Egy Biden vezette Amerika sürgős teendői a kiberdiplomácia területén – a stratégia
Előző heti írásunkban a Biden vezetésével bizonyára felálló új amerikai kormányzat kiberdiplomáciával kapcsolatos legsürgősebb teendőit igyekeztünk végiggondolni. Az elemzés, múlt héten megjelent első részében azokat a lehetséges szervezeti változtatásokat mutattuk be, amelyekkel a (félreértés ne essék: mindenkori) amerikai kormányzat már jó ideje adós a nemzetközi kiberszabályozás és -igazgatás területén. Most azokat a stratégiai irányokat vesszük szemügyre, amelyek a kiberdiplomáciában kibontakozást kereső amerikai vezetés terepét kell, hogy jelentsék – legalábbis a Szilícium-völgy technológiai szakértői gárdájának elvárásaiban.
A szövetség- , de legalábbis koalíció-szervezés továbbra is az amerikai kiberdiplomácia szerszámos készletének első számú eleme lehet a szakemberek szerint. Tulajdonképpen az előző év ebbe az irányba tett lépéseit kellene és lehetne itt kiindulási alapként venni: a legkiemelkedőbb kezdeményezésként a Globális MI Partnerség (Global Partnership on AI – GPAI) megalakítását említik az amerikai technológiai szakírók. Ehhez azért mi tegyük hozzá: ez a valóban nagy horderejű kezdeményezés eredetileg éppen, hogy az Egyesült Államok nélkül jött létre. A kanadai, majd francia G7 elnökség javasolta 2018-ban, illetve 2019-ben, ami az OECD szerepvállalásával vált valóban fajsúlyos kezdeményezéssé az évtized technológiai terepének számító Mesterséges Intelligencia fejlesztése terén. Az együttműködés aláírói között azóta a G7-eken kívül több meghatározó ország (Dél-Korea, India, Szingapúr) mellett az Európai Unió szervezete is szerepel.
Hasonlóan figyelemre méltó technológiai koalíció összekovácsolásába fogtak tavaly a britek. Késő tavasszal hirdette meg Boris Johnson miniszterelnök a D10 partnerséget, kifejezetten azzal a céllal, hogy a kínai vállalatokat ki lehessen kerülni a most már erősen nekilendülő 5G hálózat fejlesztésekben. A britek is alapvetően a G7-ekben gondolkodnak, kiegészítve olyan országokkal, mint Ausztrália, India és Dél-Korea. A kezdeményezéssel egyébként, Johnson elmondása szerint, első körben keresték meg a Trump kormányt is. A szakértők egybehangzó véleménye szerint pedig ez is egy alkalmas platform lehetne a demokratikus államok összefogására az egyik leginkább meghatározó közeli technológiai cél kivitelezésére.
A vitalizálható együttműködési keretek szervezetének kiteljesítése, működésének beindítása természetesen több stratégiai döntést is feltételez. Oroszország és Kína például egyelőre nem tagja a D10-nek; kérdés, hogy ezen változtatni szükséges-e? Természetesen a GPAI-hez is csatlakozhatna még jó néhány olyan ország, amely vélhetően egyetértene a kezdeményezés célkitűzéseivel.
Fontos, stratégiai természetű döntések várnak az új külpolitikai vezetésre az 5G probléma kezelése terén is. Kérdés, hogy vajon az lenne-e a megfelelő lépés, ha szélesítenék a diplomáciai ellenakciók hatókörét és palettáját? Megfontolandó az is: mennyire célszerű felemelni a szavát az új kiberkormányzatnak a Szilícium-völgy technológiai óriáscégeinek nagymértékben szabályozásra szoruló működése ellen?
A szakértői körökben az is felvetődött: vajon a „demokráciák szemben az autoriter rendszerekkel” lenne-e a legalkalmasabb paradigma a nemzetközi kiberszabályozási porondon történő koalíció-képzésre? Van, aki azt javasolja: célravezetőbb itt a nyílt rendszerek híveit megkülönböztetni a zárt rendszerek mellett elkötelezettektől.
Azt is érdemes számba venni, hogy melyek lehetnének a legfontosabb teendők a kiberbiztonság erősítésének a területén. A szervezetfejlesztés itt is elsődleges prioritásnak tűnik, és egy országos általános iskolai kiberbiztonsági képzési anyag kialakításától kezdve a hátrányos kisebbséges kiberbiztonsági képzésének (ösztöndíjjal támogatott) fejlesztéséig számos lépést felölelhetne. A területen szükséges fontos lépések között említik a szakemberek az űr kiberbiztonsági kérdéseinek kiemelt kezelését (itt egy új államtitkári poszt felállítása válhat szükségessé a Külügyminisztériumon belül, valamint egy tárcaközi űr kibervédelmi stratégia kidolgozása is felmerült.
Fontos feladat volna a kiberbiztonsági jelölések rendszerének bevezetése a fogyasztói döntések megkönnyítésére. A nyilvános felhasználásra kerülő fogyasztási cikkek kiberbiztonsági paramétereinek objektív mérésére és megállapítására szolgáló „technológiai biztonsági bevizsgáló hivatal” létrehozását javasolják többen.
Végezetül a kiberbiztonság helyzetének objektív mérésére önálló Kiber Statisztikai Hivatal felállítását vetik fel a szakértők.
Setting the Biden-era cybersecurity agenda; Zach Dorfman; Axios Codebook; 2020. december 3.
Biden Must Repair – and Reinvigorate – Tech Diplomacy; Justin Sherman; Wired; 2020. november 25.
Virtuális audiencia II. Erzsébet brit államfőnél – a digitális diplomácia újabb állomása
A digitális diplomácia kutatói, de még szószólói és „techno apostolai” is többnyire egyetértettek mindeddig abban, hogy az IKT-technológiák, káprázatos lehetőségeik ellenére, valószínűleg „érintetlenül hagyják” majd a jövőben is a diplomáciai munka egy klasszikus funkció-területét: nevezetesen a képviseletet. A digitális eszköztár jelentősen megnövelheti és kiszélesítheti a kommunikációval, emberi kapcsolatépítéssel, közvetlen interakciókkal kapcsolatos külképviseleti munka lehetőségeit, ám az országok formális képviselete – mint egyik legősibb diplomáciai funkció – megmarad a hagyományos formák és keretek között. Mindenki úgy gondolta: e képviseleti funkciónak is a legelső, legfontosabb, meghatározó mozzanata, az állomáshelyére érkező misszióvezető megbízólevelének átadása megmarad az évszázados hagyományok keretei között. Ez az a pillanat, ahol a vezető diplomata, ünnepélyes külsőségek közepette, személyesen adja át kormánya megbízó okmányát a fogadó ország államfőjének. Az aktus, a puszta ceremónián túl, fontos tartalmi elemeket is takar: itt nyílik mód a személyes megismerkedésre két ország magas rangú képviselői között, illetve egy átfogó munkaprogram és személyes célrendszer tömör ismertetésére. A koronavírus járvány most ezt a hagyományokkal övezett eljárást is kikezdi, teret adva a legtradicionálisabb funkció virtualizálásának.
A hét végén ugyanis, II: Erzsébet brit uralkodó, egyik nagyon fontos államfői funkciójának eleget téve, ugyanakkor igazodva a koronavírus járvány második hullámát kísérő korlátozásokhoz, csoportos videokonferencia keretében bonyolította a Londonba akkreditált új képviseletvezetők megbízólevelének elfogadását. Több más ország újonnan állomáshelyére érkező nagykövetével együtt hazánk londoni képviselője, Kumin Ferenc nagykövet is a különleges virtuális ceremónia részese lehetett. Az új misszióvezetőket, régi szokás szerint most is a királyi udvartól érte küldött díszes hintón vitték, házastársával együtt, a Buckingham palotában tartott állami audienciára. Miközben a megbízólevelüket átadó nagykövetek, a hagyománynak megfelelően, a palota egyik ún. kormányzati protokoll termében vettek részt az ünnepélyes aktuson, addig a királynő, biztonsága érdekében, a Windsori palotában fogadta – videokonferencia formájában – a hivatalos bemutatkozókat.
Kumin Ferenc nagykövet hivatalos Facebook oldala; Kumin Ferenc; Facebook; 2020. december 4.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Dél-Korea jelentősen növeli a digitális diplomáciára fordítható költségvetési keretét
Hét végén közzétették a Dél-Koreai Külügyminisztérium jövő évi költségvetését. A 2,84 billió won (2,62 milliárd US dollár) összegű büdzsében hangsúlyosan szerepelnek majd a virtuális („személyes találkozások nélküli”) diplomáciai tevékenységekre fordítható tételsorok. Ennek megfelelően a tervezet egy összesen 6,4 milliárd won összegű olyan kerettel számol, amelyből a digitális közdiplomácia fejlesztését szeretnék elősegíteni. Ez döntően olyan digitális platform kiépítésére szolgál majd, amelyek a virtuális tanácskozások és konferenciák lebonyolítására lesz alkalmas. A saját távkonferencia platform fejlesztésével és kiépítésével azt szeretnék biztosítani, hogy a legmagasabb szintű biztonsági követelményeknek is megfelelő, saját rendszer álljon a minisztérium rendelkezésére. A rendszer kiépítését a Green Growth and Global Goals 2030 elnevezésű multilaterális fejlesztéspolitikai- és klimavédelmi konferencia eredményes megszervezése egyik előfeltételének tekintik.
Foreign miniszty’s budget rises 3,5 pct for next year with focus on virtual diplomacy; Yonhap News Agency; 2020. december 4.
India 43 külföldi tulajdonú mobil alkalmazás működését tiltotta be biztonsági okokra hivatkozva
Az indiai kormány 43 (zömében kínai tulajdonú) mobil alkalmazás használatát tiltotta be az országban. Mint ismeretes, nyár közepe óta, eddig összesen három hullámban már több mint 200 különböző mobil app elérését tiltották be Indiában. A hátrányos intézkedések zömükben a nagy geopolitikai riválisnak számító Kína technológiai fejlesztő és szolgáltató vállalkozásait sújtják. A tilalmi listák összeállításának hivatalos, indoklása az, hogy a – kormányzat szerint – a népszerű applikációkat üzemeltető kínai cégek valójában illetéktelenül gyűjtik, rendszerezik, továbbadják az indiai felhasználók személyes adatait. Hasonló módon felmerült az is, hogy – az indiai törtvényekbe ütköző módon – ezek a cégek az országon kívüli szervereken tárolják az Indiában generált ilyen adatkészleteket. Ez pedig, állítják a hatóságok, súlyosan sérti az indiai Informatikai Törvény 69A paragrafusát, ami fontos elvként tűzi ki a digitális adatok lokális kezelésének kötelezettségét. Tehát, egy fajta „adatszuverenitás” elvét. A tiltó intézkedések mozgatórugója a szakemberek szerint kettős: egyfelől igyekszik szolgálni a geopolitikai régióban erős ambíciókkal rendelkező India adat szuverenitását, ugyanakkor a konkurencia kitiltásával ösztönözni kívánják a hazai technológiai ipar gyors fejlődését is.
Government of India blocks 43 mobile apps from accessing by users in India; Ministry of Electronics and IT of India; 2020. november 24.
Nagy-Britannia újabb szervezeti fejlesztéssel erősíti támadó kiberkapacitásait
Alig két héttel azután, hogy a brit kormány hivatalosan is bejelentette az ország támadó kiberhadviselési működéséért felelős szervezet, a National Cyber Force felállítását, most egy újabb, szintén offenzív kiberhadviselési szervezet létrehozásáról közölt – igaz, meglehetősen szűkszavú – tájékoztatást. A @hutEighteen nevű „információs hadviselési hálózat” célja az, hogy koordinálja az infohadviselés területén működő testületek és szakértők működését, megsokszorozva ezzel operatív képességeiket. A szervezet küldetésének meghatározása szerint feladata az, hogy „összekössön, tájékoztasson, támogasson, együttműködésre serkentsen”. A szervezet célja a kiberhadviseléssel kapcsolatos (nyilvános) képzések lebonyolítása, rendezvények szervezése, valamint az innováció előmozdítása.
A new approach to information warfare: @hutEighteen; UK Governement; 2020. december 3.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
