyors ütemben aláaknázhatják az ügyfelek felhatalmazását lehetővé tévő közösségi média kiváltotta hatások.

10. A köz problémáinak megoldásához a tapasztalat és a szakismeret új módon való felhasználására van szükség. Különösen értékessé válik a hatásos kommunikáció és hatékony problémamegoldás képessége. A nyílt és összekapcsolódó kormányzás feltételezi, hogy képesek vagyunk arra, hogy gyorsan találjunk olyanokat, akik céltudatos kommunikáció révén, hozzáférve a tudás és az eszmék (amelyekhez maguk is gyakran hozzá fognak járulni) megfelelő elegyéhez, produktív módon tevékenykednek bonyolult viszonyok között.

11. A jó politikához és jó minőségű szolgáltatásokhoz szükséges szakismeret (és a szakismerettel rendelkező emberek) nemcsak a hagyományos, vagy nagy szervezetekben fordulhat elő. Gyakran elő fog fordulni, hogy kisebb, internetes, a problémák megoldására szerveződő közösségekből fog származni.

12. Általánosan megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy egyre több közigazgatási szolgáltatást kell úgy megtervezni, nyújtani és értékelni, hogy az ezekben való részvételre a szolgáltatást nyújtók és használók is meghívást kapjanak.

13. Bármennyire is bonyolultak és nehezen megoldhatóak a problémáink, továbbra is azt várjuk, hogy a közigazgatás dolgozói legyenek pártatlanok, hatékonyak, rugalmasak és törekedjenek arra, hogy az ausztrál közösség számára a lehető legjobb eredményt érjék el. Továbbra is azt szeretnénk, hogy pártatlanul és a közérdeket szem előtt tartva cselekedjenek, őszinte, becsületes, gyors és tájékozott tanácsot adva.

14. Az a tény, hogy a kormányzati szolgáltatások legtöbbje olyan természetű, hogy csak a kormányzat nyújthatja, alapvető annak megértéséhez, hogy a kormányzati kultúra miért saját magára, a szolgáltatást nyújtókra összpontosít az ügyfelek helyett. A korábbi reformok, beleértve a Közszektor Új Menedzsmentje modellt, ezt problémát úgy próbálták megoldani, hogy a közszolgáltatásokat kiszervezték egymással versenyző szolgáltatóknak.

15. Jelen viszonyaink között a közösségi média megjelenése és gyors terjedésének erőteljes hatása az lesz, hogy az állampolgárok kerülnek a középpontba. A közösségi média hasznos és hatékony eszköz lesz abban, hogy a közigazgatási szervezetek fokozottan arra kényszerüljenek, hogy jobban felmérjék ügyfeleik szükségleteit és megelégedettségét.

16. Más javaslatok között a tanulmány megfogalmazói azt is támogatják, hogy a közösségi média felhasználására már korábban megfogalmazott javaslatokat a kormányzat alkalmazza is. Ezek a javaslatok azt célozzák, hogy a szervezetek folytassanak kísérleteket a közösségi média felhasználásával a köztisztviselők és az ügyfelek tömeges bevonására a szolgáltatások megtervezésébe és a politikai újításokba, valamint a számonkérhetőség új, a nyitottabb és hálózatosabb kormányzatot és politikát jellemző modelljeinek kidolgozásába.

Forrás:
The Future Course of Modern Government : An IPAA Policy Paper, 2011. március 17. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Megállapodás az elektronikus hallgatói választás kiterjesztéséről

„Az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai program kiemelt prioritásként kezeli a gyakorlatorientált digitális tudást és ennek részeként az elektronikus választást. Hogy az internetes szavazás a jövőben minél szélesebb körben megvalósulhasson, Mihalovics Péter miniszteri biztos, együttműködési megállapodást kötött Nagy Dávid HÖOK-elnökkel és Horváth Dáviddal, a NetMiniszterelnök online verseny nyertesével, az internetezők választott képviselőjével.
…
Az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai program kiemelt prioritásként kezeli a gyakorlatorientált digitális tudást és ennek részeként az elektronikus választást. Hogy az internetes szavazás a jövőben minél szélesebb körben megvalósulhasson, Mihalovics Péter miniszteri biztos, együttműködési megállapodást kötött Nagy Dávid HÖOK-elnökkel és Horváth Dáviddal, a NetMiniszterelnök online verseny nyertesével, az internetezők választott képviselőjével.
Az Új Nemzedék Jövőjéért Program végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a HÖOK elnöke és a NetMiniszterelnök az elmúlt héten tartott szakmai találkozón közösen megerősítették, hogy az ifjúságpolitikai kérdésekben való együttműködés konkrét kezdeményezésekben is testet ölthet, a résztvevők által ismertetett szakmai elképzelések megegyeznek.

Az egyeztetésen elhangzott, hogy a papíralapú szavazások megtartása mellett, előremutató lenne minél szélesebb körben terjeszteni az elektronikus HÖK-választás lehetőségét. Példaértékűnek és továbbgondolásra is alkalmasnak tartották pl. a BME Villamosmérnöki Karán megtartott képviselőválasztást. Eddigi tapasztalatok alapján ez az újonnan meghonosított technika nagyban hozzájárulhat, hogy minél többen szavazzanak; azaz a demokráciában való aktív részvételre ösztönözhet, ami az egyik alapvető célja az Új Nemzedék Jövőjéért programnak.”

Előzmény:

„“Jelenleg több mint 360 000 felsőoktatásban tanulót képviselünk és olyan kérdéseket feszegetünk, amelyekkel időszerű lenne foglalkozni. Úgy vettük észre, hogy Nyitrai Zsolt államtitkár úr nyitott az újításokra, ezért fordulunk hozzá” – nyilatkozta Nagy Dávid. “Az elektronikus hallgatói választások lehetősége és a gyorsított ügyfélkapu regisztráció sokat segítene a hallgatók digitális készségeinek kialakításában. Én a saját programomat képviselve kerestem fel a HÖOK-ot, akik jó elképzelésnek találták a felvetéseimet. Leültünk átbeszélni a dolgokat és rájöttünk, hogy egyeznek az elképzeléseink.” – folytatta Horváth Dávid.

Az elektronikus hallgatói választás már nem elképzelhetetlen. 2010 novemberében ugyanis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán a hallgatói választások részben elektronikus úton történtek. Az e-szavazás kísérleti jelleggel zajlott, emellett a hallgatóknak lehetősége volt hagyományos urnás rendszerben is leadni a szavazatukat. A tapasztalatok alapján az elektronikus szavazás lehetősége – újszerűsége ellenére – 15-20 százalékkal növelte a szavazáson részt vevő hallgatók számát.”

Forrás:
Megállapodás született az elektronikus szavazás kiterjesztéséről, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Oktatásért Felelős Államtitkárság, 2011. március 30.
E-választást szeretnének a diákok, Fn.hu, 2011. március 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitray Zsolt interjú aktuális kérdésekről

„… Korábban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió az optikai hálózatokat kívánja támogatni. Ilyen fejlesztésekre kerülhet tehát sor ebből a keretből?
– Az én olvasatomban az EU valóban az optikát preferálja, de azóta körbenéztünk, és vannak, akik ezt másként értelmezik. A pályázatoknál ezért teret engednénk a vegyes megoldásoknak, nyilván azzal, hogy ez ne valamilyen szedett-vedett megoldás legyen és kompatibilis legyen minden egyéb hálózattal…

Mennyit különítenek el a szélessávú fejlesztésekre?
– Az első körben idén 12 milliárd forintot írunk ki a pályázatra a korábbi Gazdasági Operatív Program forrásaiból; de lesz még egyéb állami forrás is.

Mennyiben más ez a koncepció a korábbi kormányok által meghirdetett Digitális Közműhöz képest?
– A Digitális Közmű koncepciónak az volt az előnye, hogy beszédtémává tette a kérdést; hogy maga az elképzelés mennyire volt reális, abba ennyi idő távlatából már nem mennék bele. Ha előveszem az akkori nyilatkozataimat, akkor azt mondtam, hogy legyen a fejlesztés technológiasemleges, és gondoljuk át a költségeket, mivel akkoriban 150 milliárd forintot terveztek erre költeni.

Azt is mondtuk, hogy töltsük meg az egészet tartalommal: kevés, ha létrejön egy ilyen típusú infrastruktúra, de fontos, hogy azon mit tudnak használni a polgárok; például a távmunka, távoktatás lehetősége megjelenik-e. Különösen a távmunka lenne fontos, a munkahely-teremtés ugyanis kulcskérdés a kormányzatnak.

Ehhez kapcsolódik, hogy a digitális átállás elhalasztása kapcsán…
– Itt álljunk is meg egy pillanatra, mivel szerintem a halasztás eléggé félre lett értelmezve, még ha nem is az értelmezőknél volt a gond, mivel a 2015-ös végpont végülis kiolvasható a törvényből. Az előző kormány nem tett semmit a digitális átállás előkészítése érdekében, holott tudta, hogy ez egy fontos és határidős feladat.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar kormánynak egyértelmű célja, hogy minél gyorsabban, de biztonságosan megvalósuljon a digitális átállás. Ehhez két dolog fontos: egyrészt, hogy meglegyen a lefedettség, másrészt, hogy a dekóderek rendelkezésre álljanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a polgárok tudjanak tévét nézni.

Az előző kérdésre visszatérve: a digitális átállás kapcsán felszabaduló, valamint a többi hasznosítható frekvencia értékesítésével kapcsolatban megszületett már a menetrend?
– Az az álláspontom, hogy a frekvenciáknak minél hamarabb hasznosulniuk kell. Különböző frekvenciákról beszélünk, így például a 450 megaherzes tartományról, a 900 MHz adatcélú felhasználásáról, és a későbbiek folyamán a digitális hozadékról, amely tartomány a negyedik generációs LTE mobil szélessávú hálózatnak lehet az alapja. A frekvenciákat nem szabad hagyni parlagon heverni, de a kérdést összességében kell kezelni a szélessáv-fejlesztési programmal és egyéb fejlesztésekkel. Abban bízom, hogy a lehető legrövidebb időn belül döntés születik a pályázatokról.
…
A decemberben felállt Kormányzati Informatikai Ügynökség és a Kopint-Datorg Zrt. között mi a munkamegosztás?
– Az állami tulajdonban lévő Kopint-Datorg üzemeltetéssel foglalkozik, a KIFÜ pedig állami és EU-s projektek projektmenedzsere, gazdája lesz; utóbbi nem új szervezet, hanem a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ utódjaként hoztuk létre. Korábban a nagy informatikai projektek teljes bekerülési költségének 8 százaléka elment projektvezetésre. Ha minden ilyen típusú fejlesztést egy kalap alá hozunk, akkor jelentős összeget, akár több százmillió forintot spórolhatunk.

A konszolidáció kapcsán egy közös közigazgatási adatközpont létrehozását is tervezik. Ez mikorra valósulhat meg?
– Még ebben a ciklusban, minél előbb meg kívánjuk ezt valósítani, de erről egyelőre még nem mondanék többet; még folyik a teljes infrastruktúra feltérképezése, átvizsgálása.
…
Már több alkalommal nyilatkozott az állampolgári kártyáról, amely többek között kiváltaná a személyit, adókártyát, tb kártyát, jogosítványt és minden egyéb chipkártyát. Mi ennek a határideje?
– Most hány kártya van Önöknél? Gondolom, van egy pár… Egy csomó európai országban ez már működik, hogy ezeket egységesítették. Természetesen még kérdés, hogy az adatvédelmi biztos ehhez mit szól, és alkotmányosan hogyan oldható meg a szabályozás. Technológiailag lehetséges az adatok elszeparálása, tehát miért ne oldanánk meg egy kártyával, amit lehet? 2012 végén, 2013 elején szeretnénk ezt megvalósítani.

Az e-kormányzat terén milyen beruházások lesznek még azok, amelyek látványos változást hozhatnak a mindennapokban?
– A kormányablakok már megnyíltak, amelyek lehetővé teszik az egyablakos ügyintézést, ami egy nagyon fontos közigazgatási stratégiai döntés volt. Lehet, hogy az elején vannak döccenők, de az a lényeg, hogy elindult, és biztos vagyok benne, hogy majd csiszolódik, és jól fog működni ez a rendszer.

Ha a cselekvési tervből egy példát akarnék kiemelni, az a közlekedés ésszerűsítése. Ezt elő lehet idézni infokommunikációs eszközökkel: integrált menetjegy, e-útdíjfizetés, hogy csak pár fejlesztési lehetőséget mondjak. De mondjuk az energiafelhasználás ésszerűsítése terén is vannak lehetőségek, mint például az intelligens mérőóra-leolvasás (smart metering) elterjesztése; itt is rengeteget lehetne spórolni.”

Forrás:
Nyitrai Zsolt: 12 milliárd forint jut szélessávú fejlesztésekre, Bitport.hu, 2011. március 31.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az őszi lehet az utolsó népszámlálás

„Elkészültek a Központi Statisztikai Hivatal szakemberei az októberi népszámlálás végleges kérdőívével, amit idén először az interneten is ki lehet majd tölteni. Az összeírás 15 milliárdba kerül. Lehet, hogy az idei lesz az utolsó hagyományos népszámlálás. Egyre több országban honosodik meg ugyanis az a módszer, mely a hivatalos állami adatbázisokat kapcsolja össze és használja az információk kinyerésére.
…
Küldje be online

Október 1-ig mindenki kézhez kapja a népszámlálási nyomtatványokat. Október első két hetében az interneten is beküldhető lesz az egyedül kitöltött kérdőív, de a hagyományos kérdőíveket is kitöltheti saját maga a válaszadó. Később az életvitelszerűen Magyarországon élők már csak a kérdezőbiztosnak adott válaszokkal tehetnek eleget a válaszadási kötelezettségüknek.

A KSH nagy hangsúlyt fektet majd az internetes önkitöltésre. A tájékoztatási főosztály vezetője, Szabó István szerint az őszi próbanépszámlálás adatai alapján arra számítanak, hogy a megkérdezettek 10-30 százaléka az online kitöltést választja.

Erre a népszámlálás hamarosan induló külön weboldalán lesz lehetőség. Ettől függetlenül 2011-ben a KSH saját weboldala is teljesen megújul.
…
Ez lehet az utolsó

Szabó István lehetségesnek tartja, hogy az idei lesz az utolsó hagyományos népszámlálás. Egyre több országban honosodik meg ugyanis az a módszer, mely a hivatalos állami adatbázisokat kapcsolja össze (statisztikai célra) és használja az információk kinyerésére.

Ehhez azonban komoly jogszabályváltozásokra van szükség. A népességnyilvántartás, az oktatási és foglalkoztatási nyilvántartások jelenleg nem használhatók ilyen célra. A másik gond az, hogy alkalmatlanok is: nem közhitelesek és nagyon pontatlanok.

Emellett azt is biztosítani kell, hogy a névhez kötött adatok statisztikai célra kizárólag anonimizált formában legyenek felhasználhatók. Mivel a szenzitív adatokhoz nem lehet adatbázisból hozzájutni, ha azokra az állam a jövőben is kíváncsi lesz, vegyes rendszert kell majd kialakítani.”

Forrás:
Az őszi lehet az utolsó népszámlálás, Index.hu, 2011. április 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Alkotmánymódosítást érhetnek el a netpolgárok

„Születéstől kezdve állampolgári e-mail cím, az elektronikus ügyintézéshez szükséges kódok – egyebek mellett ez szerepel a készülő alaptörvényhez Ivády Gábor független képviselő nemrég benyújtott módosító javaslatában. A módosító javaslatba az öt hónapja indult webalkotmany.hu oldal látogatói által leginkább támogatott ötletek kerültek be.
Az internetes e-demokrácia portál kezdeményezője, Pettkó András – volt országgyűlési képviselő – vasárnapi közleménye szerint a www.webalkotmany.hu oldalhoz már több mint 2500 netpolgár csatlakozott. A javaslataik alapján Ivády Gábor független képviselő nyújtott be módosítást az alaptörvényhez, a javaslatokat átdolgozva, de lényegükön nem változtatva.

A benyújtó indoklása szerint a nemzeti alkotmányból a XXI. században nem hiányozhat egy részletes hírközlési, informatikai fejezet. Ennek a területnek a megerősödésétől ugyanis a benyújtó szerint nagymértékben függ Magyarország fejlődése.

A benyújtó Ivády Gábor szerint az informatikai rendszerek fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az adatvédelmére is annak érdekében, hogy az állami ügyintézés során személyes adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Magyarország minden állampolgára számára születése pillanatától biztosítani kell az elektronikus ügyintézéshez szükséges azonosító kódokat, állampolgári e-mail címet. Az állampolgár nagykorúságáig az állampolgári e-mail címének, azonosítójának kezelésének joga és kötelessége a szülőt, gyámot terheli.

Az internetes e-demokrácia portál kezdeményezője Pettkó András bízik benne, hogy az országgyűlés támogatni fogja a benyújtott módosító csomagot.”

Forrás:
Alkotmánymódosítást érhetnek el a netpolgárok, Hírszerző.hu, 2011. április 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Előremutató informatikai fejlesztések a polgármesteri hivatalban

„Eger országosan elsők között valósít meg -nagyon komoly- fejlesztéseket az elektronikus közigazgatás, s ez által a még inkább ügyfélbarát, rugalmas hivatali munka érdekében.

Erdei Gyula informatikai csoportvezető irányításával a kiválóan felkészült szakmai csoport számos újítást vezet be a napokban, illetve készített elő. Minden dolgozó elérheti saját hivatali e-mail fiókját, bármilyen internet kapcsolattal rendelkező külső számítógépről. Egy év alatt jelentős rendszer-átalakítás és technológiai előrelépés valósult meg az önkormányzatnál szerver oldalon és ez a felhasználói szegmensben is folytatódik. A hivatal internetes sávszélessége sokszorosára nőtt és a szolgáltatás stabil, nem fordulhat elő szolgáltatás kiesés, ez pedig az ügyfélfogadás, ügykezelés feltételeit nagyban javította az elmúlt időszakban.
A mindennapjainkat érintő újítás lesz a Polgármesteri Hivatalban az, hogy a nyomtatás és fénymásolás területén hamarosan átállnak a chipkártyás üzemre. Ettől a hivatalvezetés rugalmasabb és költségtakarékosabb munkát vár. Az informatikusok beállítják a jogosultságokat, -ki milyen mennyiségben, illetve színesben, vagy szürkén nyomtathat-, s ezt a chipkártya tárolja. Ha egy dolgozó nyomtat, a hivatal bármely épületében, bármely készülékénél használhatja a chipkártyát, a dokumentumot a kiválasztott nyomtató fogja helyben kiadni.
…
A Polgármesteri Hivatalban nagy előrelépést jelent majd a belső, Intranet rendszer lehetőségeinek kiaknázása. Többek között belső levelezés; elektronikus szabadság-nyilvántartás; hivatali, szervezeti ábra, gyorsan elérhető telefonkönyv, adatbank, dokumentum megosztás lehetősége lesz adott.
Az egri önkormányzati hivatal informatikusai átveszik a városi térfigyelő kamerák üzemeltetését. További érdekesség, hogy az informatikai szakcsoport – és a hivatali rendszer – már most képes a teljes körű szolgáltatásra egy-egy település, vagy külső intézmény számára. Határozott szándék a városi portál, a www.eger.hu megújítása is, tetszetős, átlátható és jól működő városi portál születik majd, felhasználóbarát felülettel, új struktúrával.”

Forrás:
Előremutató informatikai fejlesztések a polgármesteri hivatalban, Nagy Kata, Egriszín, 2011. március 31.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

A cyberbűnözők könnyű prédája a NASA

„Az Office of the Inspector General (OIG) szakértői elkeserítő képet festenek a NASA információbiztonsági helyzetéről a The Register beszámolója szerint. Eszerint az űrkutatási hivatal számítógépes hálózata könnyen a hackerek áldozatává válhat, a támadók denial of service jelenséget idézhetnek elő a szervezetnél, tönkretehetik a weboldalait vagy akár információt is lophatnak a NASA-tól.

Az OIG jelentés kimondja: hat olyan, az űrrepülőgépek irányításában is részt vevő szervert azonosítottak, amelyek fontos információkat tárolnak és amelyek irányítását könnyen átvehetik a hackerek. A teszt során számos olyan számítógépet is találtak, amelyek tálcán kínálták a felhasználói adatokat a cyberbűnözőknek és a szakértők úgy vélik, a hackerek akár a NASA hálózatának jelentős részét is irányíthatják a „foglyul ejtett” számítógépek segítségével.

Az ügynökséget különösen azért érheti kritika a szövetségi kormány részéről, mert már tavaly májusban arra hívták fel a szervezetet, hogy vezessen be egységes biztonsági szoftvert a teljes hálózatán, de ezt mindeddig nem tette meg.”

Forrás:
Már hivatalos: A cyberbűnözők könnyű prédája a NASA, Viággazdaság, 2010. március 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Másfél milliárd forint értékben vásárolt IP-címeket a Microsoft

„A Microsoft 7,5 millió dollárt (1,5 milliárd forint) adott azért a 666 624 darab IP-címért, amelyet a csődbe ment Nortel kanadai telekommunikációs vállalat vagyonából kínáltak eladásra.

A Microsoft furcsának tűnő lépése mögött az áll, hogy hivatalosan már elfogytak az eddig használt IPv4-es címek, és bár már jó ideje létezik az IPv6-os szabvány, az átállás a nagyvállalatoknak jelentős költségekkel jár.

Az internetes doménneveket ellenőrző, a kiosztott nevekkel és számokkal foglalkozó szervezet (ICANN) február elején különleges ceremónia keretében osztotta ki az utolsó IPv4-es címeket. A csaknem 30 évig használt címzési módszer mintegy 4 milliárd cím kiadását teszi lehetővé. Az új 6-os verzióval – a 128-bites címzési rendszernek köszönhetően – nagyságrendekkel több hálózati eszköz kapcsolható a világhálóra.

Az IPv6-os protokollal a jelenlegi dinamikus IP-címek helyett akár a világ összes számítógépe kaphat egyedi, állandó IP-címet, és minden internetkapcsolatra képes eszköz is egyedi azonosítóval kommunikálhat egymással.

Az ICANN az utolsó 80 millió IPv4-es internetcímet egyenlő arányban adta át a weboldalak számozásáért felelős öt regionális szervezetnek, amelyek úgy becsülik, hogy a 16-16 millió cím várhatóan az ősszel fog végleg elfogyni.

A Microsoft mostani tranzakciójával 11,25 dollárt (2130 forintot) fizetett minden egyes IP-címért, azaz többet, mint amennyiért egy átlagos .com kiterjesztésű doménnevet kínálnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az IPv4-es címek piacának erősödésére lehet számítani.”

Forrás:
Másfél milliárd forint értékben vásárolt IP-címeket a Microsoft, InfoRádió/MTI, 2011. március 25.
Lásd még:
A világ elérte az internet legszélét

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az üzleti intelligencia az új IT-mantra?

„”Az üzleti intelligencia terjedésének oka, hogy a vállalatoknál óriási mennyiségű adatvagyon halmozódott fel, melynek hasznosításában a cégek jelentős potenciált látnak. Ilyen lehet például az ügyféladatok értelmezése, trendek, összefüggések keresése, megértése. Eme szoftvereket leginkább a nagyvállalati szektor keresi, de számos hazai kis-és középvállalat is elkezdte használni a közelmúltban főként adatelemzésre, adatmegjelenítésre” – mondja Arató Bence, a témával foglalkozó BI.hu portál főszerkesztője. Arató szerint jellemzően a sok ügyféllel rendelkező vállalatok, például a bankok használnak ilyen megoldásokat, ahol például az ügyfélelvándorlás előrejelzésében vagy a különböző értékesítési kampányok támogatására használják. Azaz a megérzéseket felválthatja a rendelkezésre álló adatok alapján történő döntéshozatal.

Ugyanezt hangsúlyozza Pintér Szabolcs, az SAP Hungary Kft. üzletágvezetője is, aki nemzetközi felmérésekre hivatkozva támasztja alá az üzleti intelligencia egyre növekvő fontosságát. Ezek szerint a vállalatok nagy részénél várható, hogy lecserélik régebbi rendszereiket, vagy éppen most ruháznak be az első ilyen megoldásba. Ebben az is segít szerinte, hogy számos vezető úgy tekint e szoftverekre, mellyel növelheti rálátását a cége állapotára. E szoftverek használatával ugyanis bármikor átfogó képet kaphatnak a részterületek, vagy éppen a teljes organizáció pillanatnyi állapotáról, és analizálhatják is az egyes területek adatait.
…
Egy tipikus bevezetés 2-6 hónapig tart, és egy-másfél éven belül megtérül egy középméretű vállalatnál. „Ennek oka, hogy a gyorsabb döntéshozatali mechanizmus előnyeit számszerűsítjük, és olyan lehetőségek, szcenáriók átvizsgálására is alkalmassá teszünk egy céget, melyek konkrét piaci információkon alapulnak. Ez különösen hasznos, amikor egy költségcsökkentésnél dönteni kell, hogy a fizetések befagyasztását, vagy a pozíciók megszüntetését kell választani a hosszú távú működés érdekében””

Forrás:
Az üzleti intelligencia az új IT-mantra?, Menedzsment Fórum, 2011. március 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Cloud computing és adatvédelem – vagyis annak hiánya

„Cloud Computing, avagy mi, hol van és miért?
Egyre több adatot tárolunk a felhőben. Képeink, zenéink, videóink, e-mailjeink, személyes és céges adataink tárolódnak valahol a világon egy szerveren. Mi a cloud computing, hogyan válik szervesen életünk részévé, és milyen hatással lesz életünkre adatvédelmi szempontból?

Cloud computing vs. adatfeldolgozás
A mai napon a Médiapiac 2011 konferencián tartok előadást a témakörben.

A cloud computing vagy magyarul számítási felhő lényegében egy olyan kiszervezett informatikai szolgáltatás, amelynél a kiszervezés nem kötődik egyetlen földrajzi helyhez, egyetlen számítógéphez, hanem az adatok valahol, a sok szerver által alkotott “felhőben” vannak.

A felhasználó egy kis teljesítményű eszközzel, akár egy mobiltelefonnal kapcsolódik a szolgáltatóhoz, amelynek szerverei nagy számítási és háttértároló kapacitással rendelkeznek.

A szolgáltatás maga lehet egy webmail, egy távoli szöveg- vagy táblázatszerkesztő, video és fényképmegosztó, közösségi oldal, de egyre több cég is számítási felhőt használ erőforrásai hatékony kihasználására.

A cloud computing adatvédelmi kérdései
A cloud computing egy speciális adatfeldolgozásnak tekinthető, ahol az adatfeldolgozó cég és szolgáltatás számos paramétere ismeretlen. Az adatvédelmi törvény adatfeldolgozásra vonatkozó szabályai azonban szinte alkalmazhatatlanok.”

Forrás:
Cloud computing és adatvédelem – vagyis annak hiánya, Dr. Kulcsár Zoltán, Adatvédelmi szakértő blog, 2011. március 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyílt forrásból – Elmosódó határ

„…szakértők öt olyan kulcsterületet azonosítottak, ahol a nyílt forráskód 2011-től a vállalati környezetben elterjedhet. Elsősorban az adatközponti infrastruktúra az, ahol a nyílt forráskódú operációs rendszer és a virtualizáció párosítása alacsony költségeket eredményezhet. Ennek oka, hogy a nyílt rendszerek és a tulajdonosi viszonyban lévő szoftverek közötti feldolgozás valóban nem mindig kompatibilis.
Ez nem az opensource-megoldások hibája, viszont a felhasználók így élik meg. Szentiványi Gábor szerint emiatt nem érdemes a végfelhasználókon kísérletezni, ezért tűnik jó megoldásnak, hogy a nyílt forráskódú alkalmazásokat először ott vessék be, ahol a felhasználók kevésbé találkoznak vele: az adatközpontokban. Kivétel, ha nagyon nagy a felhasználók számossága, mert ott összességében hatalmas megtakarítással lehet számolni, de ilyenkor is a központi megoldásokra (menedzsment, virtualizáció stb.) kell a hangsúlyt helyezni.

Második területként az adatbázisokat és az adatintegrációt említik. A szakemberek úgy látják, hogy legalább 60 százaléknyi alkalmazás tehető át nyílt forráskódú adatbázisszerverekre.

Harmadik kulcsterületként a folyamat- és szabálymotorok bevezetését emelték ki. A nyílt szabványok esetében modern üzleti logikához közeli megközelítést alkalmaznak, amely az üzleti szabályok természetes nyelvű leírását teszi lehetővé.

A negyedik terület a portáloké, ahol a „pehelysúlyú” alkalmazások, a csoportmunka lehetősége és a könnyen kezelhető tartalomfelület érhető el.

Végül, az ötödik kulcsterület az asztali pc-ké. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, hogy a destopokon futtatott opensource-megoldások lassabban válnak népszerűvé a felhasználók körében.

Új üzleti modell
Az opensource-szoftverek elterjedése a pártfogók előzetes várakozásához képest lassúnak mondható, s inkább a gazdasági válság irányította a figyelmet a költséghatékonyabb megoldások felé. Most azonban úgy tűnik, elérkezett a várva várt paradigmaváltás, hiszen az opensource-megoldások használatával egy vállalkozás vagy szervezet megszabadulhat a platformfüggőségtől, az eddig monopolhelyzetben levő szolgáltatók pedig foghatják a fejüket, mivel egyeduralmuk véget érhet. Az informatika életciklusának következő evolúciós szintje a virtualizáció, a szolgáltatásorientált architektúra és a nyílt forráskódú megoldások lehetnek.
…
Kormányzati fogadókészség
2009 óta, amióta az országgyűlés törvényileg kötelezővé tette a nem hagyományos szoftverek elfogadását, úgy tűnik, a kormányzati szektorban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Szentiványi Gábor szerint a mostani kormányzati ciklusba még beleférhetne egy nagyobb átállás, hiszen mintegy 300 milliárd forintot lehetne így megtakarítani. A kormányzati rendszerek nyílt szabványokra helyezésével nemcsak az üzemeltetés költségei csökkennének, hanem közelebb kerülnénk az Európai Unió szintjén megfogalmazott stratégia, a tudás alapú társadalom megvalósításához is.
…
Kormányzati oldalról valóban készek nagyobb mértékben átállni az ingyenesen beszerezhető szoftverekre, amennyiben az átállást szakmai közreműködésükkel a hazai it-cégek is segítik, jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára. ”

Forrás:
Nyílt forrásból – Elmosódó határ, Sebők Viktória, IT Business, 2011. április 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitrai: elengedhetetlen a digitális vívmányok használata

„Dr. Nyitrai Zsolt pénteki parlamenti felszólalásában külön is közsöntötte azokat, akik az interneten keresztül követik nyomon az Országgyűlés munkáját. Az államtitkár kiemelte: az új alaptörvény előkészítésekor figyelembe kell venni, hogy napjaink legdinamikusabban fejlődő ágazata az információs és tudásalapú kreatív gazdaság.

Nyitrai kifejtette: a kormány elkötelezett a magyar kreatív iparágak, a tudásalapú fejlesztések, a hazai információs társadalom megerősítésében, és ahhoz, hogy igazán súlyt adjunk a területnek, alkotmányos garancia szükséges. Ennek szellemében javasolta, hogy az új alkotmány XXIV. cikke így hangozzék:

„Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.”

A javaslat szerint tehát az államnak törekednie kell arra, hogy lépést tartson a modern kor technológiai fejlődésével és lehetőség szerint felhasználja azokat az új műszaki megoldásokat és más tudományos vívmányokat, amelyek az állam működésének hatékonyságát, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közügyek jobb átláthatóságát és a polgárok esélyegyenlőségét szolgálhatják.”

Forrás:
Nyitrai: elengedhetetlen a digitális vívmányok használata, Heves Megyei Hírlap, 2011. április 1.
A felszólalás teljes szövege (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Őszre elkészül a magyar fájlcseretörvény

„A tervek szerint őszre elkészül egy olyan hamisítás elleni cselekvési program, amelynek hangsúlyos része lesz az internetes kalózkodás elleni fellépés.

Szerdán tartotta első ülését a 287/2010. (XII. 16.) kormányrendelet alapján újjáalakított Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). A minisztériumok, szakhatóságok és iparági, szakmai szervezetek képviselőiből álló grémium egyebek mellett arról döntött, hogy a következő két negyedévben kidolgoz egy olyan hamisítás elleni stratégiát, amely az évtized közepéig tartó időszakra meghatározza a hamisítás kínálati és keresleti oldalának a csökkentését is megcélzó cselekvési programot.

Kiemelt hangsúlyt fektetnek a szellemitulajdon-védelmi ismeretek közoktatásba építésére, a fogyasztókra nézve legveszélyesebb hamisítások, így az élelmiszer- és a gyógyszerhamisítás visszaszorítására, illetve az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételére.

Dr. Tóth Zita, a HENT titkára elmondta: az internetes kalózkodás visszaszorítása, a fájlcsere szabályozása hangsúlyozottan meg fog jelenni a cselekvési programban. Jelenleg csak a kiindulási tézisek vannak meg, a kormány számára javasolt konkrét lépésekről egyelőre nem lehet beszélni.
…
„Elsősorban a zeneszerzők és az írók körében van határozott támogatottsága a kulturális átalánydíjnak, melyet az üres adathordozókhoz hasonlóan az internetszolgáltatás árába lehetne beépíteni. Ennek előnye az egyszerűségében lenne, és gyors megoldást jelentene a kultúra finanszírozásában. Ugyanakkor ez a konstrukció számos problémát felvet. Egyrészt a megvalósítása nem lenne triviális, ahogy a bevételek felosztása sem, másrészt nem kívánt gazdasági következményként a piaci megoldások ellen dolgozhatna””

Forrás:
Mi lesz a fájlcserélőkkel Magyarországon?, Barna József, IT café, 2011. március 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Már a könyvkiadók közt is hódítanak a fapadosok

„A könyvpiac már évek óta nem számít prosperáló ágazatnak. A forgalom 2010-ben is mérséklődött, 64,1 milliárdról 61,5 milliárd forintra, a csökkenés az inflációval együtt a kilenc százalékot is elérheti. A szakma szereplői a világgazdasági válság miatt csökkenő vásárlóerőt teszik felelőssé, de közben a szakmát belső feszültségek is terhelik, például, mert a nagy könyvpaloták gerjesztette mennyiségi verseny nagy terhet ró a kiadókra.

Nem véletlen, hogy a magyar piacon is megjelentek a nagy terjesztői hálózatokat kikerülő cégek, amelyek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már kedvelt print on demand rendszert (nyomtatás igény szerint) próbálják meghonosítani. A könyveket nem egyszerre, hanem a megrendelések után gyártatják le, annyit, amennyire szükség van… a titok az előállítás ésszerűsítésében rejlik: nincs szerkesztő, nincs kézi tördelő, és a korrektúrára sem fordítanak nagy gondot. A terjesztés, a kiadvány népszerűsítése a közösségi site-okon történik. Így míg a hagyományos kiadóknál ötszáz-ezer eladott példányszám után lesz nyereséges a vállalkozás, addig náluk már tíz példány is termel némi hasznot. És naponta jönnek ki új könyvvel.”

Forrás:
Már a könyvkiadók közt is hódítanak a fapadosok, Világgazdaság, 2011. március 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve

Forrás:
Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve, Németh Mónika, főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. március 24. (pdf – prezentáció)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közösségek a neten – kitörési lehetőség a vállalkozásoknak?

„Gazdaságunk egészét áthatja az internet, mégsem használjuk ki úgy, ahogy lehetne – így lehetne összefoglalni a Barcamp Budapest előadásainak tanulságát. Hiába van meg az igény a felhasználók részéről, hogy még az olyan tradicionális dolgokat, mint a könyv vagy akár egy kőműves, elérhessék a neten, a szolgáltatók valahogy nem élnek ezzel a lehetőséggel. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezetője ugyan már a Web 3.0-ról vizionált előadásában, jelezve, hogy a konvergencia, a mobilitás és az interaktivitás elérte a kritikus tömeget, mégis az derült ki, hogy a cég bevételeinek többsége változatlanul a hagyományos szolgáltatásokból származik.
…
A felfedezetlen internetre mutatott rá Erdei Zsuzsa, a Budapest Bank és Heal Edina, a Google Magyarország képviselője. Közös akciójukat „Neten a cégem” fantázianévvel azért indították el, mert felméréseik szerint a magyar kisvállalkozások 57%-a egyáltalán nem található meg a neten, sőt 45%-uk még akkor sem indítana online jelenlétet, ha az ingyen lenne. Pedig a magyar internethasználók 88%-a bármilyen termék vagy szolgáltatás vásárlása előtt tájékozódik ezen a csatornán.
…
Az esemény végén a hallgatók hét start-up vállalkozás képviselőjét hallgathatták meg, akik a zsűri előtt próbálták meg bizonyítani, ötletük piac- és életképességét. A prezentációkban rögtön szembetűnt az, hogy a cégek képviselői képtelenek az üzleti döntéshozók nyelvén kommunikálni. ”

Forrás:
Közösségek a neten – kitörési lehetőség a vállalkozásoknak?, IT café, 2011. március 31.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Marshall McLuhan centennárium

„A Kitchen Budapest, a Ludwig Múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és további partnerek együttműködésében valósul meg Magyarországon Herbert Marshall McLuhan 100. születésnapját ünneplő eseménysorozat.

Az európai eseménysorozat létrehozója a Transmediale, McLuhan in Europe 2011. A kulturális együttműködések, így a magyarországi események célja, hogy a kanadai média és kommunikáció-teoretikus gondolatait, fogalmait újragondolja, aktualizálja, vagy éppen kortárs kulturális projektekben valósítsa meg.
…
Globál lokál – Janus arcok a kommunikáció világában
Helyszín: Trafó Kortárs Művészetek Háza
Dátum: április 10. (csütörtök) 18ó
Egy induló beszélgetés-sorozat első állomásán arról beszélgetünk, hogy milyen hatással van a Facebook-Google-Youtube jelensége az internet lokális tartalmaira? Hogyan befolyásolja az adatok, információk, hírek sokaságát, szelektálását, terjedését és feldolgozását. Asztalra kerül a tartalom és a platformok viszonya, hogy a jelenlegi internetes közösségi hálózatok hogyan változtatták meg az egyes médiumokat korábban jellemző viszonyrendszerét.
…
„Ha minden ilyen flottul menne”
Kerekasztal-beszélgetés:
Dátum: április 21. (csütörtök) 18ó
Helyszín: Műcsarnok
„Ha minden ilyen flottul menne” – Marshall McLuhan és a Wikipedia, avagy a közösségi alkotás és territoriális viszonyok.

Kerekasztal beszélgetés Nina Czeglédy vezetésével.

A beszélgetés tárgyát elsősorban Marshall McLuhan elképzelései és a globális kommunikáció, informatika rohamos fejlődése képezi. Szó lesz a McLuhan által alkotott és a Wikipédia alapját képező, a közösségi alkotással összefüggésbe hozható „Global Village” (világfalu) fogalmába, valamint elméleteiről, jelenlegi jelentéséről, értelmezéséről és napjainkra kifejtett hatásáról.
…
Kutatás a mozgóképes tartalmak használatáról
Helyszín: Kitchen Budapest
Ideje: Március 30-május 31.
Óvodások, tinédzserek és idős korúak körében végzett video-etnográf kutatás a mozgóképes tartalmak használatáról, azaz elektromos, digitális eszközök mindennapi használatáról és a velük való kapcsolatukról kérdezzük a kutatás résztvevőit, majd egy többlépcsős workshop-sorozaton keresztül értelmezzük, feldolgozzuk az eredményeket.

A kutatás különlegessége, hogy minden egyes korcsoport esetében a saját élethelyzetéhez illő eszköztárat használunk. A kutatás egyik lehetősége, hogy az ötletekből prototípus, vagy termék készül, és azt is tervezzük, hogy eredményeinket egy interakítv köztéri installációban is bemutatjuk.”

További program

Vissza a tartalomjegyzékhez

Betiltják a mobilozást a brit iskolákban

„…Michael Gove oktatásügyi miniszter azért rendelte el a következő tanévtől érvényesítendő tilalmat, mivel a diákok egyre inkább „támadófegyverként” használják mobiljaikat. Diákklikkek ugyanis mind gyakrabban kifejezetten azért vernek meg vagy hoznak megalázó helyzetbe diáktársakat vagy éppen tanárokat, hogy ezt mobiljaikkal lefilmezzék és a felvételt feltegyék az internetre.

A szakminiszter által kidolgozott új szabályozás alapján a brit iskoláknak szeptembertől joguk lesz minden tanítási nap előtt begyűjteni a diákok mobiltelefonjait, és ha valakinek mégis sikerül becsempésznie mobilját az osztályba, azt a tanár elveheti, sőt meg is nézheti és ha szükségesnek ítéli, törölheti a telefonon rögzített képeket és videókat.

A „cyber-bullying”, vagyis a társaik által kipécézett diákok internetes üldöztetésének elterjedtségét jelzi, hogy felmérések szerint a brit iskolások 40 százaléka szenvedett már el ilyen jellegű lelki terrort.”

Forrás:
Betiltják a mobilozást a brit iskolákban, FN.hu, 2011. április 3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

A nyílt és újító kormányzat az OECD-országokban

Az OECD nyomtatásban 2011. április 8-án megjelenő átfogó kiadványa áttekinti az egyes országok kezdeményezéseit a hatékony és eredményes közszolgáltatások, valamint a nyílt és újító kormányzás területén. Négy kulcsfontosságú témára összpontosít:

  • közszolgáltatások a nehéz pénzügyi helyzet idején;
  • hatékonyabb és teljesítményorientált közszolgáltatás;
  • a nyílt és átlátható kormányzat elősegítése;
  • a refomtörekvések megvalósításának stratégiai kérdései.

A könyv részletes országjelentéseket is tartalmaz a nyílt és újító kormányzati kezdeményezések tárgyában a következő országokról: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Chile, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Korea, Lengyelország, Luxemburg, Mexikó, Németország, Norvégia, Orosz Föderáció, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Ukrajna, Új-Zéland.

Forrás:
The Call for Innovative and Open Government : An Overview of Country Initiatives, OECD Publishing, ISBN: 9789264107052, 2011. március 28. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről


Forrás:
A Kormány 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelete a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről, Magyar Közlöny, 2011. évi 32. szám, 2011. március 25., 5582-5588. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Uniós határozat az elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről

Forrás:
2011/130/EU: A Bizottság határozata ( 2011. február 25. ) az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (az értesítés a C(2011) 1081. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg, Európai Bizottság, 2011. február 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.