Skip to main content
közigazgatás: külföldön

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. március 22.

Szerző: 2021. március 22.No Comments

Az ír „söröskorsó diplomácia” is az online terekbe költözik

Március 17. Szent Patrik napja, vagy, ahogy arrafelé mondják: La Fhéile Pádraig, az erősen katolikus Írország (egyik) védőszentjének ünnepe egyben az ország egyik legfontosabb érvfordulója: valójában nemzeti ünnep. Évfordulókon, nemzeti megemlékezések alkalmával természetesen a világ valamennyi országának külügyi szervezete megmozdul, a külföldi képviseletek gyakorta rendeznek kisebb vagy nagyobb ünnepségeket, vagy legalább – a 21. századi diplomácia működési tereihez igazodva – a közösségi média platformjaikon emlékeznek meg hazájuk fontos eseményére. Írország azonban más – és Szent Patrik napja is merőben eltér az ilyen nemzeti megemlékezésektől. A külügyi testületek életét figyelő szakemberek egyöntetűen állítják: Szent Patrik napja minden kétséget kizárólag az ír közdiplomácia legfontosabb évente ismétlődő eseménye. Olyan alkalom, amit a kicsi európai ország a lehető legjobban igyekszik kihasználni arra, hogy elvigye jó hírét szerte a világba; megerősítse társadalmi kapcsolatait, és akár politikáihoz is nagyhatalmú támogatókat gyűjtsön. Noha az eseménysort kicsit frivol módon „söröskorsó diplomáciának” is szokták nevezni (egyébként éppen maguk az írek), utalva arra, hogy az ír ünneplésnek a hagyományos népzenén és immár világszerte ismert táncon kívül az alkoholos italok fogyasztása is szerves elemét képezi, nem szabad azt gondolni, hogy ez csak valamiféle félvállról vett eseménye az ír külpolitika építésnek. Mi sem áll ettől távolabb! Valójában ezen a napon az Ír Köztársaság kormányának szinte minden tagja, de különösen az 1937 óta Taoiseach-nak, azaz hagyományos ír (gael) kifejezéssel „Főnök”-nek nevezett miniszterelnök útnak indul a világba, hogy a Föld minden szegletében megtelepedett ír közösségekkel ünnepeljen. A különleges alkalmat természetesen arra is kihasználják, hogy a jelentős diaszpórával rendelkező országok politikai, kulturális és társadalmi elitjével szorosabbra fonják a kapcsolatokat. Ez a nap az ír állam imázs- és kapcsolatépítésének legfontosabb eseménye. Adott esetben egyébként politikai jelentősége is számottevő, ugyanis néhány országban, ahol az ír gyökerű polgárok közössége különösen népes és befolyásos, ott ezen a napon a helyi politika meghatározó személyiségei is az írekkel ünnepelnek. A globális szuperhatalomként működő Egyesült Államokban ezen a napon hagyományosan az elnök is fogadja az ír miniszterelnököt, amivel kevés más állam büszkélkedhet el a maga nemzeti ünnepén.
Az éppen egy évvel ezelőtt kitört koronavírus világjárvány, és a nyomában járó lezárások, korlátozások természetesen szinte „derékba kapták” a máskor hatalmas szervező munkával előkészített nemzetközi esemény-sorozatot. Idén már felkészültebben vág neki az ír külügyminisztérium a nagyjelentőségű ünneplésnek. A fizikai kontaktusokat lehetetlenné tevő járványügyi szabályok következtében már eleve az online terekbe költöztetve készültek Szent Patrik napjára. A szervező munka kiterjedtségét mutatja, hogy összesen mintegy 80 különböző országban terveztek ilyen „digitális ünneplést”. A gyakorlatban ezt azt jelentette, hogy a helyi nagykövetségek, a Külügyminisztérium központi szervezetével közösen az egyes helyszínek, helyi diaszpórák sajátosságaihoz igazodva videóműsor formájában igyekezett megszólítani, bevonni a szétszóródott íreket éppen úgy, mint az új hazájukat jelentő országok többségi társadalmait. Azt természetesen a közreműködők, a résztvevők is tudják, hogy ez az ünnep – részben az ilyenkor kötelező jókedvű koccintások elmaradása miatt – nem olyan, mint máskor. Fontossága azonban nem csökken, és ezt jól mutatja az is, hogy a korábban említett ritka hagyománynak megfelelően, az ír miniszterelnököt ezen a napon – videókonferencia formájában ugyan, de – fogadta az USA elnöke, alelnöke, valamint a Képviselőház házelnöke is.
Ireland’s ’pint diplomacy’ goes digital for pandemic St Patric’s day; Naomi O’Leary; The Irish Times; 2021. március 17.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Szabadalmi oltalom-háborúság: a geopolitikai rivalizáció fontos terepe

Az globális technológiai (és egyben geopolitikai) elsőségért folyó küzdelem egy kevésbé látványos, de bizonyára fontos csatározása folyik immár tíz éve a jelentős ipari hatalmak, mindenekelőtt természetesen az USA és Kína között. Az ázsiai térség legfontosabb gazdasági-üzleti elemzője, a Nikkei az innováció, a technológiai fejlődés 10 meghatározó tématerületét vizsgálta, a Mesterséges Intelligenciától a kvantum számítástechnikán át a blokkláncig, a kiberbiztonságig, vagy a dróntechnikáig. Az adott területen benyújtott szabadalmi oltalom-kérelmek számának alakulását nézték meg, és szerintük Kína fokozatos térnyerése szembeötlő fejleménynek látszik. Míg 2010-ben a 10 fejlesztési területből mindössze egy olyan szerepelt, ahol Kína vezetett a beadott szabadalmak számában (és az élen, 3-3 terület elsőségével az USA, illetve Japán állt), addig mára 9 kategóriában vette át a vezetést Kína, és csupán egy témában (a kvantum számítástechnikában) őrizte meg elsőségét Amerika.
Patent Wars in Digital Era; Nikkei; 2021. március

Kína szívósan építi soft power diplomáciája eszközrendszerét Európában

Két hete arról számoltunk be, hogy az ausztrál állami műsorszóró vállalat felfüggesztette a szintén állami kínai CGTN és CCTV televíziós csatornák műsorának a sugárzását, érzékeny csapást mérve ezzel a Kínai Népköztársaság soft power diplomáciájára. Ennél is érzékenyebb veszteség volt, hogy nem sokkal korábban a brit médiahatóság, az Ofcom függesztette fel az angol nyelvű kínai állami tévéadás sugárzását a szigetországban. A „lágy hatalom” eszközeit mind fontosabbnak tartó Kína, külpolitikai céljainak előmozdítására központi szerepet szán ugyanis a CGTN csatorna idegen nyelvű adásainak. A kínai szolgáltató most komoly fegyvertényt könyvelhetett el azzal, hogy megszerezte a sugárzási engedélyt a francia média hatóságtól. Ez ugyanis, a határokon átnyúló televíziózásról szóló európai egyezmény értelmében feljogosítja majd a kínai tévétársaságot arra, hogy Franciaországon kívül a kontinens más országaiban is sugározzon – beleérte Nagy-Britanniát is.
CGTN registers in France, regaining rights to broadcast in Europe; Grzegorz Stec; MERICS EU-China Weekly Rweview; 2021. március 6.

Közös kínai-orosz holdbázis terve: erős jelzés a Nyugat felé

Az Egyesült Államok külpolitikai elitje véleményét többnyire jól tükröző Washington Post bő terjedelemben foglalkozik a minap bejelentett hírrel: Kína Oroszországgal együttesen tervez állandó bázist kiépíteni a Holdon. A lap kiemeli, hogy miközben a lépés közvetlen jelentősége nem túlságosan nagy, a döntés egyértelmű jelzést küld a Nyugatnak arról, hogy Kína és Oroszország szisztematikusan fűzi szorosabbra a kapcsolatait, amely egyre inkább tekinthető egy de facto szövetségi viszonynak. A Holdon létesítendő űrállomás megvalósítása jó esetben is csak a 2030-as években kezdődhet majd, miközben az USA már 2024-re tervezi a Gateway nevű állandó holdbázisának a működésbe helyezését. Ebben a projektben nyolc állam működik majd együtt Amerikával (egyebek mellett Nagy-Britannia, Olaszország és Japán is). Ilyen értelemben akár szimbolikusnak is lenne nevezhető a mostani együttműködési bejelentés, ám a Washington Post arra emlékeztet: Oroszország és Kína stratégiai jellegű kooperációja mind több területre terjed ki, és valódi szövetséggé teljesedhet ki. Ez egy Kína-Oroszország-Irán tengely lehetőségével együtt riasztó perspektívát jelent az USA számára.
Opinion: Chian and Russia propsed lunar research station is an ominous sign for the West;
Henry Olsen; The Washington Post; 2021. március 12.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor